A kontinens egyszerre küzd katonahiánnyal és migrációs nyomással. Egyes „szakértők” szerint a két válság valójában ugyanannak a megoldásnak a két oldala.
Európa két, látszólag különálló kihívással küzd: súlyos katonai létszámhiánnyal és tartós migrációs nyomással – kezdi nem mindennapi okfejtését a Foreign Policy szerzője. A politikai döntéshozók általában külön kezelik a két problémát, pedig egyre több „szakértő” szerint a megoldás éppen a kettő összekapcsolásában rejlik.
Egyre gyakrabban merül fel az a javaslat, hogy az európai államok kínáljanak állampolgársági utat azoknak a bevándorlóknak, akik hajlandók szolgálni a fegyveres erőkben.
A katonai utánpótlás krízise valós: Németországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában a toborzási irányszámok évek óta elmaradnak, miközben sok helyen a hivatásos állomány több mint ötöde betöltetlen. A helyzetet súlyosbítja a demográfiai hanyatlás:
az Európai Unióban a születések száma történelmi mélypontra esett, így a potenciális újoncok száma folyamatosan csökken.
Eközben az ukrajnai háború világossá tette, hogy a modern technológia nem helyettesíti a katonákat a terepen.
Az EU és a NATO ugyan koordinálja a védelmi beszerzéseket és a képességfejlesztést, de a katonai személyzet toborzása továbbra is nemzeti hatáskör. Nincs közös európai mechanizmus a létszámhiány kezelésére, miközben a kontinens munkaképes korú népessége 2070-ig több tízmillió fővel csökkenhet.
Ezzel párhuzamosan Európába jelentős számú, jellemzően fiatal és munkaképes migráns érkezik Afrikából és a Közel-Keletről,
akik sok esetben nyelvi, technikai vagy kulturális készségekkel rendelkeznek – véli a cikk szerzője.
Tovább érvel: a történelemben a katonai szolgálat gyakran bizonyult az integráció egyik leghatékonyabb eszközének. Az Egyesült Államok a 19. század közepe óta kínál állampolgárságot katonai szolgálatért cserébe, és azóta több százezer bevándorló honosodott így.
Szerinte, az ilyen katonák nemcsak létszámot biztosítanak, hanem speciális tudást, motivációt és regionális tapasztalatot is hoznak. Egy hasonló európai modell egyszerre kezelhetné a demográfiai és biztonsági kihívásokat, miközben újragondolná a migráció stratégiai szerepét a kontinens védelmében.
Ezt is ajánljuk a témában
Szakértő a Mandinernek: az európai politikai elit a soft powerben hisz, miközben a NATO katonai erejének több mint kétharmadát egyetlen ország adja. Ha az Egyesült Államok nincs, a szövetség ereje megszűnik.
Nyitókép: Luis TATO / AFP
Az Európai Unió ezzel a lépéssel buktatá meg Orbán Viktor kormányát.
A kommunista gyökerek máig élnek
Hétfőtől az ország különböző katonai létesítményeiben nyolcszáz újonc kezdi meg a kéthónapos alapkiképzést.
A kolumbiai zsoldos-migránsnak nem tetszett, hogy a nő nem reagál a közeledésére.
Uj Péter szerint Volodimir Zelenszkij egyelőre nem plakátolta tele Ukrajnát „Orbán undorítóra fotosopolt fejével”.
Annyira gyűlölik Orbánt, hogy bíznak az ukrán elnök szavaiban.
A Planet Budapest 2026 konferencián debütált az a hazai fejlesztésű ónalapú anódtechnológia, amely az energiatárolók kapacitásának megduplázását ígéri. A gyártás során akár 45 százalékos energiamegtakarítást kínáló eljárás iránt már a tengerentúli autógyártók és a kínai óriások is élénken érdeklődnek.
Elképesztő jelenetek Madridban, a végén jött a dráma a Barcelona meccsén.
Úgy tűnik, a nyugati elitet nem zavarja, hogy halálos fenyegetést küldenek a szövetségi rendszerébe tartozó ország vezetőjének.
