Kijózanító számok láttak napvilágot Brüsszel valódi prioritásairól.
Megdöbbentő adatok kerültek napvilágra a Brüsszel és Kijev közötti pénzmozgások valódi mértékéről. Miközben a magyar kormányzat évek óta küzd a jogosan járó uniós forrásokért, addig a szomszédunkban zajló háború finanszírozása olyan léptéket öltött, amely minden eddigi elképzelést felülmúl. A Kontextus Cash Talk Extra adásában elvégzett szakértői számításokból kiderül: az Európai Unió vezetése olyan bőkezűséggel önti a pénzt Ukrajnába, amely nemcsak Magyarországot, de az egész európai költségvetést padlóra küldheti. A matek kegyetlen és kijózanító: keleti szomszédunk néhány év alatt többszörösét kapja annak az összegnek, amelyből Magyarország két évtizeden át építkezett. Egészen pontosan Ukrajna negyedannyi idő alatt négyszer annyit már biztosan elkölthet, mint Magyarország. A már megszületett döntések alapján ők 2022-2027 között 283 milliárd eurót kapnak, mi pedig 2004-2024 között kaptunk 73 milliárdot.
A Bóka János miniszter által közzétett dokumentumok nemcsak a Magyarországgal szembeni követeléseket tartalmazzák, hanem egy sokkal átfogóbb, és a jövőnket alapvetően meghatározó pénzügyi átrendeződésről is lerántják a leplet.
A brüsszeli bürokrácia kommunikációjában gyakran elvesznek a milliárdok és a nullák, de ha a számokat kontextusba helyezzük, kirajzolódik a megdöbbentő valóság.
Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó a műsorban egy húsbavágó összehasonlítással élt, amely feketén-fehéren megmutatja a brüsszeli prioritásokat.
A szakértő levezette: Magyarország a 2004-es uniós csatlakozása óta eltelt húsz évben összesen 73 milliárd euró támogatást kapott az Európai Uniótól. Ez az az összeg, amiből autópályák épültek, városközpontok újultak meg, kórházakat korszerűsítettek és vállalkozásokat fejlesztettek két évtizeden keresztül. Ezzel szemben Ukrajna esetében a számok egészen más dimenzióban mozognak. A jelentések szerint Kijev eddig 193 milliárd eurót kapott, és már született döntés további 90 milliárd euró folyósításáról. Ez összesen 283 milliárd euró. Szalai Piroska rámutatott az aránytalanságra:
ez az összeg a teljes, húsz évre jutó magyar forráskeretnek a négyszerese. És mindezt Ukrajna nem húsz, hanem mindössze öt év alatt – a 2022 és 2027 közötti ciklusban – kapja meg.
Petri Bernadett miniszteri biztos a beszélgetés során rávilágított, hogy ez a pénzügyi manőver gyakorlatilag felborítja az Európai Unió eredeti működési logikáját. Az uniós költségvetés, a hétéves pénzügyi keret (MFF) arra szolgálna, hogy a tagállamok közötti gazdasági különbségeket mérsékelje, és a közösség egészét tegye versenyképesebbé. Ezzel szemben most azt látjuk, hogy a forrásokat kiszivattyúzzák a rendszerből, és egy unión kívüli, háborúban álló ország fenntartására fordítják. A miniszteri biztos hangsúlyozta:
amikor Brüsszelben arról beszélnek, hogy „nincs pénz” a határvédelemre, a gazdák támogatására vagy a közép-európai infrastruktúra fejlesztésére, az valójában nem igaz. Pénz van, csak éppen nem az európai adófizetők érdekeit szolgáló célokra költik el.
A helyzet még drámaibb, ha a jövőbeli igényeket nézzük. A műsorban elhangzott adatok szerint Ukrajna újjáépítési és finanszírozási igénye a következő időszakra eléri a 700-800 milliárd eurót. Szalai Piroska kiszámolta: ez az összeg a Magyarországnak két évtized alatt juttatott forrásoknak a tízszerese. Petri Bernadett hozzátette, hogy az Európai Unió teljes hétéves költségvetése nagyjából 2000 milliárd euró. Ha ebből levonjuk az Ukrajnának szánt 800 milliárdos igényt, akkor láthatóvá válik, hogy
gyakorlatilag nem marad pénz a tagállamokra.
