Impexből a Shellen át a Tiszáig: Kapitány István furcsa felbukkanása a finisben

A Mandiner információi szerint a Tisza Párt belső köreiben is többen furcsállják, hogy Kapitány István mindössze három hónappal a választás előtt bukkant fel a párt környékén. Több forrásunk szerint nem az időzítés az egyetlen szokatlan elem: olyan értelmezése is van Kapitány érkezésének, miszerint „nem jött, hanem küldték”. Utalván az esetleges titkosszolgálati kapcsolatokra vagy arra, hogy egy a Shellhez kapcsolódó üzleti érdekkör magyarországi kijáró emberének szánják Kapitányt – hangsúlyozzuk: ezek feltételezések és gyanakvások, amelyek Kapitány korábbi állomáshelyei miatt merülnek fel

Ami Kapitány István múltját és a vele szemben megfogalmazott titkosszolgálati gyanúkat illeti: biztosat nem tudni. Az viszont ismert, hogy a nyolcvanas évek végén egy impexes, vagyis import–export tevékenységet folytató cégnél, az Interagnál bukkant fel. Ez a külkereskedelmi vállalat már a hatvanas években elnyerte a Royal Dutch Shell – a mai Shell plc – petrolkémiai üzletágának kizárólagos magyarországi képviseletét. Az Interag vezetője a korszakban szigorúan titkos tiszt volt. Innen csusszant át Kapitány István a Shellhez, és töltött el összesen 37 évet annál a vállalatnál, amely az Exxon Mobil mögött a Big Oil második számú szereplője.

Az impexes kezdetek – Interag

Az Interag tevékenységéről és Magyarországot megrövidítő, sőt a magyarok egészségét károsító ügyleteiről Tóth Máté energiajogász számolt be részletesen. Ahogy a szakértő írta Facebook bejegyzésében:

Az energiajogász szerint az Interag legnagyobb húzása az volt, hogy súlyosan mérgező szereket, a dieldrin és az aldrin nevű, a Shell által gyártott, ám nyugaton addigra betiltott vegyi anyagokat rovarirtóként vásároltatta meg a magyar állammal, jelentős hasznot realizálva.

Seuso-kincsek, Interag és a Shell árnyéka

A Seuso-kincsek története a magyar műkincstörténet egyik legizgalmasabb és legrejtélyesebb története, amelyben adott egy páratlan művészeti értékkel bíró leletegyüttes, melyet fordulatos és krimibe illő események láncolatában fedeztek fel, majd csempésztek ki az országból, feltehetően a ’70 -es évek kommunista katonai titkosszolgálatának segítségével.

A hirado.hu 2017-es összefoglalója szerint a kincsek útját ellentmondások, eltűnt dokumentumok és homályos szereplők kísérték. Azonban az valószínű, hogy a Seuso-kincsek megmaradt részeit a 80-as években Nyugatra csempészték, a hírek szerint Czinege Lajos pártállami honvédelmi miniszter fia, Czinege József segítségével. Valószínűleg a Seuso-kincsek egy részét vitték ki Bécsbe az akkori magyar katonai titkosszolgálat egyik fedőcége, a Shell-Interag közreműködésével.

Korrupció, ítélet – és amit a gigavállalatok megúsznak

A Shelltől azóta sem állnak távol a korrupciós és emberiesség elleni bűncselekmény gyanúját keltő ügyek. A legismertebb ilyen ügy Szingapúrban, a Shell Pulau Bukom finomítója körül robbant ki, melynél a hatóságok feltárták, hogy éveken át szervezett korrupciós rendszer működött. A Shellnek dolgozó, vagy vele szerződésben álló ellenőröket megvesztegették, hogy hamis adatokat rögzítsenek a hajókra töltött olaj mennyiségéről. Az így eltűnő üzemanyag értéke dollárszázmilliós nagyságrendű volt. Az ügy végén több alacsony beosztású közreműködőt hosszú börtönbüntetésre ítéltek, volt, aki évtizedes szabadságvesztést kapott korrupció, csalás és pénzmosás miatt. 

Az Egyesült Államokban a Shell több alkalommal is korrupciógyanú miatt került a hatóságok látókörébe, elsősorban nigériai és más fejlődő országokban folytatott tevékenysége miatt. A vádak lényege rendszerint az volt, hogy közvetítőkön keresztül kenőpénzek jutottak vám- és egyéb hivatalnokokhoz. A végeredmény szinte tankönyvszerű: egyezségek, pénzbírságok, „belső kontrollok megerősítése” – és természetesen senki nem kerül börtönbe a vállalat felső szintjeiről. Az ilyen eljárásokban a Shell nem ismeri el a bűnösségét, de fizet. Sok pénzt. A történet pedig részükről ezzel lezártnak tekinthető.

