Hol él a világon a legtöbb milliárdos? 

A tavalyi év adatai a globális milliárdoseloszlásról első pillantásra semmi újat nem mutatnak: az Egyesült Államok továbbra is toronymagasan vezeti a világranglistát. A világ csúcsgazdasága 924 milliárdost termelt ki (a vagyonuk összértéke eléri a 6,9 ezermilliárd dollárt), ami közel kétszerese Kína adatainak, és önmagában több, mint amennyit az európai országok együttesen fel tudnak mutatni.  

A Tesla középtávú terveivel és azzal, hogy az idén egybeolvasztja a SpaceX-et az xAI vállalattal, majd az új gigacéget tőzsdére viszi, minden valószínűség szerint ő lesz a közeljövőben a világ első ezermilliárdosa is.  

Kína 470 milliárdosával és 1,8 ezermilliárd dollárnyi összvagyonnal továbbra is a második helyen áll, meghatározó, ám lassuló dinamikával. Bár tavaly még mindig két számjegyű volt az új milliárdosok számának növekedése, ez már messze nem az a robbanásszerű ugrás, mint ami az előző évtizedet jellemezte. A kínai gazdasági modell olyan fázisba lépett, ahol az állami kontroll, a technológiai szabályozás és a geopolitikai bizonytalanság jelenleg inkább fékezi, semmint gyorsítja a vagyonfelhalmozást.  

India harmadik helye megint más tészta. A 188 milliárdossal és a közel 900 milliárd dolláros összvagyonnal egy stabilan bővülő többszektoros gazdaság képe rajzolódik ki. A technológia, a feldolgozóipar és az infrastruktúra-fejlesztések együttesen termelik ki az új elit vagyonát. 

Európa, mint mindenben, a milliárdosok területén is a széttöredezettség képét mutatja. Németország kifejezetten kilóg a képből: 33 százalékos éves növekedéssel 156 milliárdosig jutott, megelőzve minden más európai országot. Ez részben a még mindig brutálisan erős ipari exportmodell, részben a családi tulajdonú nagyvállalatok vagyonfelértékelődésének eredménye. 

Külön figyelmet érdemelnek a kisebb piacok, ahol a növekedési ráták egészen elképesztők, még ha az abszolút számok alacsonyak is. Szaúd-Arábia 217 százalékos ugrása, valamint Malajzia és Argentína gyors előretörése arra utal, hogy a globális vagyonképződés egyre inkább párhuzamosan halad a multipoláris törekvésekkel. Ezekben az országokban a legtöbb esetben állami reformok, nyersanyagpiaci robbanások vagy pénzügyi liberalizációs hullámok nyitják meg a lehetőséget a vagyonfelhalmozás előtt. 

Kapcsolódó: 

    
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.    

Nyitókép: MANDEL NGAN, Brendan Smialowski / AFP