Senki nem tudja mi lesz Trump következő lépése az ukrán háborúval kapcsolatban

2025. október 25. 06:51

Az elnök láthatóan miden lehetséges stratégiát igyekszik kipróbálni abban a reményben, hogy valamelyik elvezet a háború lezárásához.

2025. október 25. 06:51
null
Hajdú Tímea
Hajdú Tímea

Az amerikai elnök orosz-ukrán politikája egy igazi hullámvasút. Trump egyik nap ugyanis arról beszélt, hogy Ukrajna képes visszafoglalni a területeit, másik nap gyors befejezésre szólított fel, aztán találkozót jelentett be Putyinnal, amit aztán elhalasztott. Míg sok európai elemző azt próbálja megállapítani, hogy az adott lépések tükrében Trump „melyik oldalon áll”, a legtöbb amerikai elemző szerint az elnök egyetlen célja a háború befejezése. Az elnök külpolitikai doktrinájává vált, hogy ő a „béke elnöke”, amit csak akkor tudna igazán megerősíteni, ha sikerülne lezárnia az ukrán háborút. 

Trump az egyiptomi békecsúcson aláírja a gázai megállapodást. Az ukrán háborúnak is hasonló befejezést szeretne. SAUL LOEB / AFP
Trump az egyiptomi békecsúcson aláírja a gázai megállapodást. Az ukrán háborúnak is hasonló befejezést szeretne. SAUL LOEB / AFP

Mit akar Trump?

Sok európai vezetővel ellentétben az amerikai elnök nem a jó és a rossz harcának tekinti az ukrán háborút, hanem egy területért folyó küzdelemnek. Ez teljesen egyértelműen kiderült Volodimir Zelenszkij legutóbbi látogatása során is. Az amerikai média jelentései szerint a találkozón Trump arra figyelmeztette Zelenszkijt, hogy a területek kapcsán komprimisszumot kell kötnie. 

Trump sokszor sok helyen elmondta: értelmetlennek tartja a harcokat, amelyben mindkét oldalon túl sokan haltak meg. 

Trump ukrán poltikájában gyakran alábecsülik a belpolitikai faktort: az elnök leglelkesebb tábora már unja a háborút.

Márpedig az elnök egyik legfontosabb szempontja, hogy mit tud eladni a saját támogatóinak. S a republikánusok jelentős részét nem érdekli az ukrán háború, és azt szeretnék, ha Amerikának minél kisebb szerepe lenne benne. 

Sean Spicer Trump korábbi fehér házi szóvivője egy műsorban elmondta: szerinte Trump nem akarja „bepiszkítani a kezét” a háborúval, mert azt Joe Biden felelősségének és negatív örökségének tartja, másrészt nagyon szeretné beteljesíteni az ígéretét, hogy ő lesz az, aki véget vet a harcoknak. Spicer elmondta: túlzásba viszik az elemzők Trump minden megszólalásának az értelmezését, és félreértik a tárgyalási taktikáját: egyszer szépet mond, egyszer csúnyát és így próbálja felmérni, hogy melyik felet hogyan tudja a célja felé terelni. 

Tárgyalás, amíg lehetséges

Trump alaszkai találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel hatalmas hisztériát váltott ki Európában, mivel azt sokan orosz diplomáciai győzelemként értelmezték. Miután nem született belőle sem tűzszünet, sem megállapodás, sokan kijelentették, hogy „Putyin túljárt Trump eszén.” 

Trump második találkozóját Putyinnal Budapesten tervezte, azonban ezt váratlanul elhalasztotta, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudna kézzel fogható sikert felmutatni egy ilyen békecsúcson. 

Több vélemény szerint az oroszok hibát követtek el azzal, hogy nem akartak egy centit sem engedni, és úgy akartak újra asztalhoz ülni Trumppal, hogy ő nem tudhatta biztosan, hogy eredménnyel fog onnan felállni. Az, hogy ezt Alaszkában megengedte, az sokkal inkább taktika volt, mint gyengeség, másodszor viszont már nem tett ilyen gesztust. Érdemes ilyen szempontból nézni az izraeli látogatást: Trump akkor jelentette be az utat, mikor már biztosan lehetett tudni, hogy megtörténhet az izraeli túszok hazatérése, és már csak ünnepelni ment Izraelbe.

