Brüsszel 5 tévedése, amely nemcsak a J. D. Vance-botrányhoz vezetett, de Zelenszkij bukását okozhatja

Amikor 2022 februárjában Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, sok elemző és politikai döntéshozó hiperoptimista forgatókönyveket vázolt fel. Úgy gondolták, hogy a háború néhány hónap alatt véget érhet, Ukrajna gyorsan győzhet, vagy Oroszország gazdasági és politikai összeomlása elkerülhetetlen lesz. Az elmúlt két év eseményei azonban rávilágítottak arra, hogy ezek az előrejelzések mennyire távol álltak a valóságtól. Nézzük az öt legnagyobb tévedést!

1. Oroszország gyorsan összeomlik a szankciók alatt  

A Nyugat rekordgyorsasággal vezette be a szankciókat Oroszország ellen, amelyek célja az orosz gazdaság térdre kényszerítése volt. Sokan úgy vélték, hogy az exportkorlátozások, a pénzügyi szankciók és a vállalatok kivonulása olyan csapást mér Moszkvára, amely néhány hónapon belül visszavonulásra kényszeríti Putyint. 

 a nyersanyagexport más piacokra terelődött, az ipar alkalmazkodott, és a hadigazdaság teljes üzemmódba kapcsolt. Bár a hosszú távú hatások még nem tisztázottak, az azonnali összeomlás elmaradt.

2. Az orosz hadsereg gyorsan kifogy az erőforrásokból

A háború első hónapjaiban az orosz hadsereg súlyos logisztikai problémákkal küzdött, és sokan azt jósolták, hogy az orosz haderő gyorsan kifullad. A katonai elemzők egy része azt állította, hogy Moszkva hamarosan kifogy a precíziós rakétákból és páncélosokból, illetve az emberi erőforrásokból. Azóta azonban kiderült, hogy 

valamint a veszteségeket – ha brutális eszközökkel is, de – pótolni. Bár a hadsereg veszteségei hatalmasak, az orosz katonai gépezet továbbra is működik.

3. Ukrajna gyors áttörést ér el a fronton

2023 nyarán Ukrajna nagyszabású ellentámadást indított, amelytől sokan azt várták, hogy áttörheti az orosz védelmi vonalakat és felszabadíthatja az elfoglalt területeket. 

 A modern technológia és a nyugati támogatás sem volt elegendő az áttöréshez, ami rávilágított arra, hogy a konfliktus egy hosszú, elhúzódó állóháborúvá alakult.

4. Oroszország belső instabilitása Putyin bukásához vezet

A háború kezdete óta sokan spekuláltak arról, hogy a belső gazdasági nehézségek, az elit elégedetlensége vagy akár egy katonai puccs megdöntheti Putyin hatalmát. 

Bár Moszkvában politikai feszültségek vannak, és a belső erjedés folytatódik, a Kreml továbbra is szilárdan uralja az orosz politikai rendszert.

5. A Nyugat egysége megingathatatlan marad

A háború kezdetén példátlan nyugati egység alakult ki Ukrajna támogatásában, ám ez az egység az idő múlásával egyre törékenyebbé vált. Az Egyesült Államokban a republikánusok egy része ellenzi a további támogatásokat, Európában pedig egyre több ország –például 

 A 2024-es amerikai elnökválasztás, valamint az európai belpolitikai mozgások akár jelentősen befolyásolhatják a háború további alakulását.

Az orosz-ukrán háború bebizonyította, hogy a túlzottan optimista előrejelzések gyakran nem állják meg a helyüket. Azok, akik villámgyors ukrán győzelemben, az orosz gazdaság összeomlásában vagy Putyin gyors bukásában reménykedtek, mára 

J. D. Vance, Trump és Zelenszkij botrányáról

Mint a Mandiner olvasói emlékezhetnek: pénteken Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, a tárgyalás azonban veszekedésbe csapott át,

A jelenet az elnöki rezidencia Ovális Irodájában zajlott, ahol a tervezett zárt ajtós tárgyalás előtt a sajtó munkatársainak kérdéseire válaszoltak a politikusok. Ezt követte volna egy tárgyalás, majd egy közös sajtótájékoztató, amelyen aláírásra kerülhetett volna Trump nyersanyag-megegyezése Ukrajnával. A sajtótájékoztatót azonban lemondták – washingtoni hírek szerint a nyilvános veszekedést követően az ukrán delegáció egy terembe volnult el, ahol Marco Rubio külügyminiszter közölte velük, hogy elmehetnek.

A beszélgetés elfajulásának percei bejárták az egész médiát, és különböző reakciókat váltottak ki. Európa nyugati vezetői egy emberként Zelenszkij mellé álltak, az elemzők pedig kirohantak Trumpék ellen, amiért „megalázták egy háború sújtotta ország vezetőjét”.

