Az elnök láthatóan miden lehetséges stratégiát igyekszik kipróbálni abban a reményben, hogy valamelyik elvezet a háború lezárásához.
Az amerikai elnök orosz-ukrán politikája egy igazi hullámvasút. Trump egyik nap ugyanis arról beszélt, hogy Ukrajna képes visszafoglalni a területeit, másik nap gyors befejezésre szólított fel, aztán találkozót jelentett be Putyinnal, amit aztán elhalasztott. Míg sok európai elemző azt próbálja megállapítani, hogy az adott lépések tükrében Trump „melyik oldalon áll”, a legtöbb amerikai elemző szerint az elnök egyetlen célja a háború befejezése. Az elnök külpolitikai doktrinájává vált, hogy ő a „béke elnöke”, amit csak akkor tudna igazán megerősíteni, ha sikerülne lezárnia az ukrán háborút.
Sok európai vezetővel ellentétben az amerikai elnök nem a jó és a rossz harcának tekinti az ukrán háborút, hanem egy területért folyó küzdelemnek. Ez teljesen egyértelműen kiderült Volodimir Zelenszkij legutóbbi látogatása során is. Az amerikai média jelentései szerint a találkozón Trump arra figyelmeztette Zelenszkijt, hogy a területek kapcsán komprimisszumot kell kötnie.
Trump sokszor sok helyen elmondta: értelmetlennek tartja a harcokat, amelyben mindkét oldalon túl sokan haltak meg.
Trump ukrán poltikájában gyakran alábecsülik a belpolitikai faktort: az elnök leglelkesebb tábora már unja a háborút.
Márpedig az elnök egyik legfontosabb szempontja, hogy mit tud eladni a saját támogatóinak. S a republikánusok jelentős részét nem érdekli az ukrán háború, és azt szeretnék, ha Amerikának minél kisebb szerepe lenne benne.
Sean Spicer Trump korábbi fehér házi szóvivője egy műsorban elmondta: szerinte Trump nem akarja „bepiszkítani a kezét” a háborúval, mert azt Joe Biden felelősségének és negatív örökségének tartja, másrészt nagyon szeretné beteljesíteni az ígéretét, hogy ő lesz az, aki véget vet a harcoknak. Spicer elmondta: túlzásba viszik az elemzők Trump minden megszólalásának az értelmezését, és félreértik a tárgyalási taktikáját: egyszer szépet mond, egyszer csúnyát és így próbálja felmérni, hogy melyik felet hogyan tudja a célja felé terelni.
Trump alaszkai találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel hatalmas hisztériát váltott ki Európában, mivel azt sokan orosz diplomáciai győzelemként értelmezték. Miután nem született belőle sem tűzszünet, sem megállapodás, sokan kijelentették, hogy „Putyin túljárt Trump eszén.”
Trump második találkozóját Putyinnal Budapesten tervezte, azonban ezt váratlanul elhalasztotta, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudna kézzel fogható sikert felmutatni egy ilyen békecsúcson.
Több vélemény szerint az oroszok hibát követtek el azzal, hogy nem akartak egy centit sem engedni, és úgy akartak újra asztalhoz ülni Trumppal, hogy ő nem tudhatta biztosan, hogy eredménnyel fog onnan felállni. Az, hogy ezt Alaszkában megengedte, az sokkal inkább taktika volt, mint gyengeség, másodszor viszont már nem tett ilyen gesztust. Érdemes ilyen szempontból nézni az izraeli látogatást: Trump akkor jelentette be az utat, mikor már biztosan lehetett tudni, hogy megtörténhet az izraeli túszok hazatérése, és már csak ünnepelni ment Izraelbe.
Már a tárgyalások elindulása előtt is sokan feltették a kérdést, hogy vajon Trump tud-e kellő nyomást helyezni az oroszokra ahhoz, hogy sikerüljön lezárni a háborút. A Mandinernek még Trump megválasztása előtt nyilatkozó Thomas Fazi olasz újságíró például azzal érvelt, hogy az egyetlen ember, aki dönthet a háború befejezéséről az Vlagyimir Putyin. Mint mondta:
Szerintem az is kérdéses ezen a ponton, hogy Putyin egyáltalán elfogad-e bármilyen békemegállapodást, mert azt hiszem megengedtük neki, hogy azt érezze, elég erősek ahhoz, hogy a harctéren nyerjék meg ezt a háborút, és tényleg elérhetik Ukrajna szétesését.”
Az elmúlt hónapok gyümölcstelen tárgyalásai sok vélemény szerint ezt látszanak megerősíteni. Mások szerint az oroszok helyzete egyáltalán nem olyan szilárd, hogy az amerikaiaknak ne lenne hatalmában nyomást gyakorolni. Most Trump egy alternatív megoldással próbálkozik, ez pedig a gazdasági nyomás.
Ezt is ajánljuk a témában
Saját oldala eltörölte őt, így a jobboldalon tudja elmondani nézeteit Thomas Fazi olasz baloldali újságíró: az ukrajnai háborúról, Európa és Amerika viszonyrendszeréről kérdeztük őt!
Az amerikai adminisztráció hosszú hónapokon keresztül tárgyalásokkal próbálta rávenni a feleket a háború befejezésére, miközben Washingtonban sokan azzal érveltek, hogy gazdasági nyomás lehet az egyetlen, amely Putyint egy tűzszünet felé terelné.
