Két út áll az Európai Unió előtt: az egyik a történet végét jelentené

Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.

Az elfogadott hadikölcsönt – amelyből hazánk kimaradt – Ukrajna nem fogja tudni visszafizetni – figyelmeztetett a kormányfő.

Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelből adott helyzetértékelést a csütörtöki uniós csúcsot követően. A kormányfő szerint Európa rendkívül veszélyes helyzetben van, az európai vezetők ugyanis a „háború ösvényén” haladnak. Mint fogalmazott, az Európai Tanács ülése nem is klasszikus politikai fórum, hanem sokkal inkább egy „haditanács” volt.
A miniszterelnök közölte: a felszólalások 90 százaléka arról szólt, hogyan lehetne legyőzni Oroszországot, és mindössze a maradék 10 százalék – köztük Magyarország – érvelt a béke mellett. Orbán Viktor szerint közvetlen, azonnali és súlyos háborús veszélyt jelentett a 210-230 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon elvételének ügye.

„Ez nem pénzügyi manőver, hanem egy hadüzenet. A lényeg az, hogy van két háborúzó fél, mi pedig harmadikként oda megyünk, elveszünk az egyiktől egy halom pénzt, és odaadjuk a másiknak. Ez háborús pályára helyezné az Európai Uniót” – szögezte le a kormányfő, hozzátéve, hogy
ezt a közvetlen veszélyt most sikerült elhárítani, mivel Magyarország nem fogadta el a javaslatot.
Ebben komoly szerepe volt a belga miniszterelnöknek is, aki szintén elutasította a tervet, mivel Belgium pénzügyi stabilitása és esetleges csődje forgott kockán az ott kezelt vagyon miatt. Orbán figyelmeztetett: ha az orosz vagyont elkobozzák, Magyarországnak is azonnal lépnie kellene devizatartalékai biztonsága érdekében, mert ahol ilyen elkobzások történnek, ott nem lehet pénzt tartani.
A kormányfő bírálta az Ukrajnának nyújtott hitelt is, amelyet „hadikölcsönnek” nevezett. Véleménye szerint a Nyugat tévesen azt gondolja, hogy nem nekik kell majd fizetniük a végén.
„Ukrajna ezt a hitelt nem fogja tudni visszafizetni. Az uniós vezetők terve az, hogy ha Oroszország veszít, akkor majd velük fizettetik ki jóvátételként.
Ez olyan, mint amikor a németek a második világháborúban a hadizsákmányból akarták fedezni a költségeiket”
– emlékeztetett.
Magyarország, Szlovákia és Csehország mellett, végül nemet mondott a közös hitelfelvételre. Orbán Viktor kiemelte: ezzel sikerült megakadályozni egy nagyjából 400 milliárd forintos teher ránk eső részét. Szerinte a 90 milliárdos hitelkeret nem fogja megfordítani a háborút, csupán a „hátrálás folytatására” elég.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak azon kell dolgoznia, hogy ne hagyja magát belerángatni a konfliktusba. Ezt történelmi kihívásnak nevezte, amelyhez „elképesztő politikai teljesítményre” lesz szükség.
„Nagyobb teljesítmény kell, mint amire Horthy Miklós vagy Tisza István képes volt, mert nekik végül nem sikerült kimaradniuk” – fogalmazott.
A miniszterelnök a jelenlegi helyzetért az Európai Néppártot (EPP) tette felelőssé, amelyet a „vezető háborús pártnak” nevezett. Úgy véli, onnan jön minden baj, és egyelőre nem várható, hogy Németországban a békepárti hangok kerekedjenek felül. „Egy háborúba igyekvő Németország mellett élve kell kimaradnunk a háborúból, ahogy kellett volna 1914-ben és 1939-ben is” – tette hozzá.
Az uniós vétójog kapcsán a kormányfő megjegyezte: a hétéves költségvetésről szóló döntést azért halasztják, mert várják a magyar választások eredményét. „Tudják, hogy ha ez a kormány marad, élni fog a vétójogával, amíg meg nem kapjuk a nekünk járó, visszatartott 16 milliárd eurót” – mondta.
Kitért a Tisza Pártra is, kritizálva Magyar Péterék európai parlamenti hozzáállását.
Orbán szerint a párt képviselői minden fontos kérdésben „sunnyognak”, és nem vesznek részt a döntő szavazásokon.
Végezetül a miniszterelnök az Európai Unió radikális átalakítását sürgette, mert véleménye szerint a szervezet „szétcsúszik”. „El kell foglalnunk, át kell alakítanunk Brüsszelt, meg kell változtatni a súlypontokat, és akkor másként fog kinézni a világ” – zárta értékelését Orbán Viktor.
Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala