Már a németek is belátták: az autóipar jövője alakul Magyarországon

Nagy körképet közölt a magyarországi autóiparról a Frankfurter Rundschau. A német lap történelmi visszatekintéssel kezd: alig néhány évtizeddel ezelőtt Magyarország még egy küszködő autóipari központ volt, a második világháború után a legendás Ikarus buszmárka volt minden, amit az iparág kínált. Ma azonban a kevesebb mint tízmilliós ország döntő szerepet játszik az európai autóipar jövőjének alakításában – szorosan együttműködik olyan német gyártókkal, mint a BMW, a Mercedes és az Audi, valamint az új kínai szereplőkkel. Hogyan valósulhatott meg ez, teszi fel a kérdést lap-

A német gyártók Magyarországra építenek: termelés növekedésben

A Frankfurter Rundschau emlékeztet: maga a német autóipar válságban van, gyárbezárások, leépítések és magas termelési költségek uralják a címlapokat, mivel a milliárdos profitok az utóbbi időben drámaian csökkentek. De míg Németországban megszorítások történnek, a BMW, a Mercedes és az Audi terjeszkedik Magyarországon. A BMW például körülbelül kétmilliárd eurót fektet be egy új, 90 futballpálya méretű üzembe Debrecenben. A gyártó tervei szerint hamarosan évente 50 ezer új jármű gördül le a gyártósorról itt.

„Míg a németországi vállalatok milliárdokat ígérnek, csendben áthelyezik gyáraikat Magyarországra” – közölte nemrég a Telepolis.

A Mercedes-Benz jelentősen bővíti kapacitását Kecskeméten, és évente akár 300 ezer új autó gyártását is tervezi ott – ugyanannyit, mint a fontos baden-württembergi rastatti telephelyen, de alacsonyabb költségekkel.

A Volkswagen tette meg az első lépést Magyarországon. Az Audi az 1990-es évek óta aktív Győrben, és több mint tizenegymilliárd eurót fektetett be ott. Eközben becslések szerint 40-50 ezer ember dolgozik csak a német gyártóknál és beszállítóknál, mint például a Bosch, a ZF, a Continental, a Thyssenkrupp és a Schaeffler.

Magyarország: alacsony költségek, képzett munkaerő – és nyitott kapuk Kína előtt

Miért koncentrálnak annyira a német gyártók Magyarországra? A válasz összetett a Frankfurter Rundschau szerint. A viszonylag alacsonyabb munkaerőköltségek, a kedvező társasági adókulcs (kilenc százalék a németországi 15 százalék helyett), az értékesítési piacok közelsége és a vállalatokkal szorosan együttműködő közigazgatás. „Magyarország nagyon professzionálisan hajtja végre az Orbán-kormány stratégiáját, amivel az autóipar innovációs központjává alakul át” – mondta Adrian Stadnicki, a Kelet-európai Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának tagja a Die Weltnek.

A Kína és Oroszország felé való nyitottság is kulcsfontosságú: Míg más EU-országok eltávolodnak egymástól, Magyarország továbbra is szoros kapcsolatokat ápol – még egy olyan országgal is, amely évekkel ezelőtt háborút kezdett.

Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyára épül az ország keleti részének közepén a kínai EVE vállalat számára. Közvetlenül a szomszédban magasodik az új BMW-gyár. Negyedórányi autóútra a kínai akkumulátor-specialista CATL egy másik hatalmas gyárat épít.

Magyarországon a német autóipari vállalatok (beleértve a beszállítókat is) becslések szerint 40-50 ezer embert foglalkoztatnak közvetlenül a termelésben. Németországban több mint 750 ezer ember dolgozik az autóiparban. Ez a szám azonban egy ideje csökken.

A kínai BYD gyártó egy gyárat épít Magyarország déli részén, amely évente akár 200 ezer autót is gyárthat Európa számára. A Samsung évek óta akkumulátorokat gyárt ott. Magyarország mágnesként vonzza a kelet-ázsiai befektetőket – függetlenül a politikai ideológiáktól és narratíváktól.

Autóipar: hazánk mint Európa jövőbeli laboratóriuma

Összességében mintegy 150 ezer ember dolgozik a magyar autóiparban, amely ma az ország teljes ipari termelésének körülbelül egyötödét teszi ki – ez magasabb arány, mint Németországban. Új gazdasági központok alakultak ki olyan városokban, mint Debrecen, ahol korábban kevés ipar volt. Papp László polgármester energikusan építette városa „autóipari csodáját”, vonzva a fiatalokat és a vállalkozásokat egyaránt. A BMW 2018-as döntése, hogy ott telepedik le, „egy új korszak kezdetét” jelentette.

A Frankfurter Rundschau szerint a német gyártók profitálnak a magyarországi körülményekből, de a verseny sem áll le: a BYD mellett más nemzetközi márkák, köztük a Stellantis és a Suzuki is befektetnek az országban. A magyar autóipari csoda lendülete egyébként Japánból jött: a Suzuki 1991-ben nyitotta meg első és egyetlen európai üzemét – és évtizedek óta a magyar Suzuki uralja a piacot.

A német lap kifejti: az energiaköltségek szintén kulcsfontosságú tényezők abban, hogy Magyarország vonzó helyszínné váljon. Míg az olyan EU-országok, mint Németország, eltávolodtak régóta szövetségesüktől, Oroszországtól az ukrajnai háború miatt, olyan országok, mint Magyarország, továbbra is profitálnak ebből.

Ez, valamint a vállalatokra vonatkozó alacsonyabb társasági adókulcs (9 százalék a 15 százalék helyett) az „elefánt a szobában” – magyarázza a Telepolis.de.

A Friedrichshafeni Hajtóműgyár (ZF) nemrégiben a sebességváltó gyártását Egerbe, Magyarországra tervezte átvinni. A tervekről eredetileg a Saarländischer Rundfunk számolt be. A hajtáslánc-részleg áthelyezéséről szóló döntést azóta elhalasztották a politikusok és szakszervezetek nyomására.

Az IPPEN.MEDIA kutatása szerint külföldi vállalatok panaszkodtak a magyar hatóságok korábbi jogsértései miatt. Az EU visszatartja a finanszírozást a jogállamiság hiányosságai miatt, az Európai Parlament pedig már 2022-ben „választási autokráciának” nevezte Magyarországot.

Mindazonáltal a prémium szegmensben működő német gyártók továbbra is erőteljesen fektetnek be. Jörg Burzer, a Mercedes gyártási igazgatója így magyarázza: „Az országok politikai trendjei jönnek és mennek”. A Welt.de sidézi Milan Nedeljkovićot, 

A legújabb mérföldkő a magyar gyártóüzemben: 2025 októberében a BMW megkezdi az iX3 nagyüzemi gyártását új debreceni üzemében. A magyar telephely a csoport legmodernebb gyártóüzeme lesz, amely úttörő módszereket alkalmaz a klímasemleges gyártásról alkotott elképzeléseik megvalósításához.

Fotó: A Mercedes-Benz kecskeméti gyára (MTI/Bús Csaba)