A választások közeledtével egyre nagyobb kérdés, van-e még esélye a hazai baloldalnak a parlamentbe jutásra. Csehország példája azt mutatja: a 2021-ben romokban heverő baloldal új szövetséggel, markáns programmal és kitartó építkezéssel képes volt visszatérni, sőt, ma már királycsináló szerepbe kerülhet. Befut-e Budapestre a prágai baloldali gyors?
A 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás óta mind a politikai elemzői, mind maguk között a politikusok között is állandó visszatérő téma, van-e esélyük a parlamentbe jutásra a hazai baloldali pártoknak 2026-ban. Mint ismert, a Tisza Párt a tavalyi európai parlamenti választáson szinte maga mögé gyűjtötte a korábbi baloldali szavazói tömeget. Rajta kívül csak a DK-MSZP-Párbeszédnek sikerült az 5 százalékos küszöböt átugrania, de annak a szövetségnek is csak az volt a „szerencséje”, hogy az EP-választáson a közösen induló pártokra nem vonatkozik a magasabb küszöb. Ha a három pártnak 15 százalékot kellett volna elérnie, ahogyan az egy hazai országgyűlési választáson lenni szokott, akkor mandátum nélkül maradtak volna.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy évvel ezelőtt tartották az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat, az évforduló kapcsán összegyűjtöttük, mi történt azóta. Kovács András első írása a Mandineren!
Az EP-választás óta az a baloldali szövetség egyelőre szétesett. A különféle kutatások és az időközi választások alapján egyelőre csak a DK-nak lenne esélye bejutnia a parlamentbe. Gyurcsány Ferenc távozása óta azonban a Dobrev Klára vezetett alakulatot is inkább a küszöb alá, mint fölé mérik. Az MSZP tetszhalott állapotban van, míg a Párbeszéd bár bejelentette, hogy indulnak a 2026-os választáson, de bővebbet nem lehet a terveikről tudni. Az LMP teljesen eltűnt, míg a Momentum szintén maga döntött úgy, hogy nem kívánnak indulni. Helyzetük összességében finoman szólva nem túl rózsás. A hazai baloldali pártok jövőjét értelemszerűen nem akarom megjósolni, és tanácsot sem szeretnék adni, de érdemes a figyelmünket térségünk egy másik országára irányítani.
Csehországban október 3-4-én lesznek parlamenti választások.
A legutóbbi 2021-es törvényhozási voksolás a hagyományos cseh baloldal megsemmisülését hozta.
Az évtizedekig parlamenti képviselettel rendelkező szociáldemokraták (CSSD) és kommunisták (KSCM) nem érték el az 5 százalékot, így kívül rekedtek a törvényhozáson. Roppant hasonló helyzetben volt tehát a cseh baloldal, mint amilyenben most a hazai baloldali pártok vannak, vagy épp egy év múlva lesznek. Mit is léptek a cseh pártok ebben a kilátástalan helyzetben?
Ezt is ajánljuk a témában
Fekete-Győr András szerint más pártoknak is követniük kellene a Momentum példáját.
Ezt is ajánljuk a témában
Dobrev Klára arról is tájékoztatott, mi fog történni a DK életében a közeljövőben.
Pár éves útkeresés után 2023-ban a közelgő EP-választás miatt novemberben a kommunista párt bejelentette, hogy széles politikai szövetséget kíván létrehozni a 2024-es voksolásra. A KSCM vezetője, Katerina Konevná 2023. december 4-én jelentette be a koalíció megalakulását, kijelentve, hogy azt a kommunisták kezdeményezték
azzal a céllal, hogy egyesítse azokat a baloldali és hazafias pártokat és mozgalmakat, amelyek nem közömbösek a Cseh Köztársaság Európai Unióban betöltött helyzete, a cenzúra gyakorlata, a fegyverekre költött pénzpazarlás vagy az EU-n belüli minimálbér szörnyű különbségeihez vezető hatástalan szociálpolitika iránt.
Az új mozgalom neve Stacilo! (Elég!) lett.
2024 márciusában a Cseh Nemzeti Szocialista Párt bejelentette, hogy csatlakozik a koalícióhoz. A kormányzó jobboldali koalícióval szembeni elégedetlenség, és az alakulat sikeres kampánya is hozzájárult ahhoz, hogy a Stacilo! egyedüli baloldali alakulatként bejutott az EP-be.
A párt 9,56 százalékos eredménnyel a negyedik helyen végzett, és két mandátumot szerzett.
A Stacilonak abból a szempontból is szerencséje volt, hogy más baloldali alakulat nem tudott 5 százalékot elérni, így tovább folytathatta a kis baloldali pártokat felszívó politikáját.
