Détáritól Bodán, Esterházyn át Katzenbachig: magyarok, akik nagyot alkottak Görögországban

2026. január 18. 06:54

Vajon sikerül-e Varga Barnabásnak is? Az AEK Athén légiósa olyan nagy elődök nyomába léphet, mint a görög kupagyőztes Détári Lajos, vagy a Volosszal gólkirály Boda Imre.

2026. január 18. 06:54
null

A Ferencvárostól távozó Varga Barnabás már be is mutatkozott, a korábbi Fradi-játékos Redzic Damir pedig hamarosan kiköthet Görögországban – még akár az is előfordulhat, hogy a két válogatott csapattárs február 1-jén, az AEK Athén–Olympiakosz rangadón már egymással néz farkasszemet.

Ami biztos, hogy Varga 4.5 millió eurós transzferdíja az NB I történetének harmadik legnagyobb játékoseladása – ráadásul Athénban sincs egyedül –, így ennek apropóján felelevenítjük a korábban a görög bajnokságban maradandót alkotó magyar légiósokat, csupa jól ismert arccal.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Beismerő vallomás a Politicótól: leleplezték Manfred Weber mestertervét

Beismerő vallomás a Politicótól: leleplezték Manfred Weber mestertervét
Tovább a cikkhezchevron

Détári Lajos

Listánkat ki mással kezdhetnénk, mint az egykori világválogatott Détári Lajossal. Mindenki Döméje frankfurti idénye után igazolt az Olympiakoszhoz 1988-ban, azt követően, hogy az Eintrachttal megnyerte a Német Kupát, melynek fináléjában ő szerezte a mindent eldöntő találatot a 81. percben szabadrúgásból. 

A németek akkoriban óriási klubkrekordnak, egyben magyar csúcsnak számító 18 millió márkáért adták el a 25 éves Détári játékjogát a pireusziaknak, akik nem is csalódtak minden idők egyik legjobb magyar futballistájában. 

Két idénye alatt ugyanis 55 bajnoki mérkőzésen – csatárokat megszégyenítő módon– 33 gólt termelt, az Olympiakosz-szurkolók abszolút közönségkedvencévé nőtte ki magát: a városban a mai napig él a Détári-kultusz, hétszeres világválogatottunknak falfestménye és névre szóló széke is van a Karaiszkakisz Stadionban.

Détári Lajos két évet töltött el a görög kikötővárosban, s bár a bajnoki cím végül nem, „csak” egy második és egy negyedik hely jött össze – a legkevésbé rajta múlott –, második idényében kupagyőzelemmel, s a döntőben egy duplával búcsúzott el az Olympiakosztól, amelynek ekkor éppen Komora Imre volt a vezetőedzője.

Boda Imre

A fiatalabb generáció talán már nem is emlékszik Boda Imrére, pedig a szolnoki születésű, MTK-nevelés középcsatár nyolcszoros magyar válogatott volt, nem mellesleg görög gólkirály – méghozzá éppen abban az időszakban, amikor Détári is a helléneknél futballozott! Az MTK-ban 190 bajnokin 58 gólt jegyző és bajnoki címet is szerző Boda ugyancsak 1988-ban igazolt az akkor még Alfa Etniki néven futó görög ligába, csak ő egy másik Olympiakoszhoz, a Voloszhoz. A jobbára az élvonal és az alsóbb osztályok között ingázó kiscsapat akkor éppen a legmagasabb szinten szerepelt, 

Boda pedig a klubtörténet egyik legsikeresebb játékosaként a görög futballtörténelembe is beírta magát: ipari mennyiségben termelte a gólokat, az 1988–1989-es kiírásban éppenséggel 28 bajnokin 20-at, amivel egyfelől oroszlánrészt vállalt a Volosz bennmaradásában, másfelől nem kis helyi szenzációt keltve ő lett a liga gólkirálya – a 15-ig jutó Détárit megelőzve...

A két magyar, Détári és Boda a két Olympiakosz, a Pireusz és a Volosz mezében (Fotó: goalsport.gr)

A gólérzékeny magyar csatár a következő évadban ehhez hozzátett még 10 gólt 15 meccsen, majd a bajnokságon belül váltott. Ahhoz az OFI Krétához került, amely legutóbb nagy meglepetésre búcsúztatta Vargáékat a kupától, itt viszont már nem tudta megismételni kiugró teljesítményét, a hatodik helyen végző szigetlakóknál 24 meccsen öt találatig jutott, mielőtt hazatért volna levezetni a BVSC-hez. A ma 64 éves Boda Imre visszavonulása után is vállalt különböző szakmai munkákat a görög futballban (a Volosznál egy rövid ideig edzőként is dolgozott), ma már ottani nyugdíjasként élvezi az életet és a híres görög naplementéket. 

Ezt is ajánljuk a témában

Külön érdekesség, hogy Boda Imrének a válogatottban három gólja van: az egyiket éppen későbbi választott hazája, Görögország ellen szerezte 1986 novemberében egy, az athéni Olimpiai Stadionban 2–1-re elveszített Európa-bajnoki selejtezőmérkőzésen. 

