Óriási bajba kerülhet Magyarország, ha ebben a kérdésben átengedik az irányítást Brüsszelnek

El kell fordulni az uniós vezetők által a tagállamokra erőltetett zöld átállástól és elhibázott döntésektől, hogy Magyarország megőrízhesse önállóságát az energiabeszerzés és felhasználás terén – hangzott el a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében létrejött Energiaszuverenitás Konferencia 2026-on. 

Elveszhet Magyarország energiaszuverenitása

Az energia megszerzése és felhasználása, közös, szuverenitási ügy, ez mindig is így volt – kezdte beszédét Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója. Mint kiemelte, sem Magyarország, sem Európa nem önellátó fosszilis energiákból, a helyzetet pedig csak rontják az európai vezetés elhibázott intézkedései. Az uniós vezetők ráerőltették a klímahisztéria miatt a szél- és naperőműveket az országokra, ettől várták a megoldást, ám ezek csak elcsúfították a tájat. Németország is lemondott az olcsó orosz gázról, közben pedig bezárta atomerőműveit.

– mondta. Hozzátette, a nyugati országok az LNG-re tették le a voksukat, amivel egyrészt jelentősen növelték kitettségüket az Egyesült Államok felé, illetve egy sokkal károsabb, a cseppfolyós gáz felé fordultak. Schmidt Mária kiemelte: az immár négy éve tartó orosz-ukrán háborúban az unió döntéshozói ukrán győzelemre számítanak, illetve az ottani energiahordozókra és ásványi kincsekre. Ezért is küldték ide a főigazgató szavai szerint Magyarországra a Shell korábbi alelnökét, Kapitány Istvánt és a palagázbizniszben utazó Orbán Anitát. Emlékeztetett, utóbbiban, az ukrán palagázbizniszben maga a NATO jelenlegi főtitkára, Mark Rutte is érdekelt.

Schmidt Mária szerint Magyarországot is rá akarják kényszeríteni a palagáz használatára. „Ha ők jönnek, akkor elbúcsúzhatunk a gázfűtéstől, a rezsicsökkentéstől és az energiaszuverenitástól” – húzta alá. Kiemelte, Magyarország ebből nem kér, a saját útját járja, ezért épül meg Paks II. és korszerűsödik Paks I., mert csak így maradhat fent az ország, ha energia terén is megtartja szuverenitását.

Mindenre kihat, ha a családok nem tudják fizetni a fűtésszámláikat

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója beszédében kiemelte: az energiaszuverenitás garantálja az ország politikai függetlenségét. Stabil energia nélkül nincs stabil oktatás, így szellemi szuverenitás sem. Mint mondta: a konzervatív gondolkodás a realitás talaján áll, az MCC missziója a társadalmi mobilitás, a tehetségeket keresik, nem a vastag pénztárcákat. De nehéz helyzetben lennének a családok, ez pedig az oktatásra is kihatna, ha nem bírnák fizetni a fűtésszámlákat.

– mondta Szalai Zoltán. A főigazgató üdvözölte, hogy a Mol-csoport megvásárolja a szerbiai olajtársaság, a NIS üzletrészét, tovább növelve ezzel Magyarország energiaszuverenitását. 

„Ha energia van, minden van” – mondta előadásában Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke. Az energiaszuverenitás létrejöttéhez négy pillért emelt ki. 

• Az első a forrás, ha nincs megfelelő és megfizethető forrás, akkor nincs szuverenitás. 
• A második a hálózat, hogy ehhez az energiához hozzá is jussanak a fogyasztók. 
• A harmadik a fair üzleti kapcsolatok, azaz tisztességes, versenyalapú feltételek mentén kereskedhessenek a felek. 
• A negyedik pillér pedig a megfizethető ár. Ha ugyanis az energia tartósan megfizethetetlen, akkor hiába áll rendelkezésre, az társadalmilag és gazdaságilag is súlyos károkat okozhat. 

Ezért kell nemzeti kézben tartani ennek a stratégiának a kidolgozását. 

Európában nincs energiaszuverenitás

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója beszédében aláhúzta: Európában energiaszuverenitás nincs, pedig igény lenne rá. Hernádi szerint beszélnek róla, de a cselekvés teljesen mást mutat, pedig Európa nem bővelkedik energiában, az összes energiatermeléséből a földgáznál öt, az olajból pedig három százalék volt a saját termelés, azaz több mint 90 százalékát mindkettőből importálja. 

Mint Hernádi Zsolt rámutatott, ez papíron nem is volt rossz, hiszen az energiaszuverenitást is növelhette volna, ha csökkentjük a fosszilis energiakibocsátást, ezzel pedig az importkitettséget is. Gyakorlatban viszont ebből nem lett igazán semmi: bár a fosszilis források mennyisége csökkent, de az import semmit sem változott. Az orosz függőséget például csak amerikai függőségre cserélte az Európai Unió. 

