A Shell korábbi alelnöke diverzifikálná a hazai kőolaj-beszerzést, a lehetőségeket figyelembe véve ennek legnagyobb vesztese a Mol lenne. Magyar Péter újonnan igazolt politikusának korábbi munkáltatója ugyanakkor sokat nyerne a változással, egy kis szuverenitásért cserébe.
Teljes irányváltást hozott Kapitány István egykori Shell-alelnök leigazolása a Tisza Pártban: Magyar Péter eddig humbugnak tartotta, most mégis megtartaná és kibővítené a rezsicsökkentést, legalábbis ezt állítja a pártelnök keddi Facebook-bejegyzésében. Ugyanakkor mégis átalakítaná azt szociális alapon, százezrektől elvéve így az olcsó energiát.
Szintén a rezsicsökkentés megtartását emelte ki Kapitány is az ATV-ben, ugyanakkor azt is világossá tette, ha a Tisza Párt nyerné a választásokat, nem tiltakozna Magyarország az orosz energiahordozók beszerzésének 2027-től életbelépő teljes tilalma ellen. Ez viszont lehetetlenné tenné a rezsicsökkentés, mint intézmény fenntartását.
Kapcsolódó vélemény
Magyar Péter és a további hat Tiszás EP-képviselő már eddig is legalább hatszor szavazott az EP-ben a magyar rezsicsökkentés ellen!
Kapitány István tehát tényként kezeli az orosz energiaimport megszűnését, a tilalom okozta nehézségek megoldására ugyanakkor nem ismertetett konkrét terveket. Az olajiparból érkező üzletember megerősítette a kormány folyamatban lévő stratégiáját, vagyis az energiahordozók beszerzésének diverzifikálását.
Ezt is ajánljuk a témában
Kapitány István téves információkra hivatkozva próbálta volna szégyenpadra ültetni Magyarországot, és olyan programokat javasolt, amelyeket a kormány már megvalósított.
Kapitány István a földgáznál nehezebben pótolható kőolaj beszerzésével kapcsolatos diverzifikáció részleteiről ugyan nem beszélt, de olajipari múltja arra enged következtetni, hogy
a Mol és ezzel a magyarok lennének a Tisza Párt terveinek legnagyobb vesztesei.
A Barátság-kőolajvezeték mellett Magyarország az Adria-vezetéken keresztül tud kőolajat szállítani a Mol százhalombattai finomítójába. Az orosz import tilalmával ugyanakkor csak az Adria maradna a lehetséges beszerzési forrás, vagyis az eredmény valójában nem diverzifikált nyersolaj-importot jelentene, hanem mélyítené hazánk kiszolgáltatottságát. Nem csak
A megugró költségeket elsősorban az okozná, hogy a Horvátország felől érkező kőolaj-vezetékes szállítás díját, vagyis a tranzitdíjat a vezetéket fenntartó horvát állami vállalat határozná meg abban a tudatban, hogy Magyarország kénytelen lenne azt kifizetni, alternatíva híján. Várhatóan a díj mellett a szállítás feltételeit is ehhez a monopol helyzethez igazítaná a horvát fél. Nem véletlen, hogy a kormány szuverenitási kérdésként tekint a kőolajimportra, mivel a Mol-INA-ügy jelentősen rányomta a bélyegét Budapest és Zágráb kapcsolatára. Ráadásul az elmúlt években többször is előfordult, hogy az Adrián érkező szállítás akadozott, mert a horvát fél nem tartotta magát a szerződésekhez.
A Kapitány István által kiemelt diverzifikálás tehát aligha a vezetékes kőolajszállításra vonatkozna, sokkal inkább az olajtermékek egyéb, részben feldolgozott alapanyagok és finomított olajszármazékok behozatalának növelésére.
Egy ilyen döntés jóval költségesebb lenne, mint a nyersolaj beszerzése, ráadásul óriási versenyhátrányt okozna a Mol-nak. Előnyt jelentene ugyanakkor a globális olajipari cégeknek, amilyen a Shell is.
Ha Magyarország rákényszerülne a drágább és a jelenlegitől eltérő kőolaj-beszerzési lehetőségekre, az egyértelműen versenyhátrányt okozna a Mol-nak, mivel a kőolaj-feldolgozás csökkenne, ugyanakkor versenyelőnyt jelentene az olyan piaci szereplőknek, mint a Shell – Kapitány István előző munkaadója –, amelynek globális finomítói és logisztikai infrastruktúrája az ilyen beszerzésekre van optimalizálva.
Az orosz kőolaj tilalma tehát mindenképp ártana a magyar gazdaságnak és növelné az ország kitettségét a horvátok politikai- és gazdasági érdekeinek. De Magyarország legnagyobb olajipari vállalata is óriási veszteséget szenvedne el, mivel nem csak a Brant-kőolaj finomítására való átállás okozna óriási, több százmilliárdos többletköltséget, hanem az is, ha Magyarország rákényszerülne, hogy finomított kőolajat vásároljon az alapvető szükségletek kielégítésére is.
Kapitány István meglepő kijelentést tett az ATV-ben, szerinte Csehország lehetne Magyarország előtt a jó példa arra, hogyan váltak le az orosz energiahordozókról. A két ország helyzete ugyanakkor nem összevethető, amelynek nagyrészt infrastrukturális és földrajzi okai vannak.
Hasonló volt Magyarország és Csehország helyzete, mivel a csehek is orosz kőolajat vásároltak és egyik országnak sincs tengerpartja, így a tengeri LNG-üzlet is csak más országokon – a tranzitdíjakkal, költségesebben – lehetséges.
