Magyarország a kezdettől fogva figyelmeztetett: a szankciók nem működnek

A magyar kormány már a kezdetektől világossá tette, hogy az Oroszország elleni gazdasági szankciók nem fogják elérni a kívánt hatást, 

Az elmúlt időszak eseményei és elemzései egyre inkább alátámasztják ezt az állítást. 

Bár az Európai Unió és a G7-ek szigorú szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, számos nyugati vállalat továbbra is működik az országban. A Le Monde megírta, hogy a francia Auchan például nemcsak hogy maradt, hanem bővítette tevékenységét az oroszoknál, új üzleteket nyitva és a helyi beszállítói hálózatot erősítve. 

Hasonlóképpen, a német Metro AG is fenntartja nagykereskedelmi üzleteit, azzal érvelve, hogy a helyi vállalkozások ellátását biztosítják. Ezek az esetek jól mutatják, hogy a szankciók gyakorlati megvalósítása és az elvárt hatások között jelentős szakadék tátong.  

Megjelent az árnyékflotta, csökkent az embargó hatékonysága

Az energiaipar területén még jelentősebb a szankciók megkerülése. A Financial Times cikke szerint a TotalEnergies továbbra is aktív befektető az orosz LNG-projektekben. Az orosz energiaszektor stratégiai jelentőségét kihasználva olyan helyzetet teremtett, amelyben a szankciók ellenére is jelentős bevételhez jut.   

Az Oroszország elleni olajembargó hatékonysága jelentősen csökkent az úgynevezett „árnyékflotta” kialakulásával. Ez a több mint 400 hajóból álló flotta napi 4 millió hordó olajat szállít, gyakran olyan trükkökkel, mint a zászlóváltás, GPS-kikapcsolás vagy tengeri rakományátrakodás. 

A BBC elemzése szerint ezek a módszerek lehetővé teszik, hogy Oroszország továbbra is fenntartsa olajexportját, miközben a bevételek finanszírozzák az ukrajnai háborút. 

A nyugati szankciókat Oroszország gyakran harmadik országok bevonásával kerüli meg. Az El País cikke arról számol be, hogy luxustermékek – például autók és órák – jutnak be az országba Törökországon és Kazahsztánon keresztül. Emellett barterkereskedelem útján is biztosítják a szükséges árukat, miközben az EU az adminisztratív kihívásokkal küzd, hogy megakadályozza ezeket a tranzakciókat. 

Egyes vállalatok különösen ügyes módszerekkel kerülik meg a szankciókat. A CNN arról számolt be, hogy a Mondelez International – az Oreo gyártója – hivatalosan ugyan csökkentette oroszországi jelenlétét, de továbbra is profitál az ottani tevékenységből. Emellett a spanyol Inditex divatcég, amely a Zara tulajdonosa, harmadik országokon keresztül továbbra is ellátja az orosz piacot. 

– közölte a Politico. Bár számos nyugati cég kivonult Oroszországból Ukrajna 2022-es invázióját követően, több száz vállalat – köztük élelmiszer-, dohány- és ruházati cégek – továbbra is aktívak az országban.

Szankciók: Oroszország ellen hatástalanok, Európa gazdaságának viszont károkat okoznak

A baráti és semleges országok cégeivel együtt az összes befizetett adó 21,2 milliárd eurót tett ki 2023-ban. Az oroszországi legnagyobb adófizető vállalatok közül 16 köthető a G7-hez és az EU-hoz. Az EU-s cégek összesen 79 milliárd eurós bevételt értek el Oroszországban, amely ugyan csökkent a 2022-es 111,4 milliárd eurós szinthez képest, de az adóbefizetéseik továbbra is stabilak maradtak.

A húsz legnagyobb adófizető között élelmiszer-ipari óriások, mint a Nestlé, a Mars és a Pepsi, valamint német üzletláncok, például a Metro és a Globus is szerepelnek. A kínai autógyártók, például a Haval, a Chery és a Geely, szintén jelentős jelenléttel bírnak az orosz piacon.

A fenti példák jól mutatják, hogy az Oroszország elleni szankciók nemcsak hatástalanok, hanem Európa gazdaságának károkat is okoznak. Magyarország figyelmeztetése a szankciók hatékonyságát illetően beigazolódott: miközben az orosz gazdaság alkalmazkodik és új módszereket talál a szankciók megkerülésére, az európai vállalatok és fogyasztók szenvedik el a döntések következményeit. 

Nyitókép: Ramil Sitdikov / AFP

A miniszterelnök régebbi, de még mindig aktuális videóját a szankciók működésképtelenségéről itt nézhet meg: