„Magyarország nagyon professzionálisan hajtja végre az Orbán-kormány stratégiáját, amivel az autóipar innovációs központjává alakul át” – mondja a német szakértő.
Nagy körképet közölt a magyarországi autóiparról a Frankfurter Rundschau. A német lap történelmi visszatekintéssel kezd: alig néhány évtizeddel ezelőtt Magyarország még egy küszködő autóipari központ volt, a második világháború után a legendás Ikarus buszmárka volt minden, amit az iparág kínált. Ma azonban a kevesebb mint tízmilliós ország döntő szerepet játszik az európai autóipar jövőjének alakításában – szorosan együttműködik olyan német gyártókkal, mint a BMW, a Mercedes és az Audi, valamint az új kínai szereplőkkel. Hogyan valósulhatott meg ez, teszi fel a kérdést lap-
A Frankfurter Rundschau emlékeztet: maga a német autóipar válságban van, gyárbezárások, leépítések és magas termelési költségek uralják a címlapokat, mivel a milliárdos profitok az utóbbi időben drámaian csökkentek. De míg Németországban megszorítások történnek, a BMW, a Mercedes és az Audi terjeszkedik Magyarországon. A BMW például körülbelül kétmilliárd eurót fektet be egy új, 90 futballpálya méretű üzembe Debrecenben. A gyártó tervei szerint hamarosan évente 50 ezer új jármű gördül le a gyártósorról itt.
„Míg a németországi vállalatok milliárdokat ígérnek, csendben áthelyezik gyáraikat Magyarországra” – közölte nemrég a Telepolis.
A »Made in Germany« helyett a »Made for Germany« a mottó.
A Mercedes-Benz jelentősen bővíti kapacitását Kecskeméten, és évente akár 300 ezer új autó gyártását is tervezi ott – ugyanannyit, mint a fontos baden-württembergi rastatti telephelyen, de alacsonyabb költségekkel.
A Volkswagen tette meg az első lépést Magyarországon. Az Audi az 1990-es évek óta aktív Győrben, és több mint tizenegymilliárd eurót fektetett be ott. Eközben becslések szerint 40-50 ezer ember dolgozik csak a német gyártóknál és beszállítóknál, mint például a Bosch, a ZF, a Continental, a Thyssenkrupp és a Schaeffler.
Miért koncentrálnak annyira a német gyártók Magyarországra? A válasz összetett a Frankfurter Rundschau szerint. A viszonylag alacsonyabb munkaerőköltségek, a kedvező társasági adókulcs (kilenc százalék a németországi 15 százalék helyett), az értékesítési piacok közelsége és a vállalatokkal szorosan együttműködő közigazgatás. „Magyarország nagyon professzionálisan hajtja végre az Orbán-kormány stratégiáját, amivel az autóipar innovációs központjává alakul át” – mondta Adrian Stadnicki, a Kelet-európai Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának tagja a Die Weltnek.
A Kína és Oroszország felé való nyitottság is kulcsfontosságú: Míg más EU-országok eltávolodnak egymástól, Magyarország továbbra is szoros kapcsolatokat ápol – még egy olyan országgal is, amely évekkel ezelőtt háborút kezdett.
A magyar autóipar vonzza az európai és ázsiai vállalatokat.
Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyára épül az ország keleti részének közepén a kínai EVE vállalat számára. Közvetlenül a szomszédban magasodik az új BMW-gyár. Negyedórányi autóútra a kínai akkumulátor-specialista CATL egy másik hatalmas gyárat épít.
Magyarországon a német autóipari vállalatok (beleértve a beszállítókat is) becslések szerint 40-50 ezer embert foglalkoztatnak közvetlenül a termelésben. Németországban több mint 750 ezer ember dolgozik az autóiparban. Ez a szám azonban egy ideje csökken.
A kínai BYD gyártó egy gyárat épít Magyarország déli részén, amely évente akár 200 ezer autót is gyárthat Európa számára. A Samsung évek óta akkumulátorokat gyárt ott. Magyarország mágnesként vonzza a kelet-ázsiai befektetőket – függetlenül a politikai ideológiáktól és narratíváktól.
