Egy román vasúti portál szerint Magyarország integrált vasútfejlesztési stratégiája évekkel előzi meg Romániát – és a különbség rohamosan nő.
Romániában egyre gyakrabban tűnik fel a közbeszédben a „bezzeg Magyarország” kifejezés, különösen a vasútfejlesztések kapcsán.
A bukaresti Club Feroviar szakportál friss elemzése ugyanis arra jutott:
miközben Magyarország egységes stratégia mentén, integrált projektekkel és kiszámítható ütemterv alapján fejleszti vasúti hálózatait, Románia továbbra is széttöredezett, kaotikus beruházásokat végez, újra és újra kiírt pályázatokkal, elhúzódó határidőkkel és minimális előrehaladással.
A cikk szerint a magyar fejlesztések hosszú távú gazdasági és geopolitikai koncepcióba illeszkednek, míg Romániában a rendszer inkább eseti jellegű.
A portál Lázár János miniszter bejelentése alapján kiemeli:
Magyarországon a következő időszakban 1000 kilométer vasútvonal felújítása indulhat el, miközben 2010 óta már 1800 kilométer újult meg, 2091 milliárd forint értékben.
A vasút menetrendszerűsége 80 százalék körülire javult, a közösségi közlekedés utasszáma két év alatt megduplázódott, és az ország egyre nagyobb hangsúlyt fektet az integrált közlekedésfejlesztésre – például a Liszt Ferenc repülőtér körüli 2,5 milliárd eurós, vasúti–repülőtéri–közúti projektcsomagra.
A román elemzők szerint Budapest stratégiai előnyként tekint arra, ha a nemzetközi összeköttetések rajta keresztül vezetnek, és a vasutat a nemzeti gazdaságpolitika kulcselemeként kezeli.
Ezzel szemben Románia eredményei szerények: hat év alatt mindössze 291 kilométer vasútvonalat modernizáltak, ráadásul sok esetben részleges átadásokkal és hosszú csúszásokkal. 2019-ben 166 kilométert adtak át, 2023-ban viszont nullát. 2024-ben 77 kilométer készült el. A portál szerint ez a teljesítmény a magyar évi 100–120 kilométeres átlaghoz képest is messze elmarad, nemhogy a román szakértők által túlzónak tartott 200–300 kilométeres becsléstől.
A román közlekedési miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy zajlanak fejlesztések: több mint 10 milliárd eurónyi uniós forrást vontak be, újranyitották a Bukarest–Giurgiu vonalat, folyamatban van több mint 1000 kilométer modernizálása, és 200 új elektromos vonat érkezik.
Ám a román szakportál szerint a struktúra továbbra is gyenge, a késések rendszerszintűek, és ha a jelenlegi trend folytatódik, a vasúti összeköttetések és versenyképesség terén a szakadék Magyarország és Románia között drámai mértékben tovább fog nőni.
Ezt is ajánljuk a témában
A titkosszolgálattal összefogva talicskázta ki a román elit a pénzt egy fertőtlenítőszer-gyáron keresztül – aztán tíz éve leégett a Colectiv klub, és sorra haltak meg a kórházban az égési sérültek az elégtelen fertőtlenítés miatt.
Nyitókép: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Beszédes számokat közöltek.
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
Nem mutatnak jól a friss adatok.
A Merz-kormányzat látványosan igyekszik valamiféle pozitívummá keretezni a katasztrofális hírt.
Az államfő szerint belátható időn belül véget érhet a bizonytalanság.
Milliárdos fejlesztések után is abszurd helyzetekkel találkoznak az utasok.
A miniszterelnök kijelentette, Havasi Bertalan nem kap majd felmentési pénzt. Az egykori sajtófőnök ezzel kapcsolatban bírósági tárgyalást említett.
A szennyezett utcákban sebességkorlátozást vezetnek be, továbbá megtiltják a behajtást a nem ott lakóknak.
