„Orbán Viktornak igaza volt” – Münchenben robbant a vita a Nyugat jövőjéről

A NATO alapokmányától Donald Trump külpolitikáján át Orbán Viktor migrációs döntéseiig ívelt a vita Münchenben a Nyugat jövőjéről.

Három kulcsfontosságú célt jelölt ki az EU számára a főképviselő. Szerinte Európa jövője a most meghozott döntéseken múlik.

Az Európai Uniónak vissza kell szereznie stratégiai cselekvőképességét, meg kell erősítenie védelmét és fel kell gyorsítania a bővítési folyamatot – hangsúlyozta Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Müncheni Biztonsági Konferencia zárónapján.
Beszédében határozottan visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint Európa civilizációs hanyatlásban lenne.
Mint fogalmazott, az EU továbbra is vonzó politikai és gazdasági közösség, amelyhez világszerte sokan csatlakoznának, ezt például azzal illusztrálta, hogy felmérések szerint a kanadaiak jelentős része is érdeklődik az uniós tagság iránt.

Kallas három fő stratégiai prioritást jelölt meg.
Az első az európai védelem megerősítése, amelynek középpontjában Ukrajna támogatása áll. Szerinte Oroszország nemcsak katonailag jelent fenyegetést, hanem kibertámadásokkal, dezinformációval, energetikai nyomásgyakorlással és infrastruktúra elleni szabotázsakciókkal is.
Bejelentette: Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel közösen egy új, átfogó európai biztonsági stratégián dolgoznak, amely a katonai, gazdasági és társadalmi ellenálló képességet egyaránt erősítené.
Úgy véli, tartós béke csak akkor képzelhető el, ha Moszkva érdemi engedményeket tesz, beleértve a háborús károk megtérítését, az elhurcolt ukrán gyermekek visszatérését és a háborús bűnök elszámoltatását.
A második prioritásként az EU bővítésének felgyorsítását és a szomszédos régiók stabilizálását emelte ki. Kallas szerint a bővítés „az orosz imperializmus ellenszere”, ugyanakkor elismerte:
az uniós tagállamok jelenleg nem állnak készen arra, hogy konkrét csatlakozási dátumot adjanak Ukrajnának.
Hangsúlyozta, hogy a csatlakozás továbbra is szigorúan feltételekhez kötött, és Kijevnek jelentős reformokat kell végrehajtania.
Harmadik elemként a globális partnerségek erősítését nevezte meg: az EU már ma is a világ legnagyobb szabadkereskedelmi hálózatát működteti, és egyre több biztonsági együttműködést épít ki.
Beszéde végén Kallas egységes fellépésre szólította fel az európaiakat. Szerinte Európa jövőjét nem adottságai, hanem a meghozott politikai döntések határozzák meg: meg kell védeni a kontinens biztonságát, stabilizálni kell a szomszédságot, és erős globális szövetségeket kell építeni egy egyre bizonytalanabb világrendben.
Ezt is ajánljuk a témában

A NATO alapokmányától Donald Trump külpolitikáján át Orbán Viktor migrációs döntéseiig ívelt a vita Münchenben a Nyugat jövőjéről.

Nyitókép: SVEN HOPPE / AFP