A választások közeledtével egyre nagyobb kérdés, van-e még esélye a hazai baloldalnak a parlamentbe jutásra. Csehország példája azt mutatja: a 2021-ben romokban heverő baloldal új szövetséggel, markáns programmal és kitartó építkezéssel képes volt visszatérni, sőt, ma már királycsináló szerepbe kerülhet. Befut-e Budapestre a prágai baloldali gyors?
A 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás óta mind a politikai elemzői, mind maguk között a politikusok között is állandó visszatérő téma, van-e esélyük a parlamentbe jutásra a hazai baloldali pártoknak 2026-ban. Mint ismert, a Tisza Párt a tavalyi európai parlamenti választáson szinte maga mögé gyűjtötte a korábbi baloldali szavazói tömeget. Rajta kívül csak a DK-MSZP-Párbeszédnek sikerült az 5 százalékos küszöböt átugrania, de annak a szövetségnek is csak az volt a „szerencséje”, hogy az EP-választáson a közösen induló pártokra nem vonatkozik a magasabb küszöb. Ha a három pártnak 15 százalékot kellett volna elérnie, ahogyan az egy hazai országgyűlési választáson lenni szokott, akkor mandátum nélkül maradtak volna.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy évvel ezelőtt tartották az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat, az évforduló kapcsán összegyűjtöttük, mi történt azóta. Kovács András első írása a Mandineren!
Az EP-választás óta az a baloldali szövetség egyelőre szétesett. A különféle kutatások és az időközi választások alapján egyelőre csak a DK-nak lenne esélye bejutnia a parlamentbe. Gyurcsány Ferenc távozása óta azonban a Dobrev Klára vezetett alakulatot is inkább a küszöb alá, mint fölé mérik. Az MSZP tetszhalott állapotban van, míg a Párbeszéd bár bejelentette, hogy indulnak a 2026-os választáson, de bővebbet nem lehet a terveikről tudni. Az LMP teljesen eltűnt, míg a Momentum szintén maga döntött úgy, hogy nem kívánnak indulni. Helyzetük összességében finoman szólva nem túl rózsás. A hazai baloldali pártok jövőjét értelemszerűen nem akarom megjósolni, és tanácsot sem szeretnék adni, de érdemes a figyelmünket térségünk egy másik országára irányítani.
Csehországban október 3-4-én lesznek parlamenti választások.
A legutóbbi 2021-es törvényhozási voksolás a hagyományos cseh baloldal megsemmisülését hozta.
Az évtizedekig parlamenti képviselettel rendelkező szociáldemokraták (CSSD) és kommunisták (KSCM) nem érték el az 5 százalékot, így kívül rekedtek a törvényhozáson. Roppant hasonló helyzetben volt tehát a cseh baloldal, mint amilyenben most a hazai baloldali pártok vannak, vagy épp egy év múlva lesznek. Mit is léptek a cseh pártok ebben a kilátástalan helyzetben?
Ezt is ajánljuk a témában
Fekete-Győr András szerint más pártoknak is követniük kellene a Momentum példáját.
Ezt is ajánljuk a témában
Dobrev Klára arról is tájékoztatott, mi fog történni a DK életében a közeljövőben.
Pár éves útkeresés után 2023-ban a közelgő EP-választás miatt novemberben a kommunista párt bejelentette, hogy széles politikai szövetséget kíván létrehozni a 2024-es voksolásra. A KSCM vezetője, Katerina Konevná 2023. december 4-én jelentette be a koalíció megalakulását, kijelentve, hogy azt a kommunisták kezdeményezték
azzal a céllal, hogy egyesítse azokat a baloldali és hazafias pártokat és mozgalmakat, amelyek nem közömbösek a Cseh Köztársaság Európai Unióban betöltött helyzete, a cenzúra gyakorlata, a fegyverekre költött pénzpazarlás vagy az EU-n belüli minimálbér szörnyű különbségeihez vezető hatástalan szociálpolitika iránt.
2024 márciusában a Cseh Nemzeti Szocialista Párt bejelentette, hogy csatlakozik a koalícióhoz. A kormányzó jobboldali koalícióval szembeni elégedetlenség, és az alakulat sikeres kampánya is hozzájárult ahhoz, hogy a Stacilo! egyedüli baloldali alakulatként bejutott az EP-be.
A párt 9,56 százalékos eredménnyel a negyedik helyen végzett, és két mandátumot szerzett.
