Sokk Brüsszelben: holtpontra jutott a 100 milliárd eurós EU-s vadászgépprogram

A francia és a német partnerek hónapok óta tartó konfliktusa megbénította a FCAS vadászgép fejlesztését.

Olyan vadászrepülőt ígértek, hogy a fal adja a másikat, erre jól felsültek; ezt ráadásul maga Macron bizalmasa árulta el.

A 2017-ben Emmanuel Macron és Angela Merkel által elindított Future Combat Air System (FCAS) – egy hatodik generációs vadászgép, drónok és egy „harci felhő” közös fejlesztése – gyakorlatilag összeomlás közeli állapotba került a hónapok óta húzódó iparági viták miatt – adta hírül a Politico.
Ezt is ajánljuk a témában

A francia és a német partnerek hónapok óta tartó konfliktusa megbénította a FCAS vadászgép fejlesztését.

A Politicónak nyilatkozó, Macron gondolkodását ismerő tisztviselő pénteken úgy fogalmazott:

Valószínűbb, hogy bejelentik a projekt végét, mint hogy újraindítsák.”
Egy francia védelmi politikával foglalkozó képviselő még nyersebben összegzett:
Az FCAS halott, mindenki tudja, csak senki nem akarja kimondani.”
A lap emlékeztet: a program teljes bukása komoly politikai pofont jelentene az amúgy is egyre inkább háttérbe szoruló Emmanuel Macron francia elnök számára, aki ezért kézzel-lábbal igyekszik életben tartani az együttműködést.
Ezt is ajánljuk a témában

A költségvetés elfogadása után a francia politika kampányüzemmódra vált, az államfő pedig már csak a külpolitikában zavarhatja a vizet.

Ennek ellenére a projektet közel egy éve megbénították az iparági csörték:
a központi konfliktus a Dassault és az Airbus között bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy ki játssza a vezető szerepet a fejlesztésben, milyen technológiákat alkalmazzanak és milyen megosztásban folyjon a munka.
A Dassault sokkal nagyobb irányítást szeretne magának a Next Generation Fighter (NGF) fejlesztésében, ami az FCAS egyik központi alkotóeleme. A németek viszont nem nézik jó szemmel, hogy a francia repülőgépgyár megpróbálja leuralni az együttműködést.
Patrick Pailloux, a francia fegyverbeszerzési ügynökség új vezetője a héten azt mondta:
Mindent megteszünk, hogy megpróbáljuk megmenteni ezt a programot. Meglátjuk, hogyan tudunk landolni.”
Az elsőre furcsa elnevezésű technológia tulajdonképpen egy irányítási rendszert takar: egy olyan hálózatalapú harci irányítási szisztéma, amely valós időben összeköti
folyamatosan adatokat cseréltet velük.
A Politico szerint Friedrich Merz német kancellár több opciót mérlegel:
Az utóbbi lépés annak tükrében sem lenne meglepő, hogy Berlin már a védelmi fejlesztések terén is Olaszországot tekinti a legjelentősebb európai együttműködő partnernek, a franciák pedig igencsak leértékelődtek a németek szemében.
Ennek tükrében nem véletlen, hogy a francia–német haragszomrád legnagyobb nyertese az olasz–brit–japán együttműködésben megvalósuló másik nagy, rivális hadászati fejlesztési program, a Globális Global Combat Air Programme (GCAP) lehet.
Két európai védelmi tisztviselő a Politicónak úgy nyilatkozott, hogy
Berlin „csendben” arról puhatolózott, milyen feltételekkel csatlakozhatna a programhoz.
Ugyanakkor német kormányzati körök állítják: a közös fejlesztésű „harci felhőt” és más megosztott rendszerek esetében akkor is megőriznék a franciákkal való közös munkát, ha a vadászgépprogram végül két külön szálon futna tovább.
Ezt is ajánljuk a témában

A paktum átrajzolhatja az Európai Unió belső erőviszonyait.

***
Fotó: JULIEN DE ROSA / AFP