Ez egy „rasszista, kirekesztő, visszataszító” kijelentés, „több millió ember arculcsapása” – valósággal záporoznak a megsemmisítő(nek szánt) kritikák a német kancellárra.
Már egy hete, hogy a német kancellár – CDU-elnöki minőségében – kiejtette száján a mondatot, de a kedélyek nem csillapodnak.
Friedrich Merz múlt kedden egy sajtótájékoztatón pártjának AfD-vel szembeni stratégiájáról szólva utalt a migrációs politika terén elért első sikereikre, majd hozzátette:
„De természetesen továbbra is fennáll ez a probléma a városképpel,
és ezért dolgozik a szövetségi belügyminiszter is azon, hogy a kitoloncolások is széles körben lehetővé váljanak”. Több se kellett a Zöldeknek és a Baloldali Párt politikusainak: már bele is kezdtek érvelési hibákkal gazdagon fűszerezett tiltakozásukba a „rasszista, kirekesztő, visszataszító” kijelentés miatt: „ez több millió ember arculcsapása, akik itt dolgoznak és adót fizetnek” – mondta például a Die Linke frakcióvezetője, „egy ország vezetőjének csillapítania kellene a vitákat, nem pedig szítania” – jelentette ki határozottan az SPD egyik képviselőnője.
A Spiegel szerzője, egy hamburgi pszichológus professzor azt kérdezi, hogy
az egyetemi óráin szorgosan jegyzetelő fiatalok közül mégis kik problematikusak a városkép szempontjából,
és mégis mit gondol a kancellár, hogyan érezhetik most magukat ezek az emberek, akik nélkül nincs munkaerőpiac, nincs nyugdíjrendszer, sőt, nincs az országnak jövője. Ráadásul – folytatja – az AfD elsősorban ott tarol, ahol nincs is olyan sok migráns, tehát a „városképet” sem igen zavarhatják. Arra persze nem tér ki érvelésében, hogy mi okból tört előre az AfD pont Duisburg és Gelsenkirchen vidékén, vagy hogy a Zöldekre miért éppen a leggazdagabbak szavaznak a leginkább, akik se megtűrt afgán falszomszédnak nem örvendenek, se a tömegközlekedést nem használják intenzíven.
Mint ahogy azt se tudjuk meg, hogy
az egyetemi óráinak (feltehetőlen perfekt németet beszélő) látogatói közül hányan viselnek közterületeken burkát,
hányan töltik hétköznapjaikat az utcán drogdílerként és hányan köpdösnek-szemetelnek rutinszerűen, hogy bármiféle teátrális párhuzamot lehessen vonni közöttük és a városképet érdemben befolyásoló és megalapozottan kitoloncolható bevándorlók között.
Halle városában szombat este fél hétkor az uszodánál 10-12 ember ismeretlen okokból deszkákkal és baseballütőkkel félholtra vert egy románt
(német városkép, ahogyan a nagykönyvben le van festve) – pszichológushallgatók voltak vajon, vagy keményen dolgozó és adófizető úszómesterek?
Az észak-frízföldi Husumban szerdán egy 29 éves algériai délután kettőkor megszúrt az utcán egy férfit, aki aztán a kórházból saját lábán távozott, hogy 16:50-kor ugyanott belefusson az elkövetőbe és újfent összeszólalkozzanak – számos gyalogos szeme láttára és autók dudálása közepette. Este nyolckor egy másik utcán ismét egymásnak estek, ismét késelés lett a vége, ezúttal életveszélyes sérüléssel.
Az elkövető eközben járta tovább a hangulatos Husum utcáit, és baseballütővel rácsapott egy férfi fejére – akkor aztán már elfogták, így nincs ok aggodalomra, a városkép szinte a régi.
De bírálta Merzet párttársa, a berlini polgármester is: az épp valamilyen együttműködési projekt miatt Namíbiában tartózkodó városvezető leszögezte, hogy Berlin „sokszínű, nemzetközi és a világra nyitott város, ami mindig tükröződni fog a városképben”. Van ugyan probléma a városban „az erőszakkal, a szeméttel és a bűnözéssel – tette hozzá, – ezt azonban nem lehet nemzetiséghez kötni”.
Ami merész kijelentés annak fényében, hogy 2024-ben a körülbelül 25 százaléknyi külföldi követte el az összes berlini bűncselekmény 51 százalékát;
igaz, a berliniek további bő 16 százaléka „migrációs hátterű” német, ideértve azokat is, akik gyorsított eljárásban jutottak német útlevélhez, így valóban egyre nehezebb szétszálazni, hogy egy papíron német polgár a gyakorlatban mennyiben az. De ne legyünk ilyen rosszhiszeműek: simán lehet, hogy a tipikus Hans-Jürgen (51 éves hivatalnok) szokta szemetét hanyag eleganciával a járdára dobni, míg egy átlagos, illegálisan tartózkodó Ahmednek már az első német szava is a Mülltrennung volt.