Esterházy Márton

A Honvéd és a magyar válogatott legendája hosszú és sikeres, négy év alatt három bajnoki címet magába foglaló kispesti időszaka után állt görögországi légiósnak 1984-ben, megágyazva mintegy Détárinak és Bodának. És tulajdonképpen Varga Barnabásnak is, hiszen Esterházynak komoly szerepe van abban, hogy az AEK Athénnál a mai napig kimondottan jó szívvel gondolnak a magyar futballistákra. 

A kiváló csatár a fővárosiaknál félelmetes támadótriót alkotott a későbbi klubelnökkel, Tomasz Mavrosszal és a svéd Hakan Sandberggel, három athéni idénye közül pedig a legsikeresebb a 1985–1986-os volt, amikor 28 bajnokin 11 gólt akasztott be – ez akkoriban igazán figyelemre méltó teljesítmény volt egy külföldről érkezett játékostól.

Esterházy Márton kézzel festett AEK-modellfigurája a mai napig megvásárolható Görögországban, 22 euróért (Fotó: kits-models.gr)

Az AEK után a Panathinaikosznál is megpróbált maradandót alkotni, ez már nem sikerült, mindenesetre érdekesség, hogy mindkét klubbal megmutathatta magát az UEFA Kupában is. 

Ehhez kapcsolódik pályafutása egyik legemlékezetesebb jelenete is: szintén a 1985–1986-os sikeridényében az AEK egy ritkán látható, emlékezetes góllal győzte le a Real Madridot, a labdát José Manuel Ochotorena kapus orra előtt átugró, ezzel a hálóőrt teljesen becsapó Esterházy főszereplésével. 

A híres magyar grófi család sarjának görögországi népszerűségét tovább növelte, hogy megtanult görögül, ami abban az időben végképp ritkaságnak számított egy légiós részéről – ennek nyomán a görög sajtó a mai napig szívesen szólaltatja meg és készít vele interjúkat.

Katzenbach Imre

A tragikus sorsú középpályás 1987-ben tagja volt a legendás Verebes József irányította MTK-bajnokcsapatnak, hogy rá három évre aztán ő is a görög főváros felé vegye z irányt. A technikás labdarúgó azonban nem az AEK-hoz, hanem egy kisebb athéni együtteshez, az 1891-ben alapított Apollónhoz igazolt, ahol négy idényt is eltöltött. Komoly erősítésnek bizonyult a kiscsapat számára, hiszen 115 találkozón 23-szor volt eredményes, az 1991–1992-es évadban pedig fennállása legjobb eredményéig, bajnoki ötödik helyig vezette az Apollónt 26 találkozón szerzett tíz góljával. Az Origo visszaemlékezése szerint a legjobban mindig a karácsonyi időszakban játszott: 

az 1991-1992-es idényben, december 29-én az Olimpiakosz ellen volt eredményes, majd január 4-én a Panathiniakosz elleni, idegenbeli 2-1-es győzelemből vette ki a részét góllal. Egy évvel később december 23-án kettőt vágott az Olimpiakosznak, majd a következő fordulóban, január 3-án győztes találatot ért el az Arisz Szaloniki ellen.

Katzenbach Imre a négy athéni idény után még kettőt lehúzott az akkor harmadosztályú Volosznál is, hat görögországi éve alatt ő is folyékonyan megtanult görögül. Hazatérése után még egyszer bajnok és kupagyőztes lett az MTK-val, a visszavonulása utáni történetét pedig sajnos ismerjük:

előbb súlyos csalási ügybe keveredett, majd 2009 szeptemberében meggyilkolták, holttestét csak több mint egy évtized után, 2020 végén találták meg a rendőrök. 

Katzenbach Imre; Törõcsik András
Szenzációs fotó 1989 januárjából: Katzenbach Imre a legendás Törőcsik Andrással az MTK-VM öltözőjében (Fotó: MTI/Németh Ferenc)

A többiek

A görög élvonalban számos magyar labdarúgó megfordult az évek során, köztük válogatott klasszisok sora – álljon itt néhány példa a teljesség igénye nélkül. A kapusaink közül talán Megyeri Balázs itteni karrierje a legismertebb (az Olympiakoszban 75, az Atromitoszban 53 meccsen lépett pályára), de mindenképpen idekívánkozik Gróf Dávid levadiakoszos, vagy éppen Posza Zsolt ergoteliszes időszaka, és szegény Fülöp Mártonnak is egy görög klub, az Aszterasz Tripolisz volt az utolsó csapata. A görög együttesek közül a legtöbb magyart, szám szerint 5-5 játékost 

  • a Levadiakosz (Gróf, Laczkó Zsolt, Pintér Ádám, Paulo Vinícius és Windecker József), valamint 
  • a Volosz (Boda, Koszta Márk, Kovács Dániel, Németh Krisztián, Szélesi Zoltán) foglalkoztatta. 

Holtversenyben a második két „legnépszerűbb” görög célállomásunknak a két nagycsapat,

  • az AEK Athén (Esterházy, Németh, Tőzsér Dániel és Varga Barnabás)
  • és az Olympiakosz (Détári, Laczkó, Megyeri, Németh) mondható. 

A teljes vonatkozó lista itt átböngészhető.

92485192
Ez itt éppen Németh Krisztián az AEK mezébe temetkezve, a BATE Boriszov elleni Európa Liga-búcsú után 2009 őszén (Fotó: ARIS MESSINIS / AFP)

Nyitókép forrása: sport24.gr

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!