Már a tárgyalások elindulása előtt is sokan feltették a kérdést, hogy vajon Trump tud-e kellő nyomást helyezni az oroszokra ahhoz, hogy sikerüljön lezárni a háborút. A Mandinernek még Trump megválasztása előtt nyilatkozó Thomas Fazi olasz újságíró például azzal érvelt, hogy az egyetlen ember, aki dönthet a háború befejezéséről az Vlagyimir Putyin. Mint mondta:

Szerintem az is kérdéses ezen a ponton, hogy Putyin egyáltalán elfogad-e bármilyen békemegállapodást, mert azt hiszem megengedtük neki, hogy azt érezze, elég erősek ahhoz, hogy a harctéren nyerjék meg ezt a háborút, és tényleg elérhetik Ukrajna szétesését.”

Az elmúlt hónapok gyümölcstelen tárgyalásai sok vélemény szerint ezt látszanak megerősíteni. Mások szerint az oroszok helyzete egyáltalán nem olyan szilárd, hogy az amerikaiaknak ne lenne hatalmában nyomást gyakorolni. Most Trump egy alternatív megoldással próbálkozik, ez pedig a gazdasági nyomás. 

Ezt is ajánljuk a témában

Szankciók

Az amerikai adminisztráció hosszú hónapokon keresztül tárgyalásokkal próbálta rávenni a feleket a háború befejezésére, miközben Washingtonban sokan azzal érveltek, hogy gazdasági nyomás lehet az egyetlen, amely Putyint egy tűzszünet felé terelné. 

Miután a Trump-adminisztráció megbízottai sikeresen elérték, hogy Gázában a Hamász tűzszünetet kössön Izraellel, ezen a hullámon lovagolva az elnök abba bízhatott, hogy az orosz-ukrán fronton is sikerrel jár.

Először jött egy a washingtoni források szerint rossz hangulatú Zelenszkij-Trump találkozó, majd egy feszült hangulatú Rubio-Lavrov telefonbeszélgetés, mely után Trump elhalasztotta a néhány nappal korábban bejelentett budapesti békecsúcsot. Valószínűleg nagy szerepet játszott a döntésben az, hogy a külügyminiszter a beszámolók szerint azt vette le a telefonbeszélgetésből, hogy az oroszok egy centit nem engednek az eddigi álláspontból. Mindezt némileg váratlanul szankciók bejelentése követte. 

Az amerikai pénzügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy november 21-től szankciókat vezet be Moszkva két legnagyobb olajvállalata, a Rosneft és a Lukoil ellen. Az egyhónapos határidő azt jelenti, hogy Oroszországnak még van ideje megállapodásra jutni és elkerülni a gazdasági következményeket – írta a Foreign Policy. 

Ez azt is jelenti, hogy Trump valószínűleg még mindig bízik benne, hogy diplomáciai megoldás születik. 

Az oroszok azonban azzal reagáltak, hogy a szankciókkal nem lehet nyomást gyakorolni rájuk. Putyin csütörtökökön kijelentette: Amerika nyomást próbál gyakorolni Moszkvára, de ez nem lesz eredményes, mert nem fog nyomás alatt döntést hozni.

Jövő héten az amerikai elnök Ázsiába repül, ahol látogatást tesz Japánban és Dél-Koreában is, és várhatóan találkozik Hszi Csin-pingel is, amely potenciálisan megváltoztathatja a prioritásait. A Republikánus Párton belül már egy ideje sokan dolgoznak azon, hogy áttereljék a hangsúlyt az ázsiai színtérre, mivel Kínát nagyobb fenyegetésnek tartják, mint Oroszországot. 

Ezt is ajánljuk a témában

Fegyverek szava

Ha a gazdasági nyomás sem működik, akkor még mindig van egy olyan ága a republikánusoknak, akik szerint Ukrajna további felfegyverzése lehet a megoldás. Ez azonban Trump szavazóinak az ellenállásába ütközne. A neo-konzervatívok kórusa a Wall Street Journal és a New York Post hasábjain biztatta Trumpot például a Tomahawk rakéták átadására. Ezzel az ötlettel ugyan eljátszadozott az elnök, de aztán elutasította azt. Trump azért sem hajlik a fegyverszállítmányok növelésére, mert ez volt Biden elnök stratégiája, és szembemenne az általa hirdetett békére való törekvéssel is. Van rá némi esély, hogy az elnök mégis ebbe az irányba fordul, de valószínűleg mindent el fog követni, hogy elkerülje ezt. Már nyáron voltak olyan jóslatok, hogy Trump ebbe az irányba tolódik, de végül ez egyelőre nem következett be. 