OPL 245: az évszázad korrupciós ügye

A 2011-ben kirobbant OPL 245-ügy a modern olajipar egyik legsúlyosabb és legcinikusabb története. A Nigéria partjai előtt fekvő, rendkívüli értékű mélytengeri olajmező jogai körül több mint 1,1 milliárd dollár mozdult meg, miközben az ország lakossága ebből semmit nem látott az elmúlt 28 évben. Bár a hivatalos konstrukció szerint az összeget a nigériai állam kapta volna, a valóságban a pénz döntő része egy londoni letéti számláról továbbcsorgott egy magáncéghez, a Malabu Oil & Gashez, majd onnan offshore hálózatokon, közvetítőkön és politikai kapcsolatokon keresztül tűnt el. A Malabu mögött Dan Etete, Nigéria egykori olajminisztere állt, aki korábban saját magának juttatta az olajmező jogait, majd évekkel később kulcsszereplője lett annak az üzletnek is, amelyből százmilliók folytak vissza a környezetébe. Etetét Franciaországban korábban pénzmosásért el is ítélték, ennek ellenére a tranzakció mégis végigment.

Az igazán sokkoló elem, hogy az OPL 245 mezőn mindmáig nem indult el termelés. Nem épült ki infrastruktúra, a nigériai állam és társadalom számára nem keletkezett kézzelfogható haszon. A milliárd dollár nagy része eltűnt, miközben Nigéria továbbra is tömeges szegénységgel küzd.

Az ügy éveken át tartó nyomozásokat és pereket eredményezett Európában. Milánóban a Shellt, az Enit és több vezetőt nemzetközi korrupcióval vádoltak meg, e-mailekkel, pénzmozgásokkal és tanúvallomásokkal alátámasztva. Egy ponton közvetítőket el is ítéltek, ám ezeket később újratárgyalták, a főszereplők pedig végül felmentést kaptak. A döntés súlyos nemzetközi kritikát váltott ki: civil szervezetek és korrupcióellenes testületek szerint a bizonyítékok érdemi vizsgálata elmaradt, és az ügy tankönyvi példája lett annak, hogyan „ússzák meg” a globális gigavállalatok a legsúlyosabb vádakat is a nyugati bíróságokon.

Falvak pusztulása, felelősség nélkül

A Shell történetéhez nemcsak korrupciós ügyek tartoznak, hanem emberi jogi és környezeti katasztrófák is. A Niger-deltában falvak néptelenedtek el, közösségek tűntek el a térképről, miután az olajkitermelés ellen tiltakoztak. Katonai fellépések, halálesetek, tömeges elűzések követték egymást. Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint a Shell legalább közvetetten hozzájárult ezekhez az eseményekhez. Jogilag azonban itt sem született olyan ítélet, amely a vállalatot tette volna felelőssé. A károk maradtak, a falvak eltűntek – a cég ment tovább.

A Shell ügyeiben újra és újra ugyanaz a minta rajzolódik ki:

• alsóbb szinteken ítéletek,
• felül egyezségek,
• nyugati bíróságokon pedig rendszerint felmentések vagy lezárások.

Ukrajnában is mozgolódik a Shell

2013 januárjában Ukrajna és a Shell aláírt egy nagy értékű gázkitermelési szerződést, amely szerint a Shell vállalta, hogy együttműködik az ukrán állammal a Yuzivska nevű palagázmező feltárásában és kitermelésében. A megállapodás formája 50 éves termelés-megosztási szerződés (PSA) volt, amelyben fele-fele arányban osztozik a Shell és az ukrán állami társaság érdekeltsége. A Shell részéről jelentős beruházást – akár 10 milliárd dollárt – ígértek az infrastruktúra kiépítésére és a kitermelés elindítására.

A cél az volt, hogy Ukrajna jelentősen csökkentse a földgáz-importfüggőségét az orosz Gazpromtól. A megállapodást politikai kihívások és korrupciós botrányok kísérték Ukrajnában, és a feleknek komoly ellenállással kellett szembenézniük.

Kapitány a fedélzeten!

Ez az a vállalati közeg, ahol Kapitány István közel négy évtizedet töltött el, egészen 2024 tavaszáig, globális alelnöki pozícióban. Rendkívül érdekes, hogy a Shell már az orosz-ukrán háború előtt is igyekezett kiszorítani az orosz cégeket a térségből – Kapitány első tiszás politikusi interjúját azzal indította, hogy Magyarországnak le kell válnia az orosz energiahordozókról. Miután megérkezett a Metától Dávid Dóra, a brüsszeli intézményektől meg Gerzsenyi Gabriella és Kollár Kinga, a nemzetközi erők nagyobb fokozatra kapcsoltak: íme, itt a Shell-BlackRock embere is. Ezzel össze is állt a globális multicégek magyarországi képviselete, tiszás festéssel, a Magyar Péter nevű kesztyűbáb „vezetésével”.

* * *

Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala