Németország zöld energiapolitikája katasztrofális gazdasági és ellátásbiztonsági válságot okozott, miközben a Tisza Párt Kapitány István vezetésével szintén a Paks II. teljes felülvizsgálatával fenyegeti az ország energiaszuverenitását. Ez a lépés ugyanazt a hibát ismételné meg, mint Németországban: az atomenergia nélkülözése drágább, importfüggő é
A német atomenergia-kivezetés gyökerei a 2000-es évek elejére nyúlnak vissza, de a legnagyobb lendületet Angela Merkel 2011-es, fukushimai pánikreakciója adta. A zöld lobbi hatékonyan használta ki a kancellár döntését, amely ideológiai alapon, a valóságos energiamixet figyelmen kívül hagyva született. A 2023-as teljes leállítás már önmagában kockázatos lett volna, de az orosz-ukrán háború, az Északi Áramlat felrobbantása és az orosz gázról való lemondás drámai módon súlyosbította a helyzetet. Friedrich Merz német kancellár nemrég nyíltan elismerte: „Súlyos stratégiai hiba volt az atomenergia kivezetése. Legalább a maradék erőműveket a hálózaton kellett volna tartani három évvel ezelőtt, hogy megőrizzük az áramtermelési kapacitást.”
Németország mára Európa legdrágább áramú országa. A háztartások 2024 végén átlagosan kb. 39-40 eurócent/kWh-t fizettek (Eurostat és BDEW adatok alapján), ami messze meghaladja az uniós átlagot. A PwC elemzése szerint, ha a 2010-es nukleáris flotta megmaradt volna, a 2024-es átlagos áramár 23 százalékkal alacsonyabb lehetett volna. Az „Energiewende” a világ legköltségesebb energiaátmenetévé vált, súlyos versenyképességi hátrányt okozva az iparnak.
Ez a legnagyobb paradoxon: az atom energia kivezetés jelentősen növelte a szén-dioxid-kibocsátást. Tanulmányok szerint 2011-2023 között több száz millió tonna extra CO₂ került a légkörbe a szén- és gázüzemű erőművek újraindítása miatt. Az atom helyére nagyrészt lignit- és szénüzemű blokkok léptek.
A megújulók ingadozása miatt rendszeres túltermelés (nappal) és kapacitáshiány (este, télen) jelentkezik. Ez óriási költségeket okoz, és folyamatos készenléti üzemeltetést igényel a szén- és gázerőművektől. A hálózat stabilitása romlott, szakértők szerint a következő években nagyobb eséllyel lehetnek áramkimaradások is.
A magas energiaárak miatt a vegyipar, az autóipar, az acél- és alumíniumszektor folyamatosan zárja be a németországi üzemeit. A csődöt jelentő vállalkozások száma csúcson van. Több tízezer magasan képzett munkahely szűnt meg vagy került veszélybe, miközben vállalatok egyre inkább Kelet-Európába (köztük Magyarországra) vagy az Egyesült Államokba, Kínába telepítik át termelésüket.
Összefoglalva: a németek hatalmas stratégiai hibát követtek el azzal, hogy lemondtak az atomenergiáról – gazdaságilag évi tízmilliárdos veszteséget okoz, környezetvédelmi szempontból kontraproduktív (több CO₂ és szennyezés), geopolitikailag pedig kiszolgáltatottá tette az országot. Merz most nyíltan bevallja a hibát, de a lerombolt infrastruktúrát már nem lehet egykönnyen visszahozni. Németország saját ideológiailag kiváltott energiaválságát leginkább tehetetlenséggel kezeli: Merz kommunikációja főleg az előző kormányok hibáztatására korlátozódik, anélkül, hogy saját CDU-s évei alatti felelősségéről beszélne.
Ausztria kormányzati, politikai és civil eszközökkel akadályozza a Paks II. bővítést – állapította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2025 novemberi vizsgálata. Kulcsszereplő az osztrák állami támogatással működő Energiaklub, amelyet a hivatal „idegen érdekek mentén támadó nyomásgyakorló szervezetként” jellemez. Célja nem a magyar energiapolitika hiteltelenítése és a nukleáris bővítés megakadályozása. Ausztria támadása mögött gazdasági érdekek állnak: a Paks II. csökkentené az osztrák vízerőművek extraprofitját, és Magyarország exportőrré válhatna. Az osztrák parlament 2021-ben minden eszközzel való fellépést kért a projekt ellen; a környezetvédelmi bizottság elnöke, a Greenpeace egykori szóvivője. Az osztrák minisztérium évtizedek óta finanszíroz magyar atomellenes szervezeteket, köztük az Energiaklubot és a GLOBAL 2000-et.
