Nekiment a belga miniszterelnök Washingtonnak: Európa sebezhető, és ezt még a szövetségesei is kihasználhatják

Bart De Wever szerint az Egyesült Államok egyre kevésbé tiszteli európai szövetségeseit.

A francia és a német partnerek hónapok óta tartó konfliktusa megbénította a FCAS vadászgép fejlesztését.

Az Európai Unió egyik legnagyobb védelmi ipari vállalkozása, a mintegy 100 milliárd eurós Future Combat Air System fejlesztése politikai és ipari ellentétek miatt gyakorlatilag holtpontra jutott. A problémára az Európai Védelmi Ügynökség brüsszeli konferenciáján hívta fel a figyelmet a spanyol védelmi politika főtitkára, Juan Martínez Núñez, akit az Euractiv idézett.
A program egy Spanyolország, Franciaország és Németország által közösen fejlesztett, 2040 utáni rendszerbe állításra szánt hatodik generációs vadászgépről szól. A koncepció szerint a gép drónrajokkal és egy digitális „harci felhővel” integráltan működne, vagyis nem egyetlen platformról, hanem egy összekapcsolt képességrendszerről van szó. A projekt előrehaladását hónapok óta bénítja a francia és a német ipari partnerek közötti vita, amely már a fejlesztés ütemét és a közös európai vadászgép-projekt egészének jövőjét is kérdésessé teszi. Núñez szerint a konfliktus két forrásból táplálkozik, „politikai és ipari vakmerőségből”, vagyis abból, hogy a résztvevők nem tisztelik kellően egymás döntési logikáját és érdekstruktúráit.

A feszültséget növeli, hogy Párizs és Berlin Emmanuel Macron elnök és Friedrich Merz kancellár vezetésével 2025 végére megoldást ígért, ám ez elmaradt. A késlekedés nyomán már olyan javaslatok is megjelentek, amelyek nemzeti vadászgép-programok indítását vetnék fel, miközben a spanyol tisztviselő szerint súlyos stratégiai hiba lenne, ha Európában párhuzamosan négy-öt különböző típus fejlesztése indulna el. A háttérben alapvető szerkezeti különbségek állnak, amelyek a döntéshozatalt is eltérő pályára kényszerítik. Jens Plötner német fegyverzeti államtitkár arra mutatott rá, hogy a francia védelmi ipar szorosan összefonódik az állammal, miközben a német oldalon az Airbus Defence egy multinacionális vállalatcsoport része, amely felett a kormánynak nincs közvetlen irányítási joga. Berlin kisebbségi tulajdonrésszel rendelkezik a védelmi cégekben, így nem tudja őket politikai alapon együttműködésre utasítani, a részvételnek üzletileg is meg kell érnie.
A tét közben egyre nagyobb, mert az FCAS csúszása veszélyezteti azt az ütemtervet, amely szerint a rendszer 2040 körül váltaná le a jelenlegi vadászgép-flottákat. A vita így már nem pusztán ipari hatáskörökről szól, hanem arról is, képes-e Európa valóban közös, szuverén csúcstechnológiás fegyverrendszert fejleszteni, vagy a nemzeti érdekek és az üzleti logikák végül szétszakítják a kontinens legambiciózusabb védelmi programját.
Nyitókép: Geoffroy Van der Hasselt / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában

Bart De Wever szerint az Egyesült Államok egyre kevésbé tiszteli európai szövetségeseit.
