Újabb szakértők bevonásával fog folytatódni a munka, erről született megállapodás a világszervezet terrorizmus elleni küzdelemért felelős főtitkárhelyettesével.
Egyáltalán nem volt törvényszerű, hogy Dietz Gusztáv eljut idáig. Jövőre a Kabul művelet című, nagyszabású katonai drámában láthatjuk. Interjúnk.
Kötelesek elrejteni hangjukat, arcukat és testüket tetőtől talpig. Visszaállították a házasságtörő nők megkorbácsolását és megkövezését is.
Az Afganisztánban hatalmat gyakorló radikális iszlamisták minisztériumának tájékoztatása szerint tavaly több mint 13 ezer embert vettek őrizetbe „erkölcstelen viselkedés” címén.
A „gond” annyi, hogy ezt a német hatóságok is kezdik észrevenni, és most már kitoloncolás járhat érte.
Pedig még Scholz kancellár sem akarja az országban látni őket.
„Az ilyen bűnözőket ki kell toloncolni, még akkor is, ha Szíriából vagy Afganisztánból jöttek” – mondta Olaf Scholz.
Lassan egy évtizeddel az első nagy migrációs hullám után ismét csúcson van az illegális bevándorlás az Európa Unióba. Sayfo Omarral, a Migráció-kutató Intézet kutatási vezetőjével beszélgettünk.
Katasztrófák és kettős mércék.
Marco Rubio szerint az Iszlám Állam újra erőre kapott.
Ugyanakkor hozzátette: „a háború hosszú évei alatt hozott döntések vezettek az afgán kormány 2021-es összeomlásához”.
Az orosz külügyminiszter szerint a Nyugat nem akar konstruktív megoldást, és ennek következményei lesznek.
Egyre rosszabb állapotok uralkodnak a déli határzárnál.
A 6,3-as erősségű földrengést, amely szombaton Herát városától 30 kilométerre északnyugatra történt, nyolc erős utórengés követte.
A szomszédos ország nem akarja tovább a saját területén tudni a papírok nélkül érkező afgánokat.
Már több mint két éve újra a tálibok az urak az ázsiai országban: Wagner Pétert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük Afganisztán jelenlegi helyzetéről és kilátásairól.
Az iszlám törvénykezést a két évvel ezelőtti tálib hatalomátvétel után vezették be újra a közép-ázsiai országban.
Annak ellenére, hogy az Afganisztán immár két éve irányító tálib kormányt de jure egyetlen állam sem ismerte el, vígan folytat tárgyalásokat a régiót meghatározó regionális szereplőkkel. Leginkább Kínával, Iránnal és Pakisztánnal.
