Elképesztő: félezer afgán esett neki Németországnak szélsőbalos politikusok és NGO-k segítségével

Összesen 501 afgán állampolgár pereli a német államot, miután Berlin visszavonta azokat az ígéreteket, amelyek alapján korábban befogadási lehetőséget nyertek volna az országba – számolt be a Remix. A keresetek a német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) ellen irányulnak, amely most visszavonta az előző német kormány által tett befogadási vállalásokat.

Az ügy egy parlamenti vizsgálat során derült ki, amelyet a szélsőbaloldali Die Linke (Balpárt) kezdeményezett. A német belügyminisztérium ugyanakkor jelezte: a kormány „nem szándékozik” megváltoztatni jelenlegi politikáját, annak ellenére sem, hogy egyre több jogi eljárás indul Berlin ellen.

A legtöbb érintett jelenleg Pakisztánban tartózkodik, ahol a hatóságok felszólították azokat az afgán állampolgárokat, akiknek nincs hosszú távú tartózkodási engedélyük, hogy hagyják el az országot. Sokuknak korábban azt ígérték, hogy Németország befogadja őket azután, hogy a tálibok 2021 augusztusában ismét átvették a hatalmat Afganisztánban.

Baloldali szervezetek pénzelik a pereket

A német állam ellen indított perek mögött baloldali civil szervezetek és politikusok is felsorakoztak. Clara Bünger, a Die Linke menekültügyi szóvivője

Közben az érintettek helyzete egyre bizonytalanabbá vált. 2025 júliusában Pakisztán megkezdte azoknak az afgánoknak a letartóztatását, akiket már Németországba telepítésre jelöltek ki, de az elhúzódó német bürokratikus folyamatok miatt még mindig Iszlámábádban tartózkodtak. A háttérellenőrzések és vízumeljárások gyakran nyolc hónapig is eltartottak, miközben a pakisztáni vízumok mindössze három hónapig voltak érvényesek.

Összesen mintegy 2500 afgán került jogi bizonytalanságba, miközben Pakisztán többször figyelmeztette Berlint, hogy nem tudja tovább tolerálni a lejárt dokumentumokkal várakozó emberek jelenlétét (érdekes módon ők megelégelhetik az ilyesmit, és fel is léphetnek ellene, ez csak az európai országoknak tilos – a szerk.). Amikor nem született megoldás a helyzetre,

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Németországban több civilnek mondott szervezet és ügyvédi iroda is foglalkozik azzal, hogy ilyen és ehhez hasonló, a baloldali-globalista politikai agendába illeszkedő ügyekben képviselje a migránsok érdekeit a német állammal szemben.

Biztonsági aggályok és politikai vita

A német menekültprogram körül komoly biztonsági viták is kialakultak. A Bild korábban arról számolt be, hogy az ilyen különleges programok keretében érkező afgánok közül csak minden nyolcadik személy esetében történt teljes körű biztonsági ellenőrzés.

Összesen több mint 31 ezer afgán érkezett Németországba – családtagokkal együtt –, gyakran hiányos háttérellenőrzéssel.

Berlin azzal védekezett, hogy a befogadottak többsége korábban a német hadsereg helyi alkalmazottjaként dolgozott Afganisztánban. Több jelentés szerint azonban a legutóbbi charterjáratok utasai közül csak kis részük volt valóban a Bundeswehr korábbi munkatársa vagy ezek közeli hozzátartozója.

A német rendőrszakszervezet is aggodalmát fejezte ki a program miatt, és többször felszólította a kormányt, hogy függessze fel a Pakisztánból induló afgán áttelepítési járatokat az azonosítási problémák és a biztonsági kockázatok miatt.

Az ügy politikai vitát is kiváltott Németországban. Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke tavaly úgy fogalmazott:

A berlini kormány idén még azt is megpróbálta, hogy pénzbeli kompenzációt ajánljon fel azoknak az afgánoknak, akik hajlandók lemondani a befogadási ígéretükről. A Die Zeit szerint mintegy 700 embernek ajánlottak fel több ezer eurót, ha visszalépnek, és megszüntetik a jogi eljárást.

A megkeresettek közül azonban csupán 167-en fogadták el az ajánlatot, míg 357-en elutasították azt, így az érintettek többségének jövője továbbra is bizonytalan.

***

Fotó: ATTA KENARE / AFP