Csehország ugyanakkor már az 1960-as évek óta csatlakozik a TAL-kőolajvezetékhez, amely az olasz kikötőkből szállít kőolajat Németországba. Emellett Németországból az Ingolstadt–Kralupy–Litvínov összeköttetésen is hozzáférnek a csehek a nyugati kőolajhoz, vagyis
Csehországnak régóta összeköttetése van a nyugati kőolajhálózattal is, míg Magyarország nem rendelkezik ilyen kapcsolattal, így nem kellett a semmiből új olajvezetéket építenie, mindössze a kapacitást kellett növelnie.
Kapitány István ráadásul a beszélgetésben azt állította, az alternatív beszerzésnek köszönhetően Magyarországon is olcsóbb lenne a benzin, ahogyan Csehországban is.
Magyar Péter szintén a beszerzési lehetőségek bővítését nevezte meg a földgáz árának csökkentésére. Ezzel szemben tény, hogy a beszerzési útvonalak bővítése nem befolyásolja lefelé az energiahordozók árát, mivel bármennyi helyről is lehet beszerezni az energiahordozót, a világpiaci árat kell érte megfizetni.
Az orosz beszerzések előnye ugyanakkor, hogy nem kell a szállításért külön tranzitdíjat fizetni, az orosz vállalatokkal kötött hosszútávú szerződések pedig mérséklik a nagy piaci árkilengések kockázatait.
Csehországban egyébként az üzemanyagok literenkénti ára nagyjából annyi, mint Magyarországon, ellenben a földgázért és az áramért a lakosság a magyar tarifa 3-4-szeresét fizeti, részben azért is, mert nincs államilag szabályozott rezsiár.
A kormány az elmúlt években jelentős kapacitásbővítést hajtott végre a földgázhálózaton, gyakorlatilag az összes környező országgal van összeköttetésünk, így az orosz földgáz kiváltása nem okozna akkora mélyütést a magyar gazdaságnak, mint a kőolaj-szállítási lehetőségek szűkítése.
Nem véletlen, hogy Orbán Viktor mindent megtesz, hogy Magyarország mentességet kapjon akár az amerikai szankciók alól, akár a kormány által vitatott uniós, egyszerű többségű döntéshozatallal elfogadott orosz importtilalom alól.
Magyarország mindössze 0,2 százalékkal járul hozzá az orosz költségvetés bevételeihez, vagyis az import megszüntetését meg sem érezné Moszkva.
Az EU 2022-ben döntött az orosz energiafüggőség csökkentéséről és a beszerzések fokozatos megszüntetéséről azt követően, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Emellett több, az energiaszektort érintő szankciót is életbe léptetett. Ennek következtében Európában mind a lakossági, mind a vállalkozások által fizetett energiaárak jelentősen megugrottak, 2023-ban rekordot döntöttek.
Jelenleg Magyarországon a legolcsóbb az áram és a földgáz az Európai Unió tagállamai közül, vagyis a magyar háztartások fizetnek a legkevesebbet az energiáért. Ez a kormány rezsicsökkentési programjának köszönhető, ami több száz milliárd forintos állami támogatást jelent. Az Európai Bizottság régóta a rezsicsökkentés megszüntetését szeretné elérni, mivel Brüsszel szerint inkább adósságcsökkentésre kellene fordítani a támogatást.
A Magyar Péter vezette Tisza Párt EP-képviselői korábban több olyan határozatot is elfogadtak, amely a fosszilis energiahordozók visszaszorítását célozzák. Mind az ellenzéki párt képviselői, mind a brüsszeli ajánlások kimondják,
nem jó az olcsó energia, mert a lakosságot nem ösztönzi a spórolásra.
Így a rezsicsökkentést is – ahogy Magyar Péter bejegyzésében utal rá – legfeljebb szociális támogatásként, a legalacsonyabb jövedelműek vehetnék igénybe a jövőben. A magas energiaárak ugyanakkor óriási pluszkiadást jelentenének, rontva a magyar emberek életszínvonalát és növelve a szegénység kockázatát, ahogyan ezt az elmúlt években a Nyugat-Európában élők is megtapasztalhatták.
Kapitány István és Magyar Péter orosz energiával kapcsolatos ködösítésére Orbán Viktor miniszterelnök is reagált Facebook-posztjában.
Ezt is ajánljuk a témában
Ebben a formában nem támogatható a rezsicsökkentés a Tisza Párt európai parlamenti képviselője, Gerzsenyi Gabriella szerint.
Nyitókép: Kapitány István Facebook-oldala
Az is kiderült, kik lehetnek a szűkebben vett célcsoport.
„Itt vannak a Nemzeti Agrárkamara által kiválasztott digitális harcososok. Rajta a gazdákon a DPK-sál” – ordibálta Magyar Péter.
A baloldalon mindig ugyanaz a vége: ha Péterrel kampányolsz, biztos a bukás.
Nagy Márton: a kormány azon dolgozik, hogy senkinek se nőjön duplájára a januári gázszámlája.
A Tisza Párt szavazóinak mindössze 68 százaléka bízik Magyar Péterékben.
„Nagy hangulatkeltés a sajtóban, aztán így néz ki a ülésterem a késő esti vitán” – írta Schaller-Baross.
„A személyiségek versenyében még a pártversenynél is nagyobb különbséget látunk Orbán Viktor javára” – jelentette ki a Nézőpont Intézet vezetője.
„Az ukránok most tovább feszítik a húrt Magyarországgal szemben, berendelték a nagykövetünket Kijevben” – fogalmazott Szijjártó.
„Itt vannak a Nemzeti Agrárkamara által kiválasztott digitális harcososok. Rajta a gazdákon a DPK-sál” – ordibálta Magyar Péter.