Miután a Trump-adminisztráció megbízottai sikeresen elérték, hogy Gázában a Hamász tűzszünetet kössön Izraellel, ezen a hullámon lovagolva az elnök abba bízhatott, hogy az orosz-ukrán fronton is sikerrel jár.
Először jött egy a washingtoni források szerint rossz hangulatú Zelenszkij-Trump találkozó, majd egy feszült hangulatú Rubio-Lavrov telefonbeszélgetés, mely után Trump elhalasztotta a néhány nappal korábban bejelentett budapesti békecsúcsot. Valószínűleg nagy szerepet játszott a döntésben az, hogy a külügyminiszter a beszámolók szerint azt vette le a telefonbeszélgetésből, hogy az oroszok egy centit nem engednek az eddigi álláspontból. Mindezt némileg váratlanul szankciók bejelentése követte.
Az amerikai pénzügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy november 21-től szankciókat vezet be Moszkva két legnagyobb olajvállalata, a Rosneft és a Lukoil ellen. Az egyhónapos határidő azt jelenti, hogy Oroszországnak még van ideje megállapodásra jutni és elkerülni a gazdasági következményeket – írta a Foreign Policy.
Ez azt is jelenti, hogy Trump valószínűleg még mindig bízik benne, hogy diplomáciai megoldás születik.
Az oroszok azonban azzal reagáltak, hogy a szankciókkal nem lehet nyomást gyakorolni rájuk. Putyin csütörtökökön kijelentette: Amerika nyomást próbál gyakorolni Moszkvára, de ez nem lesz eredményes, mert nem fog nyomás alatt döntést hozni.
Jövő héten az amerikai elnök Ázsiába repül, ahol látogatást tesz Japánban és Dél-Koreában is, és várhatóan találkozik Hszi Csin-pingel is, amely potenciálisan megváltoztathatja a prioritásait. A Republikánus Párton belül már egy ideje sokan dolgoznak azon, hogy áttereljék a hangsúlyt az ázsiai színtérre, mivel Kínát nagyobb fenyegetésnek tartják, mint Oroszországot.
Ezt is ajánljuk a témában
Az orosz elnök egyúttal Ukrajnát is figyelmeztette, hogy a Tomahawk manőverező robotrepülőgépek bevetése súlyos válaszreakciókat fog maga után vonni.
Ha a gazdasági nyomás sem működik, akkor még mindig van egy olyan ága a republikánusoknak, akik szerint Ukrajna további felfegyverzése lehet a megoldás. Ez azonban Trump szavazóinak az ellenállásába ütközne. A neo-konzervatívok kórusa a Wall Street Journal és a New York Post hasábjain biztatta Trumpot például a Tomahawk rakéták átadására. Ezzel az ötlettel ugyan eljátszadozott az elnök, de aztán elutasította azt. Trump azért sem hajlik a fegyverszállítmányok növelésére, mert ez volt Biden elnök stratégiája, és szembemenne az általa hirdetett békére való törekvéssel is. Van rá némi esély, hogy az elnök mégis ebbe az irányba fordul, de valószínűleg mindent el fog követni, hogy elkerülje ezt. Már nyáron voltak olyan jóslatok, hogy Trump ebbe az irányba tolódik, de végül ez egyelőre nem következett be.
Ben Ferguson amerikai poltikai kommentátor Mark Halperin podcastjében elmondta:
Trump látja, hogy nehéz az oroszokkal tárgyalni, azért próbálkozik többfajta stratégiával, hátha valahogy el tud jutni a háború lezárásához.
Sokan tartottak és tartanak attól, hogy az amerikai elnöknek elege lesz és egyszerűen elsétál, de egyelőre sokkal kitartóbbnak bizonyul, mint azt sokan jósolták. Ami azonban a következő lépését illeti: senki ne lepődjön meg, ha olyan bejelentést tesz a Fehér Ház, amely egyetlen elemző jóslatában sem szerepelt.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy AI-generálta reklámon húzta fel magát az Egyesült Államok elnöke.
***
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Orosz dróntámadások, ballisztikus és cirkálórakéta-csapások, valamint irányított légibombák szedik áldozataikat, brutálisak az ukrán polgári veszteségek.
A háború utáni európai energiapiacról szóló kijelentés nem ugyanaz, mint a háború alatt bevezetett szankciók támogatása, ezért Sebestyén Géza nem lát közvetlen ellentmondást Magyar Péter nyilatkozatában. Szerinte azonban az orosz energiahordozókról való leválás politikája stratégiai hibának bizonyult.
Az elmúlt másfél évtizedben – a mindenkori kivételek előtt bár tisztelegve – kormányzati szinten ilyen drága Palikkal voltunk kultúraügyekben körül véve.
A sziget lakóinak nem tetszenek az amerikai terjeszkedési törekvések.
Kiss Rajmund szerint a szigetország politikai vezetésének és Raúl Castrónak nem kell attól tartania, hogy kommandósok rúgják rájuk az ajtót.
Már 44 napja tart az ideiglenes tűzszünet, de az iráni háborút nem tudják lezárni az amerikaiak. A helyzetről kérdeztük Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét.
A nyugati ország rendőrei nagy igyekezetükben, hogy ne legyenek rasszisták, pontosan a bőrszín és a vallás alapján kezdtek el diszkriminálni.
A Balaton, térségének széles programkínálat miatt Európa legkomplexebb és legélhetőbb családbarát turisztikai desztinációjává vált.