Magyarországon is léteznek olyan politikai erők, amelyek kiszolgáltatott helyzetbe sodornák az országot. Az elmúlt 15 év legfontosabb beruházását, a Paks II.-t a hazai ellenzék kizárólag támadta. Az ellenzék érvei már jólismertek szerintük „orosz függésbe” taszítja Magyarországot a projekt ez egyébként már csak azért sem igaz, mert a projektben a Roszatom mellett számos nyugati vállalat is részt vesz. Érdemes megjegyezni a német Siemens példáját, amelyet a berlini vezetés ideológiai okokból vett rá a projekt elhagyására, ezzel veszteséget okozva a vállalatnak, valamint akadályozva magát a beruházást is.
A Roszatom pedig a világ vezető atomcége, egyedülálló eredményekkel a kiégett üzemanyag újrahasznosításában és SMR-fejlesztésben. Az ellenzék másik érve a beruházás ellen a „környezetvédelem”, azonban Németország példája is mutatja, hogy a kiszámítható atomenergia nélkül egy ország függősége csupán csak nő a fosszilis energiahordozóktól.
Bár az olyan pártok, mint az LMP, az MSZP, az Együtt vagy éppen a DK mára marginális politikai erővé omlottak össze, a veszély nem múlt el.
A Tisza Párt Shelltől leigazolt energetikai szakértője Kapitány István nemrég arról beszélt „felülvizsgálnék” a paksi bővítést, magyarul az első adandó alkalommal leállítanák.
Ezzel kockára tennék az ország jövőjét, és kiszolgáltatnák Brüsszelnek és a nyugati energiavállatoknak. a Kapitány által emlegetett „teljes felülvizsgálat” egyetlen célja a tudatos bizonytalanságkeltés.
A villamosenergia-igény folyamatosan nő az ipar, digitalizáció és elektrifikáció miatt. A napelemek kapacitása már meghaladja a 9100 MW-ot, de ingadozásuk miatt nem garantálják az ellátásbiztonságot. Ezért abszurd korlátozni a stabil Paksi atomerőt, miközben drága importra vagy fosszilis forrásokra támaszkodunk.
A magyar kormány ésszerű egyensúlyt akar teremteni az atomenergia, a megújulók, között, ennek a kulcsa pedig az energiatárolás. Cél a 3000 MW energiatárolás, ami lehetővé teszi, hogy az atomerőművek és a napenergia ne egymás ellen, hanem egymást kiegészítve működjenek.
Paks II. (2400 MW) elengedhetetlen, sőt „Paks III.” is szükségessé válhat a rekord magas energia importok (3100–3200 MW) fényében.
Miközben a kormány a magyar energiaszuverenitásért dolgozik, addig az EU ideológiai alapon ellenzi a beruházást, a Tisza Párt pedig – Kapitány István nyilatkozata alapján – gyakorlatilag leállítaná a projektet, ami bizonytalanságot keltene és nyugati függőségbe taszítaná az országot. Németország zöld politikája figyelmeztetés: az atomenergia nélkülözése gazdasági összeomlást okozna egy olyan országban, mint Magyarország. A tények makacsok: stabil, megfizethető és klímabarát atomenergia nincs fenntartható energiatermelés és energiaszuverenitás sem.
Nyitókép forrása: Ina FASSBENDER / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Ha energia van, minden van – ez volt az egyik fő mottója a XXI. Század Intézet és az MCC közös konferenciájának. Magyarország energiaszuverenitásának megőrzése kiemelt fontosságú feladat, ezt mindenképp meg kell tartani annak ellenére is, hogy az unós vezetők rendre hátrányos helyzetet eredményező kötelezvényeket akarnak hazánkra erőltetni.
***
Grafikonra tettük a legfrissebb közvélemény-kutatás eredményét.
Egyszer már bemutatta a baloldal, mit jelent a "technokrata kormányzás", nézzük hát meg újra mi az amit visszahozna Magyar Péter és a Tisza Párt.
És akkor is kevesebb szavazattal.
Nem tud hosszú távon stratégiában gondolkodni, ezért nem lehet rábízni hosszú távú döntéseket.
„A már csak pislákoló mécses kialudt” – írta felesége, Lázár Veronika.
Magyarország konzuli védelmet nyújt a számára.
A legújabb felmérések szerint a németek egyre elégedetlenebbek a kancellár teljesítményével.
Kannibalizál a Tisza, erősödik a Mi Hazánk: így alakul az erőtér Somogyban.
Gőzerővel kezdett másolásba az ellenzéki párt a kampányhajrában.