Ben Ferguson amerikai poltikai kommentátor Mark Halperin podcastjében elmondta

Trump látja, hogy nehéz az oroszokkal tárgyalni, azért próbálkozik többfajta stratégiával, hátha valahogy el tud jutni a háború lezárásához.

Sokan tartottak és tartanak attól, hogy az amerikai elnöknek elege lesz és egyszerűen elsétál, de egyelőre sokkal kitartóbbnak bizonyul, mint azt sokan jósolták. Ami azonban a következő lépését illeti: senki ne lepődjön meg, ha olyan bejelentést tesz a Fehér Ház, amely egyetlen elemző jóslatában sem szerepelt. 

Ezt is ajánljuk a témában

***

 

 

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csulak
2025. október 25. 11:56
ha tudna a bruszeli banda mindent megtenne ,,hogy megakadalyozza a bekekotest
Válasz erre
1
0
falcatus-2
2025. október 25. 11:32
folyt.: Az első kezdeményezés válasz nélkül maradt, a második esetben az amerikaiak azt javasolták, hogy távolítsák el a MIRV-IN-t a földi ICBM-ekből, de ne érintsék a tengeri alapú rakétákat, a harmadik javaslat később kormányközi megállapodást eredményezett az orosz fegyverek visszafordíthatatlan feldolgozásáról. - minőségű uránt az amerikai atomerőművek üzemanyagává. A találkozó végén Jelcin megkérdezte, hogy az általuk vezetett két állam továbbra is ellenfél maradt-e, és biztosítékot kapott, hogy ez nem így van. Bush és Baker azonban nem volt hajlandó használni a "szövetségesek" kifejezést Oroszországra. A feloldott anyagok az orosz-amerikai kapcsolatokról szóló dokumentumgyűjtemény részét képezik az 1990-es években – "a Szovjetunió összeomlásától Vlagyimir Putyin felemelkedéséig " – közölték a Georgetown Egyetem kutatói .
Válasz erre
1
0
falcatus-2
2025. október 25. 11:32
folyt.. Kifejtette: 11 millió orosz nemzetiségű ukrajnai jelenlétéről és az ukrán nacionalisták által az ország akkori elnökére, Leonyid Kravcsukra gyakorolt ​​nyomásról beszélünk . Jelcin biztosította az amerikai vezetőt, hogy Moszkvának nincsenek "birodalmi ambíciói, és figyelemmel lesz más országok aggályaira". Ugyanerről a témáról szólva Gaidar abból indult ki, hogy a kétoldalú nézeteltérések leküzdése sokáig tart majd, de biztosította Busht arról, hogy "az orosz-ukrán kapcsolatokban nem fog bekövetkezni a jugoszláv típusú forgatókönyv". A Camp David-i csúcson, Jelcin és Bush első találkozóján az orosz elnök azt javasolta, hogy az Egyesült Államokkal építsen fel egy közös rakétavédelmi rendszert, távolítsa el az egymástól függetlenül célzott többszörösen visszatérő eszközöket (MIRV) az interkontinentális ballisztikus rakétákból, és szállítsanak uránt az Egysült Államoknak.
Válasz erre
0
0
falcatus-2
2025. október 25. 11:32
Az 1990-es évek elején Jelcin a Bush-sal folytatott beszélgetés során Ukrajnát nevezte a fő destabilizáló tényezőnek. . Az 1990-es évek elején Oroszország első elnöke, Borisz Jelcin és az ország más vezetői Ukrajnát "a fő destabilizáló tényezőnek" nevezték, de biztosították, hogy a két posztszovjet köztársaság közötti kapcsolatokban nem lesz "jugoszláv forgatókönyv". Az Egyesült Államokban most feloldott dokumentumok: Jelcin 1992-es, George W. Bush amerikai elnökkel folytatott első két találkozójának átiratai, James Baker külügyminiszter küldeményei, a moszkvai amerikai nagykövetség táviratai , valamint az akkori orosz vezető gazdasági csapatának fő reformerével , Jegor Gaidarral folytatott beszélgetés felvételei nyilvánosak lettek . " A fő destabilizáló tényezőnk Ukrajna" - mondta Jelcin Bushnak a Camp Davidben tartott találkozón.
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!