Ezért hallgat Brüsszel az ukrán korrupcióról: nem akarják, hogy Magyarországnak megint igaza legyen

Ahogy a Mandiner is beszámolt róla , novemberben az eddigi legnagyobb korrupciós botrány robbant ki az ukrán energiaszektorban, amelyben Volodimir Zelenszkij elnök közvetlen köre is érintett. A Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) házkutatásai nyomán kiderült, hogy Zelenszkij egyik régi barátja, az ukrán oligarcha, Timur Mindics, valamint a kormány két minisztere, Szvitlana Hrincsuk energetikai miniszter és hivatali elődje, Herman Haluscsenko is érintett az állami energiavállalatot, az Enerhoatomot érintő korrupciós botrányban.

A háborús maffia lebukása Zelenszkij pozíciójára is komoly veszélyt jelent, akinek jelentős tisztogatásokat kéne eszközölnie a kormányzaton és az energiaszektoron belül is, ha legalább valamennyire tisztára szeretné mosni magát, ám az a tény, hogy nem hajlandó eltávolítani a botrányban szintén érintett Andrij Jermakot, az ukrán elnöki hivatal vezetőjét, újabb bizonyítéka a korrupció elleni elköteleződés hiányának.

Mindezek alapján joggal gondolhatnánk, hogy az Európai Unió a háborús maffia kirobbanó botrányai miatt leállítja az uniós források küldését Ukrajnába, de legalábbis a gyorsított EU-csatlakozás gondolatát újraértékelik.

 Brüsszel ezzel szemben továbbra is azon dolgozik, hogyan tudná kielégíteni a háborúban kimerülő Ukrajna végtelen anyagi igényeit. A decemberi békecsúcsra pedig egy újabb, teljes keretrendszert dolgozhatnak ki Ukrajna támogatására.

Zelenszkijnek nagyon kell az európaiak pénze

Bár sosem jöhet jókor egy egész szektort és a kormányt is érintő korrupciós botrány, Zelenszkijék most minden eddiginél jobban számítanak az uniós pénzekre. Az ország tartalékai a több éves háborúzásban kimerültek, és már az Egyesült Államokból sem érkezik több forrás. Ráadásul most már arra is rálátni, hogy a háborús maffia tevékenységének köszönhetően több mint 100 millió dollár tűnhetett el – csak az állami energiaszolgáltató kasszájából.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő cég november 14-én megerősítette Ukrajna hosszú futamú szuverén devizaadósság-kötelezettségeinek részleges törlesztési csődhelyzetet jelző RD (Restricted Default) besorolását. Az ország jövőre 41 milliárd eurós költségvetési hiánnyal fog szembesülni.

Az Európai Unió már nem tudja tartan a lépést az ukrán igényekkel, de a vezető európai politikusok ragaszkodnak az ország további finanszírozásához.

Emmanuel Macron francia elnök azt ígérte: napokon belül végleges megoldás születik, amellyel tudják biztosítani Ukrajna finanszírozását és „láthatóságát”. Utóbbi azt jelenti, hogy a francia elnök abban reménykedik, hogy Ukrajna korlátlan támogatásával az EU is jogot szerez arra, hogy beleszóljon a béketárgyalásokba.

Az EU most a 140 milliárd euró értékű befagyasztott orosz vagyonból származó jóvátételi hitel feloldását fontolgatja.

A végtelen nagyvonalú költekezés helyett talán ideje lenne, hogy az unió behúzza a féket, tekintve, hogy csak az energiaszektornak több mint 3 milliárd eurót adományoztak eddig, aminek – mint megtudtuk – nagy része az ukrán maffia zsebébe vándorolt. 

A magyar kormány felszólította az uniót, hogy ne küldjön több pénzt a korrupt ukrán háborús maffiának

A korrupciós botrány kitörése után a magyar kormány határozottan felszólalt amellett, hogy az unió nem pénzelheti tovább a korrupt kormányt, amely háború idején a saját népe és országa védelmétől lopja el a pénzt.

Szijjártó Péter Brüsszelben, újságírók kérdéseire válaszolva elmondta, Ukrajnában jelenleg egy korrupt rendszer, egy háborús maffia működik. Az Európai Bizottság elnöke pedig ahelyett, hogy felhagyna ezeknek a bűnözőknek a kifizetésével, és azonnali pénzügyi elszámolást és átláthatóságot követelne Zelenszkijtől, újabb 100 milliárd eurót küldene Ukrajnába. „Ez beteges” – értékelte a külügyminiszter.