Az európai földgázigénynek már több mint 30 százalékát adja az LNG, azaz a cseppfolyósított gáz behozatala. Nagyjából 100 milliárd köbméternyi orosz gáz esett ki, ennek 45 százalékát az LNG adja. Az EU folyamatosan növelte az LNG-terminálok mennyiségét és kapacitását. Ez egyébként lejjebb fogja majd vinni a gáz árát, ami komoly fejfájást okozhat a dekarbonizáció híveinek. Hernádi Zsolt rámutatott: közben van egy kínai függőség is, a napelemek és akkumulátorok területén, azaz a „zöld technológia” területén. Sokkal több ilyen terméket importálunk, mint exportálunk. 

Kína szerinte sokkal ügyesebben törekszik az energiaszuverenitásra, mint az Európai Unió, folyamatosan fejlesztik a kapacitásaikat, készülve egy esetleges blokádra, vagy rendkívüli helyzetre. Folyamatosan csökkentik az importfüggőségüket, sosem volt céljuk a zöldítés, a dekarbonizáció, azt akarták elérni, hogy ne legyenek támadhatók, ezzel viszont közben zöldült is Kína. Az EU viszont úgy törekszik a zöldítésre, hogy átcserélték a függőséget, de közben sem gyártásra, sem alternatívára, sem kiváltásra nincs ötlet. 

Hernádi Zsolt szerint Magyarország speciális helyzetben van, kiszolgáltatva azoknak, akiken keresztül érkezhet hazánkba az energia. 

Főleg, mivel Magyarországnak nincs tengerpartja, így az LNG-terminálra esélye sincs. Ezzel szemben azt tudjuk tenni, hogy bőívtjük a kapacitásainkat, hogy minél nagyobb forgalom menjen át Magyarországon. Ez a szám ma már a földgáznál 40 milliárd köbméter, miközben a hazai igény 8 milliárd köbméter körüli. Az olajvezetéknél a szlovákiai összeköttetés kiépítése volt rendkívül fontos, hogy amennyiben bármi történik a Barátság vezetékkel, akkor délről is el tudják látni a pozsonyi finomítót. 

Gáznál Szlovéniát leszámítva minden szomszédos országgal van összeköttetése Magyarországnak, ez jelentősen növeli az energiaszuverenitást. 

Hernádi Zsolt rámutatott: a helyzet megoldására ösztönzők kellenének, nem tiltások. Be kell látni, hogy az EU dekarbonizációs célja irreális. Ezzel szemben a diverzifikációra kell törekedni, hagyni kell a piacot szabadon működni. 

Paks kulcsfontosságú

Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója Magyarország energiatermelésével kapcsolatban megemlítette, a villamosenergia nagy részét Paks adja. Az MVM termelő kapacitása 4,4 GW, ebből 2 nukleáris, 1,5 fosszilis, 0,9 körüli pedig megújuló, aminek jelentős része napenergia. Paks tehát kulcsfontosságú a magyar villamosenergia-termelésben, de közben folyamatosan öregszik. Nemrég felmérték, hogy az acéltartály, amelyben a reakció zajlik, még húsz évig biztosan képes működni. Ugyanakkor fel kell újítani az erőművet, hogy még további évtizedekig működőképes legyen. Ez a következő években fog megtörténni, 2035-re pedig a várakozások szerint a Paks II., azaz az ötödik és hatodik blokk és üzembe állhat. Közben megerősítik a hazai hálózatot, létesül egy Paks-Albertirsa összeköttetés, de új interkonnektorokat is kialakítanak, erősítik a nemzetközi energiakapcsolatokat is. 

– ezt már Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos mondta előadásában. Kiemelte: az adatközpontok esetében elérhető lenne egy zöldítés és egy hőhasznosítás is. Rámutatott: Magyarország adatközpont kapacitások terén jelenleg erős lemaradásban van, a régiós versenytársak AI-kapacitásának mindössze 0,5 százalékával rendelkezik, nagyjából 1 MW-tal. Ezzel szemben például Romániában is 200 MW kapacitás épül, vagy üzemel, Lengyelországban hasonló mennyiség. 

Lantos Csaba energiaügyi miniszter kiemelte: Magyarország terve, hogy energiagyarmatból energiaszuverének legyünk. A cél egy stabil, rugalmas és versenyképes termelési mix kialakítása. Hazánk szerencsére több lábon áll ezen a téren. Emlékeztetett, amikor a kormány hivatalba lépett, 1 megawattnyi energiát termeltek a napelemek, tavaly már 8 ezer megawatt feletti energiát állított elő a 300 ezernyi magyar háztartási naperőmű. 

– húzta alá a tárcavezető. Megemlítette, hogy az európai energiaárak a versenyszektorban magasak, ez pedig a globális versenyben az ipart megöli. Véleménye szerint az energetikában öt dolgot szabad csak támogatni: 

1. elektromos hálózat fejlesztést,
2. energia tárolást,
3. távhő rendszereket,
4. geotermiát,
5. és K+F+I-t, azaz kutatást, fejlesztést és innovációt. 

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán