A közel-keleti konfliktus gyorsan begyűrűzött a globális energiapiacra. Az Irán elleni támadások és a térségben kialakult feszültség felhajtotta az olaj- és gázárakat, ami bevételnövekedést hozhat Oroszországnak, miközben az Európai Unióban ismét előkerülhet az orosz gázról szóló vita.
A közel-keleti katonai feszültség rövid idő alatt az energiapolitika egyik kulcskérdésévé vált. Irán elleni amerikai és izraeli támadások után a piac azonnal reagált: az olaj- és gázárak emelkedni kezdtek, miközben a térség tengeri szállítási útvonalai körüli bizonytalanság a globális energiaellátás stabilitását is megkérdőjelezi.
A konfliktus különösen azért érzékeny, mert a Perzsa-öböl térsége a világ egyik legfontosabb energiacentruma. A Bruegel brüsszeli gazdaságpolitikai agytröszt szerint a katonai műveletek újra megnyitották a globális gazdaság egyik legkritikusabb energiabiztonsági kérdését:
mi történik, ha megszakad az olaj és a gáz áramlása a világ egyik legfontosabb szűkületi pontján, a Hormuzi-szoroson.
A Bruegel elemzése szerint ezen az útvonalon naponta mintegy húszmillió hordónyi olaj és kőolajtermék halad át, ami a globális fogyasztás jelentős részének felel meg. Emellett a térségből indul a világ cseppfolyósított földgázexportjának számottevő hányada is. A szorosban kialakuló zavar ezért nem csupán regionális probléma: azonnal begyűrűzik a globális energiapiacra.
Az első reakciók már láthatók voltak a tőzsdéken. Az olaj ára rövid idő alatt megugrott, az európai gázár pedig szintén emelkedett. Bár egy rövid ideig tartó konfliktus csupán kockázati felárat építene be a piaci árakba, egy elhúzódó válság a készletek, a logisztika és a globális energiamérleg felborulásához vezethet.
Ezt is ajánljuk a témában
Rövid idő alatt kilenc százalékot drágult a Brent olaj világpiaci ára. Az Urals még tartja magát, kár, hogy abból pont nem kapunk Ukrajna miatt.
Az Euronews beszámolója szerint az európai döntéshozók attól tartanak, hogy a közel-keleti háború újabb energiasokkot okozhat a kontinensen. Nadia Calviño, az Európai Beruházási Bank elnöke arról beszélt, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanság nem kedvez a stabil beruházási környezetnek, és még sürgetőbbé teszi az európai stratégiai autonómia erősítését. Az Európai Unió az orosz–ukrán háború kitörése után jelentős lépéseket tett az orosz energiahordozóktól való függőség csökkentése érdekében. A kontinens új beszállítókat keresett az Egyesült Államoktól a Közel-Keletig, illetve olyan országoknál is, mint Azerbajdzsán.
A diverzifikáció azonban költséges folyamat volt, amely sok iparág számára magasabb energiaköltségeket hozott.
A Bruegel szerint az európai energiarendszer egyik legnagyobb sérülékenysége jelenleg az LNG-piac. Ha a Hormuzi-szoroson keresztül érkező szállítmányok csökkennek, a globális LNG-kínálat azonnal szűkül.
Ebben a helyzetben Európának Ázsiával kell versenyeznie a szabad szállítmányokért, ami tovább növelheti az árakat.
A helyzetet az is bonyolítja, hogy az európai gáztárolók töltöttsége alacsonyabb, mint az elmúlt években. Ez azt jelenti, hogy a következő télre való felkészüléshez több gázt kell beszerezni a piacon, ami már önmagában is növeli az árakra nehezedő nyomást.
Az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézetének elemzése szerint a válság egyéb globális következményekkel is járhat, és ezek közé tartozik Oroszország helyzete is. Az intézet szerint Moszkva számára a konfliktus kimenetele akár kedvező is lehet. Ha az instabilitás tartós marad, a magasabb energiaárak növelhetik az orosz export bevételeit.
Bár az orosz olaj jelenleg diszkonttal kerül a piacra, a globális árak emelkedése így is javíthatja a Kreml pénzügyi mozgásterét.
