Egyáltalán nem volt törvényszerű, hogy Dietz Gusztáv eljut idáig: előbb a heroint cserélte ketrecharcra, majd a sportot színészetre. Jövőre a Kabul művelet című, nagyszabású katonai drámában láthatjuk.
Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád
Hajnalban ért véget a forgatás, mégsem tűnsz fáradtnak. Ma is jól bírod a strapát?
Nagyjából. De azért a filmszínészség elég kemény dolog. Amíg nem voltam benne, teljesen másnak képzeltem. És itt nem is a szövegtanulásra gondolok, ami valakinek könnyebben, másnak nehezebben megy, hanem a sok apróságra, amire egyszerre figyelni kell egy-egy jelenet felvételekor: a rendezői instrukciókra, a partnerekre, arra, hogy még véletlenül se bámuljak bele a kamerákba, a kizökkentő háttérmozgásokról nem is beszélve. Jellege miatt a Kabul műveletnél rengeteg ilyen van, ezért tíz-tizenötször veszünk fel mindent, ilyenkor gyakran úgy érzem, egyre görcsösebb vagyok. Majd amikor már letehetném végre a fejem, mert hajnali négyre hazavergődtem, még órákig vetítem a saját mozimat a plafonra. A stábtól kapott rengeteg segítség ellenére elképesztő stresszfaktor az egész. Ezzel együtt imádom minden percét.
Játékfilmes elemekkel gazdagított dokumentumfilm állít emléket Hancsovszky Bélának, annak a magyar fiatalembernek, aki 1945-ben egyedüliként szembeszállt a kiépülő csehszlovák önkényuralommal, amiért végül nagy árat kellett fizetnie.
A Lepattanó egyik fő érdeme, hogy akár egy jó Coen-filmben, egymást váltják a furábbnál furább figurák.
Azt jól tudjuk az iskolából, hogy Petőfi még diákkorában vándorszínésznek állt, de Arany János hasonló, 1836-os kalandjáról nemigen esik szó.
Új vígjáték érkezik rövidesen a hazai mozikba.
Interjú Csábi Józseffel a Hollandia elleni válogatott mérkőzés előtt a 8-1-ről, mészárlásról, sérültek pótlásáról, Marco Rossi munkásságáról, a válogatott és a magyar futball közötti ellentmondásról, valamint az új feladatról, a BVSC-Zugló fejlesztéséről.
