Végveszélyben Macron rendszere: előrehozott választás jöhet – Franciaország-szakértő a Mandinernek!

Franciaország kormánya mindössze egy hónappal Sébastien Lecornu miniszterelnök kinevezése után, illetve alig 12 órával az új miniszterek beiktatását követően lemondott.

Soós Eszter Petronella politológus, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa szerint ennek hátterében három fő ok áll:

• a választások utáni politikai patthelyzet,
• a gazdaságpolitikai különbségek, valamint
• az elnökválasztásra készülő politikai elit.

A szakértő úgy fogalmazott:

„A 2024-es választás nem hozott egyértelmű többséget, így koalíciókötésre van szükség. Azonban a pártok gazdaságpolitikai nézetei nagyon eltérőek, még kompromisszumokkal is nehéz összesakkozni legalább egy működőképes kisebbséget, ami nem bukik meg.”

Soós Eszter szerint Lecornu távozása egyértelműen egy kiszámított húzás eredménye:

„Ez egy megelőző manőver volt. Érződött, hogy inog a széke, vasárnap estére már csak annyi volt a kérdés, hogy mikor és hogyan távozik. Ő határozta meg ennek a módját.”

A politológus úgy látja, hogy a kormányválság hátterében elsősorban a parlamenti erőviszonyok kiegyenlítettsége áll. Azt is hozzátette, hogy Lecornu Macron elnök kérésére még megpróbál egyeztetni a szóba jöhető pártokkal – feltehetőleg a republikánusokkal és a szocialistákkal –, de szerinte a számok az érdemi eredmények ellen szólnak:

Hangsúlyozta azt is, hogy ezzel

Ugyanakkor úgy látja, hogy bár az ellenzéki pártok ismét e mellett a forgatókönyv mellett kardoskodnak,

Milyen a hangulat az Élysée-palotában?

Emmanuel Macron pozíciójáról szólva Soós Eszter Petronella hangsúlyozta, hogy az előrehozott nemzetgyűlési választásnak jelenleg nagyobb a valószínűsége, mint az előrehozott elnökválasztásnak.

– mondta a szakértő, aki arra is emlékeztetett, hogy egy előrehozott parlamenti választás után

Az alkotmány ugyanis előírja, hogy a Nemzetgyűlést egy éven belül nem lehet feloszlatni, így

Kérdőjelek erdeje

A kormányalakítás kérdéséről szólva Soós Eszter Petronella úgy látja, hogy a jelenlegi számokból „egy többség nélküli parlament olvasható ki, mert a támogatottsági adatok hasonlítanak a tavalyiakhoz”. Úgy véli,

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az elnök és a kormány közötti viszony sem elhanyagolható tényező a francia politikai dinamikában:

A politológus arra is felhívta a figyelmet, hogy Lecornu még két napot kapott az elnöktől a tárgyalások folytatására, de ha ez idő alatt sem tud stabil kormányt alakítani,

Ezek alapján Franciaország jelenlegi helyzetében tehát minden döntés ideiglenesnek tűnik, az egyértelmű többség és a kompromisszumokra kész vezetés megszületéséig pedig igen kevés esély mutatkozik az érdemi változásra. A francia politikai rendszer a választási eredmények és az intézményi korlátok miatt egyaránt mozgástér-deficittel küzd, a kormányválság pedig még jó ideig elhúzódhat.

Az elnök megítélése katasztrofális

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Macron (https://mandiner.hu/kulfold/2025/09/macront-is-magaval-rantja-a-francia-kormany-bukasa) népszerűsége 2025 nyarán–őszén történelmi mélypont közelébe csúszott. Az IFOP júliusi felmérése szerint már csak 19% elégedett az államfő munkájával (ez mínusz 4 százalékpontos esést jelent egy hónap alatt), ami a 2017-es beiktatása óta mért legalacsonyabb értékek egyike.

Az ősz folyamán ez az érték csak gyengült: több felmérés is 17% körüli tetszésindexet mutatott szeptemberben.

Egy esetleges elnökválasztáson a Cluster17 mérése szerint a következőképpen alakulnának a potenciális jelöltek esélyei:

• Édouard Philippe (Horizons): 15% (-10 százalékpont)
• Jean-Luc Mélenchon (Engedetlen Franciaország): 15% (-3 százalékpont)
• Raphaël Glucksmann (Szocialista Párt)
• Bruno Retailleau (Republikánusok): 12% (+8 százalékpont)
• Éric Zemmour (Reconquête): 6% (–1 százalékpont)
• Nicolas Dupont-Aignan (Debout la France): 4% (+1 százalékpont)
• Fabien Roussel (Francia Kommunista Párt): 3% (–2 százalékpont)
• Nathalie Arthaud (Munkáspárt): 1%

Franciaország így választana

A nemzetgyűlési választások tekintetében, az Ifop és a Cluster17 szeptember elei országos méréseinek átlaga alapján

• A baloldali Új Népfront (NFP) 24–25;
• a Macronhoz köthető Ensemble 12–14;
• a republikánusok 12–13%-on állnak.

***

Fotó:  Stephane Mahe / POOL / AFP