Bámulatosan gyorsan békülnének a britek a Hormuzi-szoros ügyében

A brit kormány nem sokáig hagyta ülepedni a válságot, és máris nemzetközi egyeztetést hív össze a Hormuzi-szoros jövőjéről. A Politico beszámolója szerint Keir Starmer bejelentette, hogy külügyminisztere, Yvette Cooper 35 ország részvételével szervez virtuális találkozót.

A cél hivatalosan az, hogy újra megnyissák a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát, amelyet iráni lépések gyakorlatilag hermetikusan lezártak. A tanácskozásra azokat az országokat hívják meg, amelyek már korábban közös nyilatkozatban álltak ki a biztonságos áthaladás mellett.

Hormuzi-szoros és a brit diplomácia gyors ráfordulása

A The Guardian szerint a találkozó célja az, hogy áttekintsék, milyen diplomáciai és politikai lépésekkel lehetne helyreállítani a hajózás szabadságát, biztosítani a térségben rekedt hajók és tengerészek biztonságát, valamint újraindítani a létfontosságú áruszállítást.

A részt vevő országok között szerepel az Egyesült Királyság mellett Franciaország, Németország, Olaszország és Hollandia, de csatlakozott többek között Japán, Kanada, Dél-Korea, Új-Zéland, az Egyesült Arab Emírségek és Nigéria is. A közös nyilatkozat értelmében ezek az államok készek „megfelelő erőfeszítéseket tenni a szoroson való biztonságos áthaladás biztosítására”.

Starmer jelezte, hogy a találkozót követően katonai tervezők is összeülnek, hogy megvizsgálják, miként lehetne összehangolni a rendelkezésre álló képességeket, és a harcok lezárulta után ismét biztonságossá és használhatóvá tenni a szorost.

Gazdasági nyomás és óvatos brit realitás

A gyors brit aktivitás hátterében komoly gazdasági kockázatok állnak. A The Guardian szerint mintegy ezer hajó rekedt a térségben az iráni blokád miatt. A konfliktus előtt a világ olaj- és gázszállításának körülbelül ötöde haladt át a szoroson, emellett a globális műtrágyaszállítás jelentős része is ezen az útvonalon zajlott.

A brit miniszterelnök ugyanakkor igyekezett lehűteni a várakozásokat. Mint fogalmazott:

Hozzátette, hogy az iparági szereplők számára a legnagyobb kihívást nem a biztosítás jelenti, hanem az áthaladás biztonsága és védelme. Starmer szerint ezért egyszerre van szükség katonai erőre, diplomáciai aktivitásra és az iparági szereplőkkel való együttműködésre, valamint „világos és nyugodt vezetésre”. Mindezek ellenére feltűnő, hogy London milyen gyorsan igyekszik a rendezés élére állni. A kérdés már csak az, hogy a Hormuzi-szoros ügyében ez a lendület valódi megoldást hoz-e, vagy inkább egy hosszú és nehézkes folyamat kezdete lesz.

Nyitókép: Frank Augstein / POOL / AFP