2025. június végén körülbelül 226 ezer kiutasított migráns élt Németországban, ehhez képest az első félévben összesen 12 ezer főt toloncoltak ki
– ahhoz azért még hamburgi egyetemi tanárnak sem kell lenni, hogy ennek fényében értelmezni tudjuk a CDU elnökének szavait. Ilyen kiutasított, de a lakóhelyéről felszívódott vagy a hivatal mulasztása miatt ki nem toloncolt vagy az életkora miatt megtűrt bevándorló volt (sok más elkövető mellett) a solingeni késelő (három halott, nyolc sebesült), az aschaffenburgi tettes (két halott, köztük egy kisgyermek, plusz három súlyos sérült, köztük egy kisgyermek), a mannheimi iszlamista (egy halott rendőr, öt súlyos sebesült), továbbá az az afgán, aki idén februárban Münchenben a tömegbe hajtott (egy anya és kétéves gyermeke elhunyt, 42 sebesült), valamint nemrégiben
az a pszichés beteg iraki is, aki egy 16 éves ukrán lányt lökött neki egy áthaladó tehervonatnak (a lány úgy rettegett a vasútállomáson, hogy röviddel halála előtt fel is hívta a nagyapját – vizualizáljuk városképileg, ahogy a magyarra Békevidéknek fordítható Friedland állomásán egy verőfényes augusztusi délutánon halálfélelme van egy tinilánynak).
2024-ben már a németek 40 százaléka nem érezte magát biztonságban a közterületeken, illetve a tömegközlekedésben (2017-ben ez az arány még 23 százalék volt) – de olyan szempontból valóban nincs itt semmi látnivaló, hogy a felmérésben megkérdezett Zöldek 92 százaléka nem érzékelt biztonsági problémát. Egyes tudósok mindenesetre felhívták a figyelmet arra, hogy a településeket célszerű lenne nem zegzugosra tervezni, mert az átlátható és nyitott terek segítik a bűnmegelőzést.
Hát ja, szólhattak volna az ősöknek, hogy ne ennyire girbegurbán építsék egymás mellé a favázas házaikat. Persze ha ledózerolnák mindet, városképileg mintegy, az máris enyhítené a problémát.
A cikkek alatt hozzászóló németek ugyanakkor tömegével teszik mindehhez hozzá, hogy a közbiztonság romlása csak egy dolog, miközben a sok muszlim öltözetű nő és csoportosan mászkáló „délies” férfi között már nem érzik magukat otthon a saját szülővárosukban – van, aki figyelmeztet, hogy (különös tekintettel az iskolákban sokasodó problémákra és ezáltal a probléma újratermelődésére)
most van az a pillanat, amikor sürgősen rá kell lépni a fékre, különben 50 éven belül teljesen eltűnik a hagyományos német városkép.
Ellenben a vasárnap este a Brandenburgi kapu előtt összegyűlt „befogadáspárti” tüntetők (mind az 1800-an, de annál hangosabban) a „mi, mi, mi vagyunk a városkép” rigmust skandálták, végtelen toleranciájukban követelve az AfD betiltását, azaz közéletből való azonnali kitoloncolását.
Merz mindenesetre egyelőre olcsón megúszta: a német köztévé regionális adóinak újságírója, Julia Ruhs még tavasszal készített riportfilmet a migráció árnyoldalairól, ami után hasonló össztűz zúdult rá, különösen kollégái részéről. Ügyében mostanra az Északnémet Rádió és Televízió úgy döntött, többé nem kap a csatornán hasonló adásokat.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben a rendőrség az egyik késelés helyszínéről a másikra igyekezett, a választópolgároknak sikerült elhárítaniuk a veszélyt: nem lett AfD-s polgármestere a városnak. Francesca Rivafinoli írása.
Nyitókép: MTI/EPA / Toms Kalnins
Ezt is ajánljuk a témában
Tovább is van: például Grenoble zöld polgármestere szerint ugyan már, lövöldözések mindenhol előfordulnak. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
***
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
A L'art pour l'art Társulat idején az efféle jeleneteket még abszurd humorként adták el, színházban vagy tévében, erre most miniszterelnöki felszólalás formájában kapjuk. Francesca Rivafinoli írása.
Csak a szerencsének köszönhető, hogy nem volt még ártatlan áldozata a bűnbandák egyre gátlástalanabb háborújának a német fővárosban.
A parlamenti felszólalások és bekiabálások kavarták a legnagyobb vihart, egy elemzés szerint Magyar Péter politikai sorsa Németországban dőlhet el, egy lengyel politikus pedig brüsszeli kettős mércéről beszélt. Ezek voltak a kedd legolvasottabb hírei.
Lélekemelőbb-e, amikor valaki pünkösdvasárnap emberséget és önmérsékletet prédikálva kiprovokálja, hogy féregnek és patkánynak nevezzék a fia keresztapját? Francesca Rivafinoli írása.
Heves tiltakozás bontakozott ki a főváros szívében.
Egyre több holland településen nő a feszültség az ideiglenes szálláshelyek kialakítása miatt, a helyiek több városban is utcára vonultak.
„Az önkormányzati rendszer stabil működéséhez kiszámítható finanszírozásra van szükség” – olvasható a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének közleményében.
Ha megszüntetik az üzemanyagok védett árát, az élelmiszerek árrésstopját vagy a rezsicsökkentést, akkor biztosan elszabadul az infláció.