A Stacilonak abból a szempontból is szerencséje volt, hogy más baloldali alakulat nem tudott 5 százalékot elérni, így tovább folytathatta a kis baloldali pártokat felszívó politikáját.
2024-ben a csehországi regionális és önkormányzati választásokon tovább folytatódott a Stacilo! menetelése.
Az év végére tehát elmondhatták magukról, hogy sikerült a 2021-es megsemmisítő választási vereségből felrázniuk a baloldalt. 2025 már a parlamenti választásra való felkészülésről szólt a párt háza táján. Sikerült újabb szövetségeseket megnyerniük maguknak, és programjukat is letisztázták.
A Stacilo! programjában hagyományos baloldali mozgalomnak vallja magát, amely elkötelezett a társadalmi igazságosság, a prosperáló gazdaság, az elérhető egészségügyi ellátás és olyan hagyományos értékek mellett, mint a nemzeti identitás és a Cseh Köztársaság kulturális örökségére való büszkeség. Hosszú távon elutasítja a katonai segítségnyújtást Ukrajnának, és cseh katonák részvételét külföldi katonai műveletekben.
Megalakulása óta támogatja a kilépésről szóló népszavazást az EU-ból és a NATO-ból.
A Stacilo! ellenzi a nonprofit szervezetek tevékenységét az oktatásban, az inklúziót, és ezzel szemben hangsúlyozza a nemzeti büszkeséget és a hagyományos családot, amelyeket egyes mozgalom képviselői szerint „progresszív álláspontok” fenyegetnek, mint például az illegális migránsok befogadása, az egyenlő neműek házasságának támogatása vagy a „gender ideológia”. A cseh korona megtartása mellett áll, azzal érvelve, hogy az euró bevezetése drágítaná az élelmiszereket.
Továbbá tervezi a közszolgálati média államosítását és egy törvény elfogadását a külföldi ügynökök és nonprofit szervezetek nyilvántartásáról.
A Stacilót! 2025 elején még a parlamenti küszöb környékén mérték, de a nyár eleje óta folyamatosan erősödnek. A legutolsó mérések szerint már 8 százalék fölötti támogatottsággal rendelkeznek. Így pedig könnyen lehet, hogy királycsináló szerepbe kerülhetnek a választás után, mivel egyelőre úgy néz ki, hogy az Andrej Babis által vezetett ANO-nak nem lesz többsége, és több koalíciós társra is szükségük lehet. A Stacilo! a programja alapján lényegesen közelebb áll Babishoz, mint a mostani kormányzó pártokhoz, így a baloldali alakulat esetleges további erősödése egyértelműen az ellenzéket segítheti.
Ezt is ajánljuk a témában
Két hónap múlva választásokat tartanak Csehországban.
Világosan látszik, hogy Magyarországon ilyen profilú baloldali párt jelenleg nem létezik, pedig a cseh példa mutatja, hogy igenis lehetne tere egy ilyen pártnak akár itthon is. Gyakorlatilag a nulláról indultak a baloldali pártok négy évvel ezelőtt, de egy új programmal és egységesedéssel sikerült kitörniük a bukási spirálból. Mára pedig jelentős esélyük van arra, hogy kormányra tudnak kerülni. Nem tudjuk, hogy a magyarországi baloldal a következő hónapokban követi-e a cseh példát, de a konkrét eredményeket látva, egyáltalán nem lenne ab ovo bukásra ítélve a prágai minta másolása a hazai testvérpártoknak.
Nyitókép forrása: protext.cz
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Végleg kilép a pártból.
Európában hárommillióan, Magyarországon 251 ezren élhettek volna tovább.
Pozitív jelzéseket lát Brüsszel azzal kapcsolatban, hogy Magyar Péterék támogathatják Ukrajna EU-integrációját.
Hányinger.
Az orosz elnök ismét a NATO keleti bővítésével magyarázta a háború kirobbanását, Zelenszkijjel pedig csak egy tartós békemegállapodás után ülne le tárgyalni.
Különösen furcsa ezt most azok részéről látni, akik évek óta európai normákról beszélnek, miközben folyamatosan „ruszkiznak”.
Az Európai Unió történetének legnagyobb költségvetéséről kezdődtek tárgyalások, azonban a tagállamok és az Európai Parlament között komoly viták alakultak ki arról, mire kellene költeni a csaknem kétezer milliárd eurót.
Egyelőre nincs hivatalos megerősítés.
