Megvan, mikor kerül az Európai Bíróság elé Von der Leyen korrupciós ügye
Nyilvánosságra kerülhetnek a bizottság elnökének Pfizergate-üzenetei, ha még egyáltalán léteznek.
Akadt olyan EP-képviselő, aki „az emberiség történetének legnagyobb korrupciós botrányaként” emlegette az EB elnöke körül kipattant botrányt.
Nyitókép: JOHN THYS / AFP
Nehéz napok elé néz Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Ugyanis az Európai Bíróság november 15-én tárgyalja a Pfizergate néven elhíresült ügyét – írta a Financial Times.
Emlékezetes, hogy a botrány akkor robbant ki, amikor a New York Times megírta, a bizottság elnöke SMS-üzenetekben tárgyalt meg több milliárd dolláros vakcinabeszerzéseket a Pfizer vezetőjével, a nyilvánosság teljes kizárása mellett.
A bíróságnak azt kell majd eldöntenie, hogy
jogellenesen tartották-e vissza az Ursula von der Leyen és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója közötti üzenetváltásokat.
Valamint vélhetően döntenek a bizonyítékok elfogadhatóságáról, majd felkérik a bizottság jogi képviselőit, hogy adjanak magyarázatot arra, hogy léteztek-e valaha is az üzenetek, és ha igen, miért nem rögzítették azokat. De várhatóan arra is magyarázatot várnak majd, hogy megsemmisítették-e az üzeneteket és ha igen, milyen okból.
Ezt is ajánljuk a témában
Nyilvánosságra kerülhetnek a bizottság elnökének Pfizergate-üzenetei, ha még egyáltalán léteznek.
Mint ismert, Ursula von der Leyen 2021. májusában elképesztő, 35 milliárd eurós szerződést kötött a Pfizerrel 1,8 milliárd adag koronavírus elleni vakcina beszerzéséről, és az EB elnöke gyakorlatilag SMS-ben egyeztette a részleteket Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával.
Az ügyben vizsgálat indult, amelynek eredményeképpen kiderült: Von der Leyen stábja szándékosan hátráltatta a vizsgálatot, amikor azt állította, nem talált semmiféle szöveges üzenetet az EB-elnök és Bourla között.
Mint később kiderült,
csak a belső dokumentum-nyilvántartást tekintették át, az SMS-eket nem,
mondván, azok túlságosan „rövid életűek”, ezért nem tartoznak a szakpolitikával kapcsolatos dokumentumok megőrzésére vonatkozó uniós jogszabály hatálya alá. Továbbá Von der Leyen még azzal is védekezett, hogy nem vett részt a tárgyalásokban, ezért az üzenetek nem befolyásolták az üzlet menetét.
A Financial Times továbbá idézte Emily O’Reilly ombudsmant is, akinek álláspontja szerint az Európai Bizottság tagjainak viselkedése nem felelt meg az uniós szabályok által megkövetelt átláthatóságnak, és meg sem próbáltak átfogó kutatást végezni az ügyben.
Mislav Kolakusic, az Európai Parlament volt horvát képviselője akkoriban az ügyről úgy beszélt, mint
az emberiség történetének legnagyobb korrupciós botrányáról”.
Sőt, volt, hogy a nagy nyilvánosság előtt „4,5 milliárd adagos nőnek” nevezte az Európai Bizottság elnökét.
A lap emlékeztetett arra is, hogy korábban született egy megállapodás arról, hogy a tagállamok szakértőit bevonva az Európai Parlament megvitatja a 2022-es vakcinastratégiát, ez a találkozó végül nem valósult meg: Von der Leyen tényként mutatta be a Pfizerrel kötött alku részleteit, amit az Európai Bizottság jóváhagyott.
Ezt is ajánljuk a témában
Ursula Von der Leyen 2021 májusában 35 milliárd eurós szerződést kötött a Pfizerrel, és sms-ben egyeztette a részleteket. Utánajártunk, hol tart a kirobbanásakor „az emberiség történetének legnagyobb korrupciós botrányának” nevezett ügy!
Egy másik ügyben július közepén az EU bírósága már kimondta, hogy a Bizottság jogalap nélkül titkolta el a Pfizerrel és az AstraZenecával kötött, több milliárd eurós Covid vakcinaügyletek részleteit.
Az Európai Parlament képviselőinek egy csoportja 2021-ben hozzáférést kért a vonatkozó dokumentumokhoz, a Bizottság viszont csak egy erősen cenzúrázott változat kiadásába egyezett bele, és nem volt hajlandó felfedni a tárgyalócsoport tagjainak kilétét. A törvényhozók ezt követően bírósághoz fordultak az ügyben.