Bámulatosan gyorsan békülnének a britek a Hormuzi-szoros ügyében
London már szervezi a nagy nemzetközi egyeztetést.

Ha a Hormuzi-szoros továbbra is zárva marad, már a május is komoly kihívások elé állíthatja a légitársaságokat.

Veszélybe kerülhet a nyári utazási szezon a légitársaságoknál az iráni háború miatt. Az olaj drágulása jelentős áremelkedést okozott a kerozin esetében is, de ami még ennél is nagyobb baj, hogy a Hormuzi-szoros lezárása hamarosan hiányhoz vezethet. Az Egyesült Államok már most sem tudja betölteni a keletkező űrt – írta összeállításában a Világgazdaság.
A gazdasági portál ismertette, hogy normális körülmények között a hetek óta de facto lezárt Hormuzi-szoroson keresztül áramlik nagyrészt Európába, de Afrikába, valamint Ázsiába is a világon felhasznált olaj és cseppfolyósított földgáz (LNG) ötöde, továbbá jelentős mennyiségű olajszármazék, így napi félmillió hordó kerozin is.

A török Anadolu hírügynökség cikkében kiemelte, hogy napi 34 ezer hordó kerozint exportálnak a térségből a Vörös-tengeren keresztül is, ami a húszik háborúba lépése miatt került veszélybe.
Európa pedig különösen függ ettől a régiótól, az International Air Transport Association (IATA) szerint
a kerozinszükségletének mintegy 30 százaléka származik a Perzsa-öböl térségéből.
Az Egyesült Királyságban azonban még rosszabb lehet idővel a helyzet, mivel ott ez az arány eléri az 50 százalékot
Ezt is ajánljuk a témában
London már szervezi a nagy nemzetközi egyeztetést.

Cikkében a VG több negatív forgatókönyvet is az olvasók elé tár. Rámutattak többek között, hogy az európai légitársaságok aggódva készülnek a kerozinhiányra, ami veszélyezteti a nyári utazási szezont.
Válság egyelőre még nincs, de
ha hamarosan nem nyílik meg a Hormuzi-szoros, akkor a légitársaságok kénytelenek lesznek leállítani jelentős számú járatot és tovább emelni a jegyárakat.
Idézték George Shaw-t, a Kpler vezető olajpiaci elemzőjét, aki a Politicónak azt nyilatkozta, a május nagyon nehéz lesz, mert nem lehet pótolni a Hormuzi-szoros zárlata miatt kiesett kerozinmennyiséget.
Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója a Sky Newsnak pedig arról beszélt, hogy az ázsiai légitársaságok már most csökkentik a járatok számát, és a következő hetekben ez történhet Európában is.
Ha folytatódik a háború, akkor Európa is ellátási zavarokat tapasztalhat májusban és júniusban”
– hangsúlyozta a vezérigazgató.
Hozzátette, hogy a Ryanair kerozinszükségletének 80 százaléka „meglehetősen jól fedezett”, de a fennmaradó 20 százalékért a korábbinak majdnem a dupláját, hordónként körülbelül 150 dollárt fizetnek.
A cikkből kiderül, hogy a kerozin a légitársaságok egyik legnagyobb költsége, a Financial Times szerint annak körülbelül a 30 százalékát teszi ki, de várhatóan ez az arány több mint kétszeresére nő, ha az olajárak továbbra is magasak maradnak.
A Világgazdaság cikkében az európai repülőtereket tömörítő Airports Council International Europe (ACI EUROPE) felmérését idézve arról is írt, hogy a nagy légikikötők 86 százaléka egyelőre a normál szintnek megfelelő üzemanyagkészletekről számolt be, csak 10 százalékuknál magas a potenciális kockázat.
Az utazók azonban nem nyugodhatnak meg, mert minden bizonytalan, amíg véget nem ér az iráni háború, és még akkor is időbe telik, hogy normalizálódjon a helyzet, ha megnyitják a Hormuzi-szorost, mivel hat hét, mire egy kerozinnal megtöltött tanker elér a Perzsa-öbölből Európába.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