Az Atlantic Council washingtoni székhelyű külpolitikai agytröszt hasonló következtetésre jutott. Elemzésük szerint a közel-keleti konfliktus nem csupán piaci reakciókat vált ki, hanem az európai energiapolitika komoly stressztesztjét is jelenti. A szakértők szerint amikor a globális kínálat szűkül és az árak emelkednek, a fennmaradó orosz energiaszállítások relatív értéke is nő.
Moszkvának nem kell visszaszereznie korábbi piaci dominanciáját ahhoz, hogy profitáljon a helyzetből. Elég, ha a feszes piacon továbbra is jelen marad beszállítóként.
Az Atlantic Council elemzői szerint a magas energiaárak nemcsak a fogyasztókat terhelik, hanem az Európai Unió politikai egységét is próbára tehetik. A drágulás ugyanis felerősítheti azokat a hangokat, amelyek az orosz gáz kivezetésének ütemét túl gyorsnak tartják. A politikai vita lehetőségét a Baird Maritime hajózási ipari szaklap is felvetette. A lap beszámolója szerint a közel-keleti konfliktus újra megnyithatja az Európai Unión belüli vitát az orosz gázimport tilalmáról. A cikk idézi Norvégia energiaügyi miniszterét, aki szerint a jelenlegi geopolitikai helyzet ismét napirendre hozhatja a kérdést. Az Európai Unió ugyanis már döntött arról, hogy legkésőbb 2027-ig megszünteti az orosz gázimportot, amely korábban a kontinens egyik legfontosabb energiaforrása volt.
Az energiapolitikai vitákban azonban a piaci realitások gyakran felülírják a politikai szándékokat. Ha a közel-keleti konfliktus tartósan magas árakat eredményez, egyes tagállamok ismét felvethetik az orosz energiahordozók kérdését.
Az Atlantic Council szerint ilyen helyzetben a vita akár a kivezetési menetrend lassításáról vagy átmeneti kivételekről is szólhat. Bár ezek az érvek rövid távú gazdasági megfontolásokon alapulnak, politikai súlyuk egy energiaválság idején jelentősen megnőhet.
Az ukrajnai háború a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus Európában, amely ráadásul egy Magyarországgal szomszédos államban zajlik, már több mint négy éve.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője szerint azonban nem kell félni tőle. Miközben a napokban újabb konfliktus robbant ki, ezúttal az USA, Izrael és Irán között, a Magyar Péter-vezette Tisza Párt továbbra is azzal kampányol, hogy a „háborúval riogatás” fideszes propaganda, a háborús veszély pedig puszta félelemkeltés.
Noha Magyar Péterék szerint nincs mitől félni, immár két háború hatását érezhetjük a saját bőrünkön.
Ukrajna politikai nyomásgyakorlás céljából hetekkel ezelőtt leállította a kőolajszállítást Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül. Ebben az olajblokádban Magyar Péter és pártja az ukránok oldalán állnak. Most pedig, az iráni konfliktus következtében bizonytalanná vált a tengeri olajszállítás is, ezáltal még jobban felértékelődik Magyarország energiaellátása szempontjából a Barátság kőolajvezeték jelentősége.
Nyitókép: Olivier HOSLET / POOL / AFP
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
Teherán gazdasági nyomással próbálja megfordítani a helyzetet.
A Tisza szakértőinek kettős játéka: kimondják, hogy le kell választani Magyarországot az orosz eredetű energiahordozókról, ám arról hallgatnak, hogy ez végeredményben a rezsicsökkentés megszüntetéséhez vezetne.
A katonai fenyegetések után diplomáciai nyitás körvonalazódik, de a részletek továbbra is homályosak.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa katonai erőt alkalmazna a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajóforgalom védelmében.
Az amerikai elnök öt napra felfüggesztette az iráni energialétesítmények elleni katonai csapásokat.
A lap szerint az elnök nem mond igazat, de a vita ennél jóval többről szól.
A német kancellár megszólalása nagy visszhangot váltott ki.
Újabb szintre kapcsolt az Európai Unió.