Az amerikai oldalon azonban nagy volt a felháborodás, és Zelenszkijt tették felelőssé a történtekért. Egy amerikai kommentátor arról írt: 

– írta Richard Hanania. 

Marco Rubio külügyminiszter is megvédte az elnököt a CNN-nek adott interjúban: „Nem láttak mindent, ami ehhez vezetett!” A külügyminiszter elmondta: már tíz napja nyilvánvalóvá tették, hogy a nyersanyag-megállapodás egy garancia a maga nemében, hiszen gazdaságilag érdekelté teszi az Egyesült Államokat. Azonban elmondása szerint ezt az ukránok nem akarták megérteni, és úgy is nyilatkoztak, mintha nem értenék. 

Tehát mi is történt valójában? 

Mielőtt sor került volna a veszekedésre, lezajlott egy közel negyven perces találkozó, melynek során Donald Trump végig visszafogott volt, annak ellenére, hogy korábban a közösségi oldalán kifakadt Zelenszkijre. Az amerikai médiában sok szó esett a találkozó előtt Zelenszkij öltözetéről, hogy vajon felvesz-e öltönyt azért, hogy kedvezzen Trumpnak – ezt nem tette meg, de az elnök jó kedélyűen megdicsérte és azt mondta, hogy kedveli, ahogy az ukrán vezető öltözködik. 

A beszélgetés elején (a lenti videóban ez 3:00-nél hallható) Zelenszkij „terroristának” nevezte Putyint, de Trump nem reagált erre. 

Zelenszkij megpróbált közbevágni (13:50): „Ők jöttek be a területünkre...”, azonban az amerikai elnök azzal folytatta, hogy ennek a háborúnak soha nem lett volna szabad megtörténnie. 

Az ukrán elnök többször nem tudta elrejtni frusztráltságát, arcokat vágott és egy ponton a kezeit is tanácstalanul felemelte, miután nem ő, hanem Trump mutatott rá egy riporterre (engedélyezve, hogy kérdést tegyen fel). 

Az amerikai elnök húsz perc után kijelentette, hogy továbbra is fognak fegyvereket küldeni Ukrajnának. 

Az amerikai elnök talán érezte Zelenszkij feszültségét, mert egy ponton viccelődni is próbált, miután a sajtó számon kérte az ukrán vezetőt, miért nem vesz fel öltönyt, amikor az amerikai elnökhöz látogat. 

Diplomáciai malőr 

Zelenszkij a kamerák előtt próbálta meggyőzni arról Trumpot, hogy Putyinnal nem lehet tárgyalni. Ez diplomáciai szempontból nehezen érhető húzás volt a részéről, tudva, hogy az amerikaiak pontosan azt szeretnék elérni, hogy az ukránok és az oroszok egy asztalhoz üljenek. 

Mivel Trump nem reagált erre, Zelenszkij egyre nagyobb dolgokat mondott: kijelentette, ha Ukrajna nem állítja meg, akkor Oroszország bevonul a Balti államokba és Lengyelországba. Arról beszélt, hogy ebben az estben az amerikai katonák is harcolni fognak. 

Trump az orosz támadásokkal kapcsolatban megjegyezte: nem akar konkrét városokról beszélni, de nagyon sok város teljesen le lett rombolva. Erre Zelenszkij megint közbevágott és kijelentette, hogy sok városuk még áll Ukrajnában, és zajlik az élet. 

A veszekedést az előzte meg, hogy az amerikai elnök nyíltan kijelentette, hogy látva, Zelenszkij miként érez Putyinnal kapcsolatban, nehéz lesz őket egy asztalhoz ültetni. 

Nagyjából negyven perc után Trump megjegyezte, hogy ha nem beszél mindkét féllel, akkor soha nem lesz megegyezés:

Trump kijelentette: ő nem igazodik Putyinhoz, de nem igazodik máshoz sem. „Látjátok, hogy utálja Putyint, nehéz ilyen utálattal megegyezéshez eljutni. Ezt megértem. De a másik oldal sem kifejezetten szerelmes belé” – mondta az amerikai elnök, és ez volt az a pont, ahol elkezdődött a sokat tágyalt jelenet (39:00). Ekkor szólalt meg Vance és védte meg az amerikai álláspontot arról, hogy diplomáciai úton kell lezárni a háborút, mire Zelenszkij megtámadta, hogy „milyen diplomácia?”, ekkor kezdődött az az 5 perces klip, amit az egész világ látott, s amely végül az ukrán elnök hazaküldéséhez vezetett. 

Az ukrán-amerikai kapcsolatok ezzel mélypontra jutottak, de Volodmir Zelenszkij kapott egy lehetőséget a Fox Newstól, hogy egy interjúban bocsánatot kérjen, ő azonban nem élt ezzel. 

Nyitókép: Tetiana DZHAFAROVA / AFP