Hétvégén a vasárnapi újság műsorában kijelentette, hogy amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van, 

, hangsúlyozta: 

„Nem véletlenül akarnak minket a brüsszeliek eltakarítani az útból, nem véletlenül akarnak egy bábkormányt a helyünkre ültetni, nem véletlenül akarnak egy olyan kormányt, amelynek vezetője a markukban van, hiszen pontosan tudják, ha ilyen kormány lenne, akkor Magyarország hozzájárulna ahhoz, hogy a magyarok pénzét is elküldjék Ukrajnába” – majd hozzátette –

– biztosította az embereket arról, hogy a magyar kormány továbbra sem fog asszisztálni a háborús bűnözők támogatásához.

A korrupciós botrányra Orbán Viktor úgy reagált: „Ukrajnában kiborult az aranybili. Lelepleztek egy Zelenszkij elnökhöz ezer szálon kötődő ukrán háborús maffiahálózatot. (…) Ide, ebbe a káoszba akarják a brüsszeliek önteni az európai adófizetők pénzét. Hogy amit nem lőnek el a fronton, azt ellopja a háborús maffia. Őrültség. Köszönjük, de mi ebből nem kérünk. A magyar emberek pénzét nem küldjük Ukrajnába” – írta Facebook-oldalán, majd hozzátette –

Brüsszelben is tudják, hogy nagy a baj

Még mielőtt a reakciók hiányából kiindulva azt hinnénk, hogy Brüsszelbe nem jutott el az újabb ukrán korrupciós botrány híre, a Politico belső forrásra hivatkozva részletes beszámolót közölt arról, hogyan osztja meg ez a – háborúpártiak számára nem túl kellemes – fejlemény a brüsszeli elitet. Míg sokan aggasztónak tartják a helyzetet, és konkrét intézkedéseket várnak el az országtól, vannak olyanok is, akik egyenesen pozitívumként értékelik a háborús maffia lebukását: szerintük ez is bizonyítja, hogy az ukrán korrupciós hivatal egyre függetlenebb működésre képes – számolt be egy uniós tisztviselő a lapnak.

A nyilatkozó tisztviselő szerint ugyanakkor mindenki számára egyértelmű, mit kellene csinálnia az ukrán vezetésnek: „Az elnöknek most mindenkit meg kell nyugtatnia, és valószínűleg elő kell állnia egy tervvel a korrupció felszámolására vonatkozóan” – vélekedett.

Friedrich Merz a Volodimir Zelenszkijjel folytatott egyeztetést követően elmondta: „Elvárjuk, hogy Ukrajna folytassa a korrupcióellenes intézkedéseket és reformokat saját országában.”

Nyíltan nem mernek beszélni a problémáról, nehogy azzal bátorítsák az ukrán csatlakozást ellenző Magyarországot

Hiába aggódik az EU többsége az ukrajnai helyzet – és talán a saját adófizetőik pénze – miatt, nem véletlen, hogy a brüsszeli kommunikáció továbbra is ukránbarát, és kevés szó esik Zelenszkijék botrányáról. 

A háborúpártiak attól tartanak, hogy a nyílt fellépés az ukrán korrupcióval szemben csak bátorítaná a Kijev uniós csatlakozását ellenző politikusok narratíváját. Márpedig a korrupciós botrány ellenére Ukrajna gyorsított csatlakozása továbbra sem került le a napirendről.

„A korrupciós botrányok [kiemelésével] csak muníciót adnak azoknak, akik Magyarországhoz hasonlóan azt állítják, hogy Ukrajna korrupt ország” – nyilatkozta a lapnak egy uniós diplomata.

 – tette hozzá egy másik diplomata.

Egy volt magas rangú ukrán tisztviselő szerint Brüsszel várhatóan még szigorúbb feltételeket fog szabni a finanszírozáshoz.

 – mondta.

Mintha mi sem történt volna: továbbra is áramlik az uniós pénz Kijevbe

Miközben szigorúbb feltételek és ellenőrzés ígéretével dobálóznak Európában, valójában semmi sem változott: Ukrajnát nem szabad kritizálni, és továbbra is felelőtlenül küldik az országba az adófizetők pénzét.

„A botrány eddig nem sarkallja arra a szövetségeseket, hogy megvonják a forrásokat Ukrajnától” – értékelte a helyzetet a Politico, majd ezt konkrét adatokkal is alátámasztotta.

