Magyar Péter röhögcsélve pózolgatott a Barátság vezeték felrobbantásában reménykedő politikussal (VIDEÓ)

Hamar megtalálták a közös hangot.

A NATO alapokmányától Donald Trump külpolitikáján át Orbán Viktor migrációs döntéseiig ívelt a vita Münchenben a Nyugat jövőjéről.

A 2026-os müncheni biztonságpolitikai konferencia egyik legélesebb vitája a Nyugat jövőjéről szólt. A „West–West divide” panelben amerikai, lengyel, cseh és bolgár szereplők mellett felszólalt Gladden J. Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke is, aki a NATO alapokmányától a Trump-korszakig és Orbán Viktor migrációs politikájáig húzott ívet.
Megállapításai szerint a Nyugat alapértékei „súlyos torzuláson” mentek keresztül, és a szövetség belső válságát nem lehet tovább elhallgatni.
A Magyar Külügyi Intézet elnöke azzal kezdte: „Úgy döntöttem, egy kicsit csalok, és újraolvastam a NATO-szerződés preambulumát”, amely szerinte világosan rögzíti a Nyugat lényegét: „elkötelezettek a népeik szabadságának, közös örökségének és civilizációjának megőrzése mellett”. Pappin szerint azonban

a Nyugat szabadsága, közös öröksége és civilizációja az utóbbi időben maga is fenyegetés alá került”, miközben sokan tévesen a konzervatív és nemzeti erőket tekintették a fő veszélynek.
A vita szerinte azért fontos, mert „figyelembe kell vennünk ezt a perspektívát, hogy megértsük, miként kell megőrizni a szabadságot, a közös örökséget és a civilizációt”.
A hidegháború utáni nyugati rendet Pappin torzuló rendszerként írta le. „A jogállamiságra épülő rendszer sok eleme működött, de végül fokozatosan egy bizonyos irányba torzult” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a döntések egyre inkább kikerültek a nemzeti kormányok kezéből:
egyre kevésbé a nemzeti kormányoknál, és egyre inkább transznacionális testületekben”
születtek. Ennek következményeként szerinte „a konzervatív hangokat gyakorlatilag kizárták az elit intézményekből”, miközben az a meggyőződés erősödött, hogy a hidegháború utáni elköteleződések
„felőrölték a Nyugat alapvető erősségeit: a család meggyengült, a határok meggyengültek, az ipari erő meggyengült”.
Úgy véli, az Egyesült Államok ma már felismeri, hogy „katasztrofálisan rossz döntések születtek az 1990-es és 2000-es években”, és most próbálja helyreállítani saját erejét.
A panel egyik legerősebb része a konzervativizmus átalakulásáról szólt.
Pappin szerint a 90-es és 2000-es években „lényegében a középbal és a középjobb összeesküvése volt, hogy kiárusítsák az országot”, mivel a társadalmi progresszivizmus és a korlátlan piaci liberalizmus egyaránt „nem tudta, hol kell megállni”. Ezért szerinte „egy fontos korrekciónak kellett jönnie”, amely több országban is megjelent.
A vita e pontján emelte ki Magyarország szerepét, hangsúlyozva, hogy Európában már korábban megjelent ez a fordulat.
Orbán Viktort név szerint is megemlítve Pappin kijelentette: „Európában ezt a korrekciót valaki hozta el, aki helyes döntéseket hozott a migráció, a család és a béke kérdésében.” Majd egyértelművé tette álláspontját:
„Vagy elismerik, hogy Orbán Viktor tíz éve már igaza volt, vagy várnak még tíz évet, és akkor jönnek rá.”
Hozzátette azt is, hogy „a konzervatív hangokat – az övét is – kizárták a vitákból”, ami szerinte hozzájárult a Nyugat jelenlegi belső válságához. A müncheni vita így nemcsak geopolitikai, hanem ideológiai fronton is jelezte: a nyugati szövetségi rendszer jövőjéről szóló küzdelem egyre nyíltabb.
Ezt is ajánljuk a témában

Hamar megtalálták a közös hangot.

Nyitókép: Képernyőkép a videóból
A vita angol nyelven, teljes hosszában itt nézhető meg. A miniszterelnökről szóló részek 59:15-nél kezdődnek: