„Aggasztó, ami Lengyelországban történik” – lengyel lapnak nyilatkozott Szalai Zoltán
Marcin Romanowski lengyel politikus magyarországi menedékjogáról kérdezték az MCC főigazgatóját, a Mandiner főszerkesztőjét.
Mi, patrióták csak reménykedni tudunk abban, hogy azok az áramlatok, melyek sorra döntik meg Nyugaton a liberális kormányokat, a lengyeleket sem kerülik el, és nem épít szedett-vedett fészket a Soros-birodalom az ezüst sas hazájában!
Egyre aggasztóbb hírek érkeznek a majdnem szomszédból. Szinte már nem telik el úgy nap, hogy ne szembesülnénk olyan újabb lengyelországi történéssel, amely komoly jogi és morális kérdéseket vet fel még a laikusok számára is.
Egyik nap rákos betegséggel küzdő miniszterbe állnak bele, a másik nap maszkos alakok törnek rá mentelmi joggal bíró volt miniszterhelyettesre a saját otthonában a semmiből,
és vetkőztetik majdnem purdéra a kamerák kereszttüzében. 2025 év elején pedig azzal sokkolnak, hogy egy 2020-as zavaros választási eset miatt a volt miniszterelnököt is pellengérre akarják állítani. S ezek még csak a jéghegy csúcsát jelentik, és alig pár hónappal a lengyel elnökválasztás előtt történnek.
Ha a Donald Tusk vezette kabinet több mint egyéves munkásságát jellemezni kellene, akkor röviden, tömören úgy fogalmazhatnánk: a jogállam lebontása. Kicsit bővebben pedig a lengyel rendszerváltás előtti idők megidézése.
Ez a több mint 12 hónap inkább harc a demokrácia ellen, mint harcoló demokrácia.
S harc azok ellen a karizmatikus politikusok ellen, mint Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszter, Marcin Romanowski igazságügyi miniszterhelyettes vagy Matteusz Morawiecki egykori kormányfő, akik a magyarokhoz hasonlóan mindig is ellenálltak olyan nyugati őrültségeknek, mint a genderideológia, a zöld köntösbe csomagolt neokommunizmus vagy az Istent, hazát és családot megtagadó aknamunkák.
Mit harc, modern kori boszorkányüldözés! Több rémtörténetet nemrég személyesen hallgattam végig Marcin Romanowskitól, aki december vége óta politikai menedékjoggal tartózkodik a magyar fővárosban. Az egykori miniszterhelyettes a Mandinernek adott interjújában felidézte: amikor a nyár folyamán megtudta, hogy a Szejm szavazott a mentelmi jogáról, rögtön jelentkezett az ügyészségen, hogy kifejtse az álláspontját, de onnan elküldték. Ez történt pénteken. Hétfőn pedig, azután, hogy továbbra sem akartak vele találkozni, egyszer csak maszkos alakok rontottak a lakásába, levetkőztettek, és kamerák előtt bilincsbe verve vittek el.
Mindez úgy történt, hogy mind Adam Bodnar igazságügyi miniszter, mind az országos ügyész tisztában voltak azzal, hogy mentelmi joga van.
De szörnyű volt még közelebbről megismerni a volt belügyminiszter, Mariusz Kaminski esetét is, aki a fogságban éhségsztrájkot tartott, és úgy rendeltek el nála kényszerétkeztetést, és okoztak neki fizikai fájdalmat, hogy már napvilágot látott a hír: Andrzej Duda köztársasági elnök ismét kegyelmet adott neki, illetve ugyancsak letartóztatásban lévő munkatársának.
Valamint ott van még azon női tisztviselőknek az ügye is, akiket arra kényszerítettek, hogy levetkőzzenek a férfi őrök előtt, akik korábban átkutatták őket, megsértve ezzel minden lehetséges nemzeti és nemzetközi emberi jogi törvényt. Ezek a hölgyek továbbá „kénytelenek voltak férfi őrök előtt zuhanyozni és nyitott WC-t használni – ez pszichológiai támadás” – erről már Zbigniew Ziobro, a korábbi lengyel igazságügyi miniszter beszélt lapunknak.
Joggal vetődhet fel bárkiben ezek után a kérdés:
Donald Tusk és emberei ezeket a leszámolásokat bosszúból hajtják végre vagy megrendelést teljesítenek?
De nem szabad elmenni szó nélkül Michal Olszewski atya megpróbáltatásai mellett sem. A pap „vétke” az volt, hogy az előző jobboldali kormánytól kapott támogatást egy nyílt minisztériumi pályázaton, melynek célja egy központ felépítése volt, bántalmazott nők és gyermekek segítésére. „Cserébe” 15 órán keresztül hallgatták ki a már említett hölgyekkel, közben végig bilincsben tartották őket, mintha veszélyes bűnözők lennének. Mindez 40 évvel Boldog Jerzy Popieluszko atya – aki a Szolidaritás független szakszervezet és a munkások lelkipásztora volt – brutális meggyilkolása után esett meg. Emlékezetes, Popieluszko atya miséit az 1980-as évek elején ezrek hallgatták, és idővel a varsói Szent Szaniszló templom előtti park is szűknek bizonyult a tömeg számára. Természetesen ez szúrta a kommunista vezetés szemét. A pap tragédiájának részletei pedig máig nem tisztázottak.
S azt se feledjük, hogy 2024 tavaszán a varsói főpolgármesteri hivatalhoz tartozó épületekben betiltották a vallási jelképek használatát. Még a hivatalnokok íróasztalaira sem kerülhetnek ki keresztek vagy egyéb keresztény jelképek. Szerencsére a medálok és a tetoválások még maradhatnak. Egyelőre… Piotr Müller, a PiS képviselője, az előző kormány szóvivője az intézkedés ismertetésekor úgy ítélte meg: a varsói főpolgármester, Rafal Trzaskowski a vallásszabadság korlátozására készül,
„első célként a keresztet választotta” II. János Pál pápa országában, ahol a nemzeti öntudat, mondhatni, kéz a kézben jár a katolikus hittel.
S ami még legelszomorítóbb, hogy az említett jogsértések, korlátozások, kínzások az Úr 2025. esztendejében történnek. Abban az évben, amikor
az előtt kellene minden lengyelnek tisztelegnie, hogy ezer éve került Vitéz Boleszláv fejére korona, és új időszámítás vette kezdetét az országban.
De pillanatnyilag az átalakuló világpolitika színpadán abban kell reménykednünk, nekünk, a testvérnépnek és a többi patriótának, hogy azok az áramlatok, amelyek sorra döntik meg a liberális, gyökér nélküli kormányokat Nyugaton, nem kerülik el messze a lengyeleket, és a Soros-birodalom nem épít szedett-vetett fészket az ezüst sas hazájában!
Nyitókép: ANEK SKARZYNSKI / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
Marcin Romanowski lengyel politikus magyarországi menedékjogáról kérdezték az MCC főigazgatóját, a Mandiner főszerkesztőjét.
Ezt is ajánljuk a témában
Súlyos betegsége idején hazugsággal vádolták meg őt Donald Tuskék, és most lengyel szenvedélyességgel beszél hazája helyzetéről Zbigniew Ziobro, a korábbi lengyel igazságügyi miniszter. Interjúnk!
Ezt is ajánljuk a témában
Brüsszel hasonlót vár el a TISZA Párttól itthon, ezért sorra vettük, mi is történt a lengyeleknél.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ültem a vizsgálati fogságban a kommunizmus idején, és nem lenne semmi probléma, ha most az újabb komcsik idején is kellene egy kicsit ülni” – üzente meg a rá vadászó politikai ellenfeleinek.
Ezt is ajánljuk a témában
Egész Lengyelország rápörgött az elnökválasztásra, ahol a jobboldali PiS végre visszavághat Donald Tusk eurokrata kormányának. De sikerülhet nekik? Szakértőt kérdeztünk a témában!