A kontinens egyszerre küzd katonahiánnyal és migrációs nyomással. Egyes „szakértők” szerint a két válság valójában ugyanannak a megoldásnak a két oldala.
Európa két, látszólag különálló kihívással küzd: súlyos katonai létszámhiánnyal és tartós migrációs nyomással – kezdi nem mindennapi okfejtését a Foreign Policy szerzője. A politikai döntéshozók általában külön kezelik a két problémát, pedig egyre több „szakértő” szerint a megoldás éppen a kettő összekapcsolásában rejlik.
Egyre gyakrabban merül fel az a javaslat, hogy az európai államok kínáljanak állampolgársági utat azoknak a bevándorlóknak, akik hajlandók szolgálni a fegyveres erőkben.
A katonai utánpótlás krízise valós: Németországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában a toborzási irányszámok évek óta elmaradnak, miközben sok helyen a hivatásos állomány több mint ötöde betöltetlen. A helyzetet súlyosbítja a demográfiai hanyatlás:
az Európai Unióban a születések száma történelmi mélypontra esett, így a potenciális újoncok száma folyamatosan csökken.
Eközben az ukrajnai háború világossá tette, hogy a modern technológia nem helyettesíti a katonákat a terepen.
Az EU és a NATO ugyan koordinálja a védelmi beszerzéseket és a képességfejlesztést, de a katonai személyzet toborzása továbbra is nemzeti hatáskör. Nincs közös európai mechanizmus a létszámhiány kezelésére, miközben a kontinens munkaképes korú népessége 2070-ig több tízmillió fővel csökkenhet.
Ezzel párhuzamosan Európába jelentős számú, jellemzően fiatal és munkaképes migráns érkezik Afrikából és a Közel-Keletről,
akik sok esetben nyelvi, technikai vagy kulturális készségekkel rendelkeznek – véli a cikk szerzője.
Tovább érvel: a történelemben a katonai szolgálat gyakran bizonyult az integráció egyik leghatékonyabb eszközének. Az Egyesült Államok a 19. század közepe óta kínál állampolgárságot katonai szolgálatért cserébe, és azóta több százezer bevándorló honosodott így.
Szerinte, az ilyen katonák nemcsak létszámot biztosítanak, hanem speciális tudást, motivációt és regionális tapasztalatot is hoznak. Egy hasonló európai modell egyszerre kezelhetné a demográfiai és biztonsági kihívásokat, miközben újragondolná a migráció stratégiai szerepét a kontinens védelmében.
Ezt is ajánljuk a témában
Szakértő a Mandinernek: az európai politikai elit a soft powerben hisz, miközben a NATO katonai erejének több mint kétharmadát egyetlen ország adja. Ha az Egyesült Államok nincs, a szövetség ereje megszűnik.
Nyitókép: Luis TATO / AFP
Ha Brüsszel a jelenlegi irányba megy tovább, az életveszély. Egész Európára nézve – értékeltek az elemzők. És bizonyítékoknak sincsenek híján.
Nem lehet többé hülyére venni az embereket.
A vádlottak védője további időt kért.
Egyre nagyobb a feszültség az országban.
Kések, támadások, szexuális bűncselekmények: a német vasútállomások 2025-ben is az erőszak gócpontjai voltak. A friss adatok újabb vitát indíthatnak a közbiztonságról és a migrációról.
A két traumatizált nő nem lesz jelen a tárgyaláson.
Ukrajna nem hajlandó területi engedményekre – még akkor sem, ha az Egyesült Államok gyors megállapodást sürget.
Észtország kész nukleáris fegyvereket állomásoztatni.
A biztonság kedvéért megnéztük, hátha átírták közben az átmenetileg alaptörvénynek csúfolt alkotmányt.
