Ha hárman csinálják ugyanazt

„A mai politikai rendezvény, ahol együtt szerepelt a szocialista párt elnöke, az ország volt miniszterelnöke és a Fidesz frakcióvezetője, kivételesen tanulságos esettanulmánya volt annak, hogy miképpen lehet egészen másképp beszélni ugyanarról. Az az érzésem, hogy a fellépőket a helyszínen hallgatók többsége Bajnai Gordon beszédét érezte a legközelebb magához, jelentős részben azért, mert ez a szónoklat volt a leginkább középre beszélő és a legkevésbé konfrontatív. Mindez persze nem ellentétes a volt miniszterelnök stratégiai céljaival, ugyanakkor látni kell, hogy ezzel a beszéddel politikai értelemben ő tudott a legkevesebbet profitálni. A mai rendezvényt a másik két fellépő sokkal inkább a maga javára tudta fordítani: Rogán Antal már önmagában jelenlétével, Mesterházy Attila pedig azzal, hogy Bajnainál sokkal erőteljesebb, politikusabb beszédet mondott.

Rogán Antal kétségtelenül kockáztatott, amikor elvállalta a fellépést egy alapvetően baloldali-liberális ihletettségű rendezvényen. Számítani lehetett arra, hogy ellenséges fogadtatásban lesz része, s abban sem lehetett biztos, hogy mit gondol majd részvételéről a jobboldali szavazótábor. Rogán azonban helytállt, éles és határozott beszédet tartott, amellyel nagy szolgálatot tett ebben az ügyben pártjának, ugyanakkor saját politikusi karakterét is megerősítette. Kihasználta az alkalmat, hogy úgy váljon az ügyben egyelőre hallgatag miniszterelnök fideszes ellenpárjává, hogy látszólag egy pillanatra sem konfrontálódott vele, sőt, alapvetően a Fidesz politikai céljait segítette.

Mesterházy Attila – bár sokak számára bizonyára ez a hasonlat is elképesztő lesz – ugyanazt a taktikát alkalmazta, mint Orbán Viktor a híres 1989-es beszédében. Természetesen nem tartalmi analógiáról beszélek, sem a felszólalások, sem a rendezvények esetében. Egyszerűen csak arról, hogy Mesterházy most ugyanúgy felrúgta a várt (elvárt?) »békepárti« konszenzust, mint Nagy Imre és mártírtársai újratemetésekor a fiatal Orbán. Látni kell, hogy ezzel az ízig-vérig »politikus« megközelítéssel Mesterházy sokat profitált: nem Bajnai, hanem ő mondhatta el így azokat a kormányellenes mondatokat, amelyekre a baloldali-liberális tábor várt, és hozzá kapcsolódnak azok a javaslatok, amelyekről a hírek szólnak, ő volt arra képes, hogy olyanokat mondjon, amelyekkel továbbra is napirenden tartható az ügy. Lehet, hogy az ellenzéki véleményvezérek és az itteni nagykövetségekről elinduló diplomáciai táviratok a visszafogott Bajnait dicsérik, de politikai értelemben a mai nap két nyertese Rogán és Mesterházy, akik képesek voltak valami újat hozzátenni korábbi megítélésükhöz, akik fel és ki tudták használni az alkalmat politikai céljaik segítésére.”