Már nem csak gyanúsnak, hanem bizonyítottan szélsőjobboldalinak találta a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal az Alternatíva Németországért pártot.
A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal már nem csupán gyanúsnak minősíti az egész AfD-t, hanem határozottan jobboldali szélsőségesként.
A belföldi hírszerző szolgálat bejelentette, hogy beigazolódott és lényegében bizonyossá vált a gyanú, miszerint a párt a szabad, demokratikus alaprend ellen irányuló erőfeszítéseket tesz.
A pártban uralkodó, etnikai származás alapú felfogás nem egyeztethető össze a szabad, demokratikus alaprenddel”
– közölte a belbiztonsági szervezet. Szerintük az AfD célja, hogy bizonyos népességcsoportokat kizárjon a társadalomban való egyenlő részvételből. „Pontosabban, az AfD például a túlnyomórészt muszlim országokból érkező migrációs múlttal rendelkező német állampolgárokat nem tekinti a német nép egyenrangú tagjainak, ahogyan azt a párt etnikailag meghatározza” – áll a belföldi hírszerző szolgálat közleményében.
A párt és az AfD vezető képviselőinek nyilatkozatai és álláspontjai sértik az emberi méltóság elvét – fogalmaztak a hatóság alelnökei, Sinan Selen és Silke Willems. A türingiai, szászországi és szász-anhalti alkotmányvédelmi hivatalok korábban is úgy találták, hogy az AfD tartományi szervezetei szélsőjobboldaliak.
Miután a média 2021 februárjában arról számolt be, hogy az AfD-t gyanús esetnek minősítették, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak a Kölni Közigazgatási Bíróság kérésére körülbelül egy évet kellett várnia, mielőtt nyilvánosságra hozhatta volna ezt az értékelést, és ennek megfelelően ellenőrizhette volna a pártot. 2024 májusában a Münsteri Felső Közigazgatási Bíróság úgy ítélte meg, hogy a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal helyesen minősítette az AfD-t feltételezett jobboldali szélsőséges ügynek. A jogi vita folytatódik.
Még gyanús esetként történő kategorizálás esetén is engedélyezett a hírszerzési eszközök használata.
Ezek közé tartozik az úgynevezett informátorok – a belső információkhoz hozzáférő személyek – alkalmazása. Megfigyelések vagy kép- és hangfelvételek készítése is megengedett. Az eszközök kiválasztásakor és felhasználása során azonban be kell tartani az arányosság elvét.
Ha egy megfigyelt szervezetet határozottan szélsőségesnek minősítenek, akkor az ilyen megfigyeléseket ki is terjeszthetik.
Egy párt betiltását a Bundestag, a Bundesrat vagy a szövetségi kormány kérheti a Szövetségi Alkotmánybíróságtól.
A három testület egyikét ösztönözheti a hazai hírszerző szolgálat új értékelése egy ilyen kérelem benyújtására, írja az NTV.
A helyzet azért különösen érdekes, mert számos kutatás szerint az AfD átvette a vezetést a CDU/CSU előtt, bizonyos mérések szerint tehát Németország legerősebb pártjáról van szó. Létezik olyan kutatás is, amely szerint a CDU tartja minimális előnyét, ám a tendencia így is sokatmondó.
Fotó: Christoph Soeder / 2DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A németek a kancellárral szembeni elégedetlenségüket hangos jelszavakkal és demonstrációval fejezték ki Magdeburgban.
Elképesztő lélekjelenlétről tett tanúbizonyságot egy drámai pillanatban.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
Napra pontosan egy kerek évig bírta.
A Katar-gate kapcsán lefülelt Eva Kaili úgy gondolta, a mostani a legjobb alkalom előhozakodni azzal, hogy ő igazából áldozat.
