„Súlyos hiba volt” – már bánja a német kancellár az atomerőművek bezárását

Friedrich Merz lesújtó véleménnyel van elődei stratégiai döntéseiről.

Németország eddig teljes körű szociális támogatást biztosított az ukránok számára, az új szabályozás ezt a kivételes bánásmódot számolná fel.

Érdemi fordulat készül a Németországba érkező ukrán menekültek támogatásában: a Friedrich Merz kancellár vezette kormány alapjaiban alakítaná át az ellátási rendszert. A tervezett változtatások értelmében a 2025. április 1-je után érkező ukrán állampolgárok a jövőben nem lennének jogosultak a Bürgergeldre (állampolgári alapjövedelemre), hanem a jóval alacsonyabb összegű menedékkérői ellátásban részesülnének. A jogszabálytervezetet január közepén terjesztették a Bundestag elé, elfogadásához azonban még a parlament és a Bundesrat jóváhagyása is szükséges – számolt be a Merkur.
Míg eddig Németország 2022 júniusa óta a többi menekültcsoporttól eltérően teljes körű szociális támogatást biztosított az ukránok számára, az új szabályozás ezt a kivételes bánásmódot felszámolná.

A pénzügyi következmények számottevőek. Az egyedülálló ukrán menekültek jelenleg havi 563 euró Bürgergeldre jogosultak, az új rendszerben azonban csupán 455 eurót kapnának.
Ez 113 eurós csökkenést jelent, ami közel 20 százalékos visszaesésnek felel meg.
Az ellátás továbbra is fedezné az alapvető megélhetési költségeket, valamint a lakhatás és a fűtés díját, az összeg azonban jóval szűkösebb mozgásteret biztosítana.
Különösen érzékeny változás várható az egészségügyi ellátás területén. Az újonnan érkező ukrán menekültek a jövőben nem lennének jogosultak a törvényes egészségbiztosítás szolgáltatásaira, helyette csupán alapellátást kapnának. Ez az akut betegségek kezelésére és néhány speciális esetre – például várandósságra – korlátozódna.
A kormány hangsúlyozza, hogy a módosítások kizárólag azokra vonatkoznának, akik 2025 áprilisa után érkeznek Németországba.
Azok, akik ezt megelőzően már az országban tartózkodtak, továbbra is megőriznék jogosultságukat a Bürgergeldre. Egy átmeneti szabály értelmében azok is kaphatják az ellátást, – legfeljebb három hónapig – akik ugyan az említett határidő után érkeztek, de a törvény hatálybalépése előtt már megállapították számukra.
A tervezett változtatások komoly vitát váltottak ki. Szakértők attól tartanak, hogy a szigorítások rontják az ukrán menekültek munkaerőpiaci integrációjának esélyeit, mivel megszűnne a munkaügyi központok által nyújtott célzott támogatás. Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet elnöke szerint a rövid távú megtakarítások hosszabb távon akár többletköltségeket is okozhatnak az államnak.
Ezt is ajánljuk a témában

Friedrich Merz lesújtó véleménnyel van elődei stratégiai döntéseiről.

A kormány ezzel szemben a szociális kiadások csökkenését és azt várja az intézkedéstől, hogy világos jelzést küld: a német jóléti rendszer kapacitásai végesek. A reform az uniópártok és az SPD koalíciós megállapodásának része, és célja az ukrán menekültek ellátásának közelítése a többi menekültcsoportra vonatkozó szabályokhoz.
Nyitókép: GUILLAUME SOUVANT / AFP