Merz és von der Leyen tátott szájjal nézhették, ahogy a tagállamok megálljt parancsolnak nekik

Hosszú éjszaka után a valóság utolérte Brüsszelt, maradt a kényszermegoldás.

A nemzetközi sajtóban is visszhangot keltett az uniós csúcs döntése Ukrajna további finanszírozásáról. Brüsszel végül nem tudta keresztülvinni azt az eredeti elképzelést, amely az orosz befagyasztott vagyon elkobzására épült volna, és a hitel finanszírozásából több tagállam is kimarad.

A Reuters is arról számolt be, hogy az uniós vezetők pénteken megállapodtak egy 90 milliárd eurós hitel felvételéről Ukrajna támogatására a következő két évben. A döntés Brüsszelben született meg, többórás egyeztetés után, miután az orosz befagyasztott állami vagyon felhasználására épülő terv politikailag és jogilag is túl megosztónak bizonyult.

Az Európai Unió eredetileg azt a lehetőséget vizsgálta, hogy Ukrajna finanszírozását az Európában befagyasztott, mintegy 210 milliárd euróra becsült orosz állami vagyonból oldja meg. Ez a konstrukció azonban végül lekerült a napirendről, mivel több tagállam komoly kockázatokat látott benne.

Ezt is ajánljuk a témában

Hosszú éjszaka után a valóság utolérte Brüsszelt, maradt a kényszermegoldás.

A Reuters szerint a legnagyobb akadály Belgium ellenállása volt. Az ország azért ragaszkodott külön garanciákhoz, mert az Európában befagyasztott orosz vagyon jelentős része Belgiumban található, és a belga vezetés tartott az esetleges orosz jogi és pénzügyi ellenlépésektől. A szükséges biztosítékok hiányában az orosz vagyonra épülő úgynevezett jóvátételi hitel egyelőre kivitelezhetetlennek bizonyult. Bart De Wever belga miniszterelnök a döntést követően úgy fogalmazott:
Annyi kérdés merült fel a jóvátételi hitellel kapcsolatban, hogy a B tervhez kellett nyúlnunk.
Az uniós vezetők ezért végül egy közös uniós kölcsön mellett döntöttek, amelyet az EU költségvetése garantál. António Costa, az uniós csúcs elnöke péntek hajnalban jelentette be:
Ma jóváhagytuk azt a döntést, hogy 90 milliárd eurót biztosítunk Ukrajna számára. Sürgősséggel egy, az Európai Unió költségvetése által fedezett hitelt nyújtunk.
A közös hitelfelvétel gondolata korábban maga is vitatott volt, mivel egyhangú döntést igényel. A Reuters felidézi, hogy Orbán Viktor korábban ellenezte az ilyen típusú közös eladósodást, végül azonban
beleegyezett abba, hogy a konstrukció létrejöjjön – azzal a feltétellel, hogy az nem érinti őket pénzügyileg. Egy uniós diplomata így összegezte a helyzetet:
Orbán megkapta, amit akart: nincs jóvátételi hitel, és az uniós fellépés Magyarország, Csehország és Szlovákia részvétele nélkül valósul meg.
A döntés értelmében a befagyasztott orosz vagyon továbbra is zárolva marad mindaddig, amíg Moszkva nem fizet háborús jóvátételt Ukrajnának. Amennyiben erre valaha sor kerülne, Ukrajna ebből a pénzből törleszthetné a most felvett hitelt.
Ezt is ajánljuk a témában

Az elfogadott hadikölcsönt – amelyből hazánk kimaradt – Ukrajna nem fogja tudni visszafizetni – figyelmeztetett a kormányfő.

A Reuters beszámolója szerint az uniós vezetők számára kulcskérdés volt Ukrajna pénzügyi életben tartása, mivel uniós segítség nélkül Kijev már a jövő év második negyedében kifuthatott volna a forrásokból. Több vezető attól tartott, hogy ez Ukrajna vereségéhez vezetne, és növelné az Oroszországból érkező fenyegetést az Európai Unió számára. A döntésnek politikai üzenete is volt, miután Donald Trump amerikai elnök nemrég gyengének nevezte az európai országokat. Kaja Kallas uniós külpolitikai vezető szerint
nem engedhetjük meg magunknak a kudarcot.
Friedrich Merz német kancellár úgy értékelte a döntést:
Ez jó hír Ukrajnának és rossz hír Oroszországnak, és ez volt a célunk.
Mindazonáltal a Reuters összegzése szerint az uniós csúcson végül nem az eredeti, keményebbnek szánt terv valósult meg. Brüsszel elkerülte az orosz vagyon elkobzásával járó jogi és politikai kockázatokat, és egy óvatosabb, kompromisszumos megoldást választott – olyat, amelyből több tagállam tudatosan kimaradt.
Nyitókép: JOHN THYS / AFP