Nem attól félünk, hogy a mesterséges intelligencia megöl, hanem hogy magunkra hagy minket.
„Semmi új nincs abban, hogy nyugtalankodunk a technológia, különösen egyes technológiák miatt. Van okunk rá. Mary Shelley Frankensteinje 200 éves, és azért működik, mert kulturális szorongásokat vizsgál. A Frankenstein-félelem nem ugyanaz, mint amiért nyugtalankodunk az elektromosság vagy a motorok miatt, viszont, ha arra gondolunk, hogy miket írnak robotikáról, MI-ről és big datáról, ezek az aggályok a 200 éves Frankensteinig vezethetők vissza. A nyugati kultúra fél attól, ha az ember életre kelt valamit, legyen szó a zsidó-keresztény gólemről vagy James Cameron Terminátorjáról.
De mi is ez a félelem? Nem a teremtés, hanem hogy emberként hogyan érezzük magunkat. Most sem magától az MI-től félünk, hanem hogy mit mond rólunk. Ha képesek vagyunk hozzánk hasonlót alkotni, hol hagy magunkra minket? Ez az aggály nem egyetemes, mert más kultúrák másként reagálnak MI-re, big datára. A legegyértelműbb a japán robotika-hagyomány, Masahiro Mori fejlesztő például azt sugallta Buddha a robotban könyvében, hogy a robotok jobb buddhisták lennének az embernél. Eltöprengett, hogy mi lenne, ha »a technológia a legjobb és nem a legrosszabb védangyalunk« pontból indulnánk ki. És amikor napjaink legjobb elméi merengenek az MI-ről, nem feltétlenül a technológiát, hanem saját magunkat kritizálják. Azzá válnak, amit beléjük építünk. Nem az a kérdés, hogy az MI fellázad és megöl minket, hanem hogy megadjuk-e neki a szükséges eszközöket.
Két film, A nő és az Ex Machina ragadta meg a technológia szerepével kapcsolatos mostani nyugtalanságot és vegyes érzéseket. Nem azért, mert jövőlátomások, hanem mert egyedi problémasort vizsgálnak. Nem azt, hogy a gépek megölnek minket, hanem hogy irrelevánssá válunk. A Terminátor halált ígért, A nőben unalmas lesz az ember. Az Ex Machina ugyanez: megépítjük a tökéletes gépet, és a tökéletes gép otthagy minket. A gépek nők, a magukra hagyottak férfiak. Hangjuk is női hang. 40-50 éve másként volt, gondoljunk csak Halra a 2001 Űrodisszeiából.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Így vagy úgy, de sikerült újra olyan helyzetbe hozni magunkat, hogy alkalmazkodnunk kell. Varga Mátyás Zsolt írása.
A mesterséges intelligencia decemberben is bizonyíthatja rátermettségét. A karácsonyi ajándékötlet kapcsán is megállhatja a helyét.
A transzhumanizmus egyik prófétája, Ray Kurzweil szerint a mesterséges intelligencia már 2029-re meg fogja haladni az emberi intelligenciát, és ez még bőven csak a kezdet.
Aztán hátat fordított és elsétált.
A mezőgazdaságban számtalan fejlesztést mutattak már be, ami a technikára kiéhezett fiatalok számára is vonzóvá teheti az ágazatot. Egy gyomirtó robotra akadtunk, amely óránkét akár 200 ezer oda nem illő növényt képes likvidálni lézerrel. Ez a csúcstechnológiás gép megoldás lehet a gazdálkodók állandó kihívásaira, a munkaerőhiányra és a gyomirtó vegyszerek környezeti hatására.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
A portál információi szerint Oroszország kivonulóban van Szíriából, noha a Kreml arról beszél: barátsággal és szeretettel fordulnak az Aszadot megbuktató, győztes lázadókhoz, a tárgyalásaik pedig már folynak velük.