Összességében mintegy 150 ezer ember dolgozik a magyar autóiparban, amely ma az ország teljes ipari termelésének körülbelül egyötödét teszi ki – ez magasabb arány, mint Németországban. Új gazdasági központok alakultak ki olyan városokban, mint Debrecen, ahol korábban kevés ipar volt. Papp László polgármester energikusan építette városa „autóipari csodáját”, vonzva a fiatalokat és a vállalkozásokat egyaránt. A BMW 2018-as döntése, hogy ott telepedik le, „egy új korszak kezdetét” jelentette.
A Frankfurter Rundschau szerint a német gyártók profitálnak a magyarországi körülményekből, de a verseny sem áll le: a BYD mellett más nemzetközi márkák, köztük a Stellantis és a Suzuki is befektetnek az országban. A magyar autóipari csoda lendülete egyébként Japánból jött: a Suzuki 1991-ben nyitotta meg első és egyetlen európai üzemét – és évtizedek óta a magyar Suzuki uralja a piacot.
A vállalatok kedvező feltételeket élveznek.
A német lap kifejti: az energiaköltségek szintén kulcsfontosságú tényezők abban, hogy Magyarország vonzó helyszínné váljon. Míg az olyan EU-országok, mint Németország, eltávolodtak régóta szövetségesüktől, Oroszországtól az ukrajnai háború miatt, olyan országok, mint Magyarország, továbbra is profitálnak ebből.
Ez, valamint a vállalatokra vonatkozó alacsonyabb társasági adókulcs (9 százalék a 15 százalék helyett) az „elefánt a szobában” – magyarázza a Telepolis.de.
A Friedrichshafeni Hajtóműgyár (ZF) nemrégiben a sebességváltó gyártását Egerbe, Magyarországra tervezte átvinni. A tervekről eredetileg a Saarländischer Rundfunk számolt be. A hajtáslánc-részleg áthelyezéséről szóló döntést azóta elhalasztották a politikusok és szakszervezetek nyomására.
Az IPPEN.MEDIA kutatása szerint külföldi vállalatok panaszkodtak a magyar hatóságok korábbi jogsértései miatt. Az EU visszatartja a finanszírozást a jogállamiság hiányosságai miatt, az Európai Parlament pedig már 2022-ben „választási autokráciának” nevezte Magyarországot.
Mindazonáltal a prémium szegmensben működő német gyártók továbbra is erőteljesen fektetnek be. Jörg Burzer, a Mercedes gyártási igazgatója így magyarázza: „Az országok politikai trendjei jönnek és mennek”. A Welt.de sidézi Milan Nedeljkovićot,
a BMW gyártási igazgatóját, aki »szilárd EU-partnernek« tartja Magyarországot, és szerinte nem tapasztaltak itt semmilyen korlátozó vagy demokráciaellenes aspektust”.
A legújabb mérföldkő a magyar gyártóüzemben: 2025 októberében a BMW megkezdi az iX3 nagyüzemi gyártását új debreceni üzemében. A magyar telephely a csoport legmodernebb gyártóüzeme lesz, amely úttörő módszereket alkalmaz a klímasemleges gyártásról alkotott elképzeléseik megvalósításához.
Fotó: A Mercedes-Benz kecskeméti gyára (MTI/Bús Csaba)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A német lap kommentelői ízekre szedték az Orbán Viktort fenyegető ukrán elnököt.
Ha Budapest csinálja az orosz olajjal, akkor „aggályos”, ha Berlin, akkor az a világ legtermészetesebb dolga. Na, vajon miről lehet szó?
A német kormány és a baloldal is napirenden tartaná a betiltás kérdését.
Szerintük be kéne őket engednie Berlinnek, mert ez jár nekik.
Most kell csak igazán résen lennie Donald Trumpnak.
Európai békemisszió Ukrajnában? Franciaország már békeidőben sem tudott egy teljes dandárt időben Romániába juttatni.
Annyira menetrendszerűen jött; annyira átlátszó; annyira hiteltelen alakok tálalják, hogy az ember már csak legyint rá.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 42. rész.
