Szélsőjobboldalinak kategorizálta a német Alkotmányvédelmi Hivatal az AfD-t – be is tilthatják

Már nem csak gyanúsnak, hanem bizonyítottan szélsőjobboldalinak találta a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal az Alternatíva Németországért pártot.

Jelentős fordulat történt Németországban a belpolitikai viták egyik központi kérdésében. Az AfD komoly jogi győzelmet aratott, miután a kölni közigazgatási bíróság helyt adott a párt sürgősségi kérelmének, és megállította a legsúlyosabb minősítés alkalmazását.

Az AfD jogi vitában aratott sikert a német Alkotmányvédelmi Hivatallal szemben – számolt be róla a Tagesschau. A kölni közigazgatási bíróság sürgősségi eljárásban úgy döntött, hogy a párt nem sorolható a „biztosan szélsőséges” kategóriába, így a minősítés nem maradhat érvényben.
2025 májusában a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) jelentette be, hogy az AfD szövetségi pártját a „gyanús eset” kategóriából a „biztosan szélsőséges törekvés” minősítésbe sorolja át. Ez a lépés leegyszerűsítve azt jelentette volna, hogy a hatóság intenzívebben vizsgálódhat, és könnyebben alkalmazhat titkosszolgálati eszközöket, például megfigyelést vagy beépített embereket.

A döntés indoklása szerint a pártban etnikai-alapú nemzetfelfogás uralkodik, és bizonyos társadalmi csoportokat leértékel. A hatóság különösen a migránsokat és a muszlimokat említette érintettként.
Ezt is ajánljuk a témában

Már nem csak gyanúsnak, hanem bizonyítottan szélsőjobboldalinak találta a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal az Alternatíva Németországért pártot.

A kölni közigazgatási bíróság azonban arra a következtetésre jutott, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal bizonyítékai nem elegendőek a súlyosabb minősítés alátámasztására. A testület szerint ugyan „kellő bizonyosság” áll fenn arra, hogy az AfD-n belül léteznek a szabad demokratikus renddel szembenálló törekvések, és egyes politikai követelések ellentétesek lehetnek az emberi méltóság garanciájával.
A bíróság példaként említette, hogy a párt a 2025-ös szövetségi választási programjában fejkendőtilalmat sürgetett közintézményekben, valamint a minaretek építésének és a müezzin hívásának betiltását.
Ugyanakkor a döntés hangsúlyozza: ilyen egyedi követelésekből nem vonható le az egész pártra kiterjedő, alkotmányellenes alapirányultság. Ezek a bíróság szerint nem határozzák meg az AfD „összképét”. Külön kitért a testület a „remigráció” kifejezésre is, amelyet „nem egyértelmű fogalomként” jellemzett. A döntés szerint ebből nem következik konkrét, differenciálatlan kitoloncolási célkitűzés, és nem áll fenn kellő bizonyosság arra sem, hogy a párt a migrációs hátterű német állampolgároknak jogilag alacsonyabb rendű státuszt kívánna biztosítani.
A bíróság arra is rámutatott, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal értékelése kizárólag nyilvánosan hozzáférhető forrásokra épült, titkosszolgálati információkat nem mutattak be.
A döntés ugyanakkor nem jogerős. A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal fellebbezhet az észak-rajna–vesztfáliai felsőbb közigazgatási bírósághoz Münsterben, és a főeljárás ítélete is még hátravan. Addig azonban az AfD visszakerül a „gyanús eset” minősítésbe – amely bár továbbra is lehetővé teszi bizonyos eszközök alkalmazását, az arányosság elve miatt jóval visszafogottabb keretek között.
Nyitókép: Soeren STACHE / POOL / AFP