Harmadik világháború? – a szakértő nem rejtette véka alá, mit gondol az orosz légtérsértésről és a lengyel válaszról

Emlékezetes, kedden Lengyelország bejelentette: orosz drónokat lőtt le saját légterében. 

A behatolásban egy lengyel lakóépület sérült meg, de sebesültek nincsenek.

A történtek miatt rendkívüli kormányülés mellett döntött Donald Tusk lengyel miniszterelnök. Ezt követően Lengyelország lezárta a Fehéroroszországgal közös határait. Mivel Lengyelország a NATO szerződése 4. cikkelyének alkalmazásáért folyamodott, sokan attól kezdtek tartani: 

Lapunk megkereste Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértőt, aki rámutatott: a lengyel határzár valóban válasz, de nem csupán a drónincidensre, amiről még most sem tudunk pontosat mondani. 

Hozzátette: kevésbé ismert szélesebb körben, de éppen zajlik egy orosz-belorusz hadgyakorlat, amivel kapcsolatban szintén megy a találgatás. Eszerint a „Zapad 2025”, vagyis „Nyugat 2025” nevű hadgyakorlat valójában a Nyugatnak szóló figyelmeztetés, sőt akár burkolt mozgósítás is lehet.

A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a hadgyakorlat során egy nyugatról érkező támadás elhárítását gyakorolják hivatalosan az orosz és fehérorosz katonák, ugyanakkor az is sokat elmond, hogy az incidens után „az orosz és belorusz tervezők csökkentették a létszámot és távolabb helyezték a gyakorlatot a lengyel határtól”, amit „mindenki a politikai beágyazottságának megfelelően fog értékelni”.

Inkább az az érdekes, hogy „megint valaki próbálja hergelni, fokozni a feszültséget orosz-európai viszonylatban, persze nem lehet kizárni, hogy tényleg az oroszok voltak, hogy teszteljék a lengyel légvédelmet, de benne lehetett alkalomadtán más is” – vélekedik a szakértő, hozzátéve: háború van a szomszédban, ilyen esetek már többször előfordultak, mint például annál a rakétánál, amelynek a darabjai két ember halálát okozták két éve Lengyelországban.

S hogy mit takar a negyedik cikkely? Tanácskozást, annak a megvitatását, hogy történt-e valóban légtérsértés vagy megsértették-e Lengyelország területi integritását. 

Maga a határzár sem egy óriási változás, hiszen „az érzékeny nyugati jogalkotókat nem zavarja, de a lengyel-belorusz határon a gerjesztett migráció megállítására a magyarhoz nagyon hasonló kerítést húztak fel”.

Vagyis a jelenlegi határzár csak annyit jelent a valóságban, hogy gyakrabban ellenőrzik a légiforgalmat, és civilek nem léphetik át a fehérorosz-lengyel határt; a kerítést pedig technikai eszközökkel, mint például helikopterekkel, illetve járőrökkel erősítik meg.

Nyitókép: Wojtek RADWANSKI / AFP