A kohéziós politika, az agrártámogatások rendszere és a fejlesztési források mind áldozatul eshetnek ennek a feneketlen kútnak.
A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy miközben Magyarországgal szemben a legszigorúbb elszámolási kötelezettséget írják elő, és politikai okokból visszatartják a forrásokat, addig Ukrajna esetében a pénzcsapok ellenőrizetlenül öntik a milliárdokat. Nem csupán fegyvervásárlásról van szó: az európai polgárok pénzéből finanszírozzák az ukrán állam teljes működését, az ottani közalkalmazotti béreket, a nyugdíjakat és az egészségügyet. Szalai Piroska szerint ez felveti a felelős gazdálkodás kérdését is: hogyan lehetséges, hogy miközben a magyar kórházfejlesztésekre vagy a pedagógusbérekre szánt uniós forrásokat blokkolják,
addig egy olyan országba, ahol a korrupció mértéke történelmileg is kiugróan magas, számolatlanul küldik a fedezetet?
Petri Bernadett emlékeztetett arra, hogy ez a folyamat nemcsak a jelenlegi költségvetést terheli, hanem a jövőnket is elzálogosítja. Az Unió ugyanis egyre gyakrabban nyúl a közös hitelfelvétel eszközéhez, hogy finanszírozni tudja ezeket a kiadásokat. Ez azt jelenti, hogy a most Ukrajnába küldött milliárdokat a magyar embereknek, a gyermekeinknek és az unokáinknak kell majd visszafizetniük kamatostul. A miniszteri biztos szerint ez a politika teljesen szembe megy az Európai Unió alapító szerződéseivel, amelyek a tagállamok békéjét és gyarapodását tűzték ki célul, nem pedig egy külső konfliktus végtelen finanszírozását.
A Cash Talk Extra vendégei egyetértettek abban, hogy ez az aránytévesztés tarthatatlan. Nem lehet a végtelenségig fenntartani azt az állapotot, hogy az európai gazdaság motorját adó tagállamoktól elvonják a fejlesztési forrásokat, miközben minden megtakarítást és hitelt Kijevbe irányítanak. A 73 milliárd és a 800 milliárd közötti szakadék nem csupán egy statisztikai adat, hanem a brüsszeli politika csődjének a bizonyítéka. Szalai Piroska összegzése szerint, ha ez a tendencia folytatódik, annak súlyos ára lesz: a tagállamok gazdasági lemaradása, az életszínvonal csökkenése és az Európai Unió versenyképességének végleges elvesztése. A magyar álláspont – a tűzszünet és a béke szorgalmazása – éppen ezért nemcsak humánus, hanem az egyetlen racionális gazdasági válasz is: amíg a háború tart, addig ez a pénzszivattyú működni fog, kiszárítva Európa erőforrásait. A számok nem hazudnak: tízszeres túlerővel állunk szemben, amikor a források elosztásáról van szó, és ezt a számlát végül mindannyiunkkal meg akarják fizettetni.
Nyitókép: Yves Herman / POOL / AFP
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azzal vádolta Oroszországot, hogy „barbár rakétatámadásaival” akarja kompenzálni elmaradó katonai sikereit a harctéren.
Április 12-én a Fidesz–KDNP kudarcával a magát jónak, szépnek, hibátlannak láttatni próbáló, a politikai gátlástalanságot rendszerint szervilis hallgatással támogató egyházi vezetői hozzáállás is megbukott.
Nyílt közleményben reagáltak az Orbán-kormány tagjai arra, hogy az új külügyminiszter korrupcióval vádolja őket.
A jelentések szerint dróntámadást hajtottak végre egy olajszivattyú- és elosztóállomás ellen.
Egy friss grafikon szerint a német gazdaság tartós gyengélkedése jelentős mértékben visszafogja a magyar gazdaság teljesítményét is.
Hatalmas a kár: Putyinék több mint félezer drónt és csaknem száz rakétát vetettek be.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azzal vádolta Oroszországot, hogy „barbár rakétatámadásaival” akarja kompenzálni elmaradó katonai sikereit a harctéren.
Bár Petschauer Attila személye és története nagy vonalakban közismert, a neves vívóbajnok – és a holokauszt áldozata – kapcsán számos legenda terjed. Veszprémy László Bernát írása.