November első felében az EU újabb hatmilliárd eurónyi segélyt ítélt oda az ukránoknak, pár nappal korábban pedig Észtország 150 ezer eurót ígért éppen a korrupcióban úszó energiaszektor számára. Németország pedig egy újabb hárommilliárd eurós segély küldését fontolgatja.

De nemcsak az unió, más ukránbarát kormányok ingerküszöbét sem érte el a kijevi legfelső vezetést érintő korrupciós botrány. A november 12-i G7-es csúcstalálkozón (két nappal azután, hogy a NABU házkutatást tartott a Zelenszkijhez szoros szálon kapcsolódó Timur Mindicsnél), és a másnap Varsóban megrendezésre kerülő EU–Ukrajna beruházási konferencián a tagállamok egységes frontot próbáltak felmutatni.

Žygimantas Vaičiūnas litván energiaügyi miniszter a botránnyal kapcsolatban úgy fogalmazott: „Fájdalmas látni, hogy a korrupció milyen hatással van az energiaszektorra, különösen a tél közeledtével és Oroszország brutális támadásainak folytatódásával az energiainfrastruktúra ellen” – majd hozzátette – „szilárdan kiállunk Ukrajna népe mellett – támogatásunk nem szűnik meg”.

Aura Sabadus, az ICIS energiaügyi tanácsadó cég kelet-európai szakértője szerint a kijevi energiaszektor számára nyújtott támogatás megszüntetése „szörnyű” hatással járna a tél előtt.

Az Aurópai Tanács novmber 24-i hibrid ülése után pedig Orbán Viktor arról számolt be, hogy Brüsszel továbbra is folytatni akarja a háborút, de mivel már nincs pénze, közös hitel felvételére kényszerítené a tagállamokat.

Ezzel gyakorlatilag egyértelművé tették, hogy Európa akkor sem hagy fel Kijev támogatásával, ha nyilvánvalóvá válik, hogy annak egy jelentős részét az ukrán háborús maffia lefölözi.

Ismét kiderült, a korrupció elleni harc szelektíven működik Brüsszelben

Összefoglalva tehát, Brüsszel tudja, hogy az ukrán kormány velejéig korrupt, de az ukrán nép melletti szolidaritásból, és a háború megnyerése érdekében efölött képesek szemet hunyni, és továbbra is úgy támogatni Kijevet, mintha mi sem történt volna.

Ez mind szép és jó, csakhogy Magyarország saját bőrén tapasztalta, 

Az Európai Unió 2021-ben életbe léptetett szabályozása értelmében Brüsszelnek lehetősége nyílik visszatartani, felfüggeszteni vagy megvonni uniós forrásokat azoktól a tagállamoktól, amelyek szerintük megsértik a jogállamiságra és korrupcióra vonatkozó szabályokat, amennyiben az veszélyezteti az EU érdekeit.

2022 áprilisában az unió aktiválta a feltételességi eljárást Magyarországgal szemben, korrupcióra és jogállamisági hiányosságokra hivatkozva, majd még azév decemberében megkezdődött a Magyarországnak járó kohéziós források felfüggesztése.

Az EU az elmúlt években jelentősen bővítette az antikorrupciós eszköztárát: nem csupán nyilatkozatokra és ajánlásokra épít — hanem jogi kereteket, büntetéseket, nyomozati kapacitásokat és pénzügyi ösztönzőket is használ.

Sőt, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2022-ben megreformálta a korrupcióellenes törvényt, lényegében annak érdekében, hogy felgyorsítsa a hazánkkal szembeni eljárást és újabb eszközöket vezetett be az engedetlennek bizonyuló tagállamok büntetésére. 2023-ban pedig kifejezetten azokon a területeken eszközöltek szigorításokat, amelyeken Magyarország érintett volt.

Ez jól mutatja, hogy az Európai Unió, amely Magyarországgal szemben a korrupció élharcosaként hirdeti magát, szemet huny a jogállamiság lábbal tiprása és a mértéktelen korrupció felett, amennyiben politikai érdekei úgy diktálták.

Mondjuk ez nem csoda, hiszen mit vár az ember egy olyan intézménytől, amelynek egyik legfőbb vezetője, a Bizottság elnöke máig nem tudta tisztázni magát a Pfizergate ügyében.

Nyitókép: Yves Herman / POOL / AFP