Merz és von der Leyen tátott szájjal nézhették, ahogy a tagállamok megálljt parancsolnak nekik

A brüsszeli csúcstalálkozó tizenhat órán át tartott, és végül hajnali háromkor ért véget, amikor António Costa, az Európai Tanács elnöke bejelentette: megállapodás született Ukrajna 2026–2027 közötti pénzügyi támogatásáról. A döntés azonban nem azt hozta, amit Ursula von der Leyen és Friedrich Merz hetek óta próbált keresztülvinni. Az Európában befagyasztott orosz állami vagyon felhasználására épülő konstrukció elbukott, és Brüsszel egy kényszermegoldással volt kénytelen előállni.

A Politico beszámolója szerint az uniós kormányfők nem tudtak dűlőre jutni abban, hogy az akár 210 milliárd euróra rúgó orosz vagyonból finanszírozzák Ukrajna támogatását. Bár a csúcs végén mindegyik fél igyekezett győzelmi narratívát építeni, a háttérben egyértelmű politikai vereség rajzolódott ki Berlin és az Európai Bizottság számára.

Brüsszel geopolitikai eszközt csinált volna a vagyonból

Az Európai Bizottság a tervet nem pusztán pénzügyi megoldásként kezelte. Az Euractiv szerint Brüsszel geopolitikai ütőeszközként tekintett az orosz vagyonra, amely Moszkvát tárgyalóasztalhoz kényszeríthette volna. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen is megjelent a csúcson, és nyíltan sürgette a tagállami vezetőket, hangsúlyozva, hogy szerinte az orosz vagyon felhasználása politikailag és jogilag is indokolható lenne Ukrajna támogatására.

– tette fel a kérdést Zelenszkij az uniós vezetőknek. A válasz azonban nem az lett, amit Brüsszel remélt. Már a tárgyalások elején egyértelművé vált, hogy több tagállam súlyos jogi és pénzügyi kockázatokat lát a konstrukcióban. A legkeményebb ellenállás Belgium részéről érkezett. A Politico és az Euractiv is kiemeli, hogy nem véletlenül: 

Bart De Wever belga miniszterelnök következetesen figyelmeztetett arra, hogy a terv jogilag védhetetlen és pénzügyileg kiszámíthatatlan. Csak akkor lett volna hajlandó támogatni az elképzelést, ha a többi tagállam korlátlan pénzügyi kockázatmegosztást vállal Belgium védelmére.

A Politico szerint több diplomata biankócsekknek nevezte a belga feltételeket. A feszültség odáig fajult, hogy az Európai Tanácsban felmerült Belgium leszavazásának gondolata is, végső eszközként. Erre végül nem került sor, mert maga a terv vált menthetetlenné. De Wever a csúcs után már nyíltan beszélt a kudarc mértékéről:

Megszületett a B terv, amit korábban esélytelennek tartottak

Miközben Brüsszel még próbálta menteni az orosz vagyonra épülő konstrukciót, Belgium és Olaszország – Franciaország hallgatólagos támogatásával – egy alternatív megoldást készített elő. 

Ezt a megoldást heteken át esélytelennek tartották, mivel Németország és északi szövetségesei hagyományosan ellenzik a közös hitelfelvételt. Végül azonban Ukrajna közelgő pénzügyi válsága és az uniós vezetők politikai kényszere felülírta az elvi ellenállást. Emmanuel Macron úgy fogalmazott: 

A kompromisszum azonban politikai árat követelt. Giorgia Meloni elérte a Mercosur-megállapodás elhalasztását januárig, miközben De Weverrel együtt lépésről lépésre bontotta le az orosz vagyon tervét, komoly presztízsveszteséget okozva Friedrich Merznek.

A végső megállapodás egyik kulcseleme az volt, hogy 

• Magyarország, 
• Szlovákia és
• Csehország 

nem vesz részt a közös hitelben. 

Ahogy azt a Mandiner korábban megírta, Orbán Viktor miniszterelnök a csúcs után kijelentette: 

amelyet Ukrajna soha nem fog tudni visszafizetni. Orbán szerint a befagyasztott orosz vagyon felhasználása „egy halott ötlet”, amely konfiskálásnak minősülne, és Európát közvetlen háborús kockázatba sodorná. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós magáncégek összességében nagyobb vagyonnal rendelkeznek Oroszországban, mint amekkora az Európában befagyasztott orosz vagyon, így egy orosz válaszlépés Európának többet ártana, mint használna.

Ursula von der Leyen és Friedrich Merz mindeközben igyekezett sikerként kommunikálni az eredményt. A bizottsági elnök azt mondta: „Nagyon örülök, hogy sikerült”, Merz pedig azt állította, hogy a végső konstrukciót ő maga is javasolta. Az Euractiv szerint azonban a háttérben egy uniós tisztviselő jóval őszintébben fogalmazott:

A belga védelmi miniszter, Theo Francken mindezt egyetlen mondatban összegezte:

A brüsszeli csúcs végére Ukrajna ugyan megkapta a rövid távú pénzügyi mentőövet, de az orosz vagyonra épülő nagy terv elbukott. A történet tanulsága világos: Brüsszel ambíciói ismét keményen ütköztek a tagállami realitással.

Nyitókép: Olivier HOSLET / POOL / AFP