2024-ben a csehországi regionális és önkormányzati választásokon tovább folytatódott a Stacilo! menetelése.
Az év végére tehát elmondhatták magukról, hogy sikerült a 2021-es megsemmisítő választási vereségből felrázniuk a baloldalt. 2025 már a parlamenti választásra való felkészülésről szólt a párt háza táján. Sikerült újabb szövetségeseket megnyerniük maguknak, és programjukat is letisztázták.
A Stacilo! programjában hagyományos baloldali mozgalomnak vallja magát, amely elkötelezett a társadalmi igazságosság, a prosperáló gazdaság, az elérhető egészségügyi ellátás és olyan hagyományos értékek mellett, mint a nemzeti identitás és a Cseh Köztársaság kulturális örökségére való büszkeség. Hosszú távon elutasítja a katonai segítségnyújtást Ukrajnának, és cseh katonák részvételét külföldi katonai műveletekben.
Megalakulása óta támogatja a kilépésről szóló népszavazást az EU-ból és a NATO-ból.
A Stacilo! ellenzi a nonprofit szervezetek tevékenységét az oktatásban, az inklúziót, és ezzel szemben hangsúlyozza a nemzeti büszkeséget és a hagyományos családot, amelyeket egyes mozgalom képviselői szerint „progresszív álláspontok” fenyegetnek, mint például az illegális migránsok befogadása, az egyenlő neműek házasságának támogatása vagy a „gender ideológia”. A cseh korona megtartása mellett áll, azzal érvelve, hogy az euró bevezetése drágítaná az élelmiszereket.
Továbbá tervezi a közszolgálati média államosítását és egy törvény elfogadását a külföldi ügynökök és nonprofit szervezetek nyilvántartásáról.
A Stacilót! 2025 elején még a parlamenti küszöb környékén mérték, de a nyár eleje óta folyamatosan erősödnek. A legutolsó mérések szerint már 8 százalék fölötti támogatottsággal rendelkeznek. Így pedig könnyen lehet, hogy királycsináló szerepbe kerülhetnek a választás után, mivel egyelőre úgy néz ki, hogy az Andrej Babis által vezetett ANO-nak nem lesz többsége, és több koalíciós társra is szükségük lehet. A Stacilo! a programja alapján lényegesen közelebb áll Babishoz, mint a mostani kormányzó pártokhoz, így a baloldali alakulat esetleges további erősödése egyértelműen az ellenzéket segítheti.
Ezt is ajánljuk a témában
Két hónap múlva választásokat tartanak Csehországban.
Világosan látszik, hogy Magyarországon ilyen profilú baloldali párt jelenleg nem létezik, pedig a cseh példa mutatja, hogy igenis lehetne tere egy ilyen pártnak akár itthon is. Gyakorlatilag a nulláról indultak a baloldali pártok négy évvel ezelőtt, de egy új programmal és egységesedéssel sikerült kitörniük a bukási spirálból. Mára pedig jelentős esélyük van arra, hogy kormányra tudnak kerülni. Nem tudjuk, hogy a magyarországi baloldal a következő hónapokban követi-e a cseh példát, de a konkrét eredményeket látva, egyáltalán nem lenne ab ovo bukásra ítélve a prágai minta másolása a hazai testvérpártoknak.
Nyitókép forrása: protext.cz
Nagyon szíven ütötte az ellenzéki médiumokat, hogy megalakult a Fradi Digitális Polgári Kör. Horváth K. József írása.
Az utóbbi időben a Jadran hajó tulajdonjogán ment a vita Horvátország és Montenegró között. Tavaly már odáig jutottak, hogy Horvátország többek között emiatt sem engedte Montenegrónak egy fontos EU-csatlakozási fejezet lezárását. Most amiatt izzott fel a feszültség, hogy a montenegrói Hadügyminisztérium a hajó képét ábrázoló kitűzőket készíttetett.
Nos, ha lehet fokozni a szánalmasság-faktort, akkor most az Európai Bizottság amúgy sem túl acélos tekintélyű vezetője megteszi, amikor is lényegében »bekunyizza« magát a Fehér Házba...
Kijev hivatalosan nem léphetne be a NATO-ba, de Amerika és szövetségesei közösen reagálnának egy újabb orosz támadásra.
A francia államfővel is nyíltan összerúgta a port, tüntettek is ellene, mégis Európában terjeszkedne az MHP.
Közben már kilenc európai országban vezettek be újra sorkatonaságot a 18 éven felülüli férfiak körében.
Aleksandar Vučić kijelentette, hogy az ország vezetése néhány napon belül meglepő döntéseket hoz, amelyeket határozott akciók követnek majd.
