Az ukrán külügyminiszter szerint még jobban meg kéne szankcionálni az oroszokat

Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter szorgalmazza az oroszellenes szankciók hatékonyságának fokozását, különös tekintettel az orosz árnyékflottára, az informatikai rendszerekre és az atomenergia területére – írja az Interfax.

Meg kell erősítenünk a bűnüldözést, be kell zárnunk a kiskapukat, és tovább kell fokoznunk a nyomást számos területen: az árnyékflotta, az LNG, a befagyasztott eszközök, az atomenergia, a hadiipar, az IT területén és más területeken” – írta Szibiga vasárnap az X közösségimédia-platformon.

Valóban működnek-e a szankciók? Nézzük meg!

 Fél éve Brüsszelben találkozott az Európai Unió és 12 partnerország képviselője, hogy áttekintsék az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók hatékonyságát, valamint megvitassák a G7 által bevezetett orosz olajár-plafon megerősítésének lehetőségeit.

A G7 országcsoport az EU-val együttműködve 2022 végén olajár-plafont vezetett be az orosz olajra, amelyet hordónként 60 dollárban határoztak meg, hogy mérsékeljék az orosz állami bevételeket.

Másik eset. Oroszországban tavaly októberben az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek eladása 51,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, elérve a 184 698 darabot. 2024 szeptemberében 16 215 könnyű haszongépjármű talált gazdára, ami éves szinten 54 százalékos, havi szinten pedig 41 százalékos növekedést jelent. Teherautókból 13 015 darabot értékesítettek, ami 2 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest, és 31 százalékkal több az előző hónaphoz viszonyítva.

Harmadik eset. Makrónom rovatunk egyik szerzője kiemeli, hogy számos példa mutat arra, hogy az orosz tőke hogyan jelent meg a globális piacokon. Az orosz befektetési források jelentős része külföldi tőzsdéken lett elhelyezve, ami magasabb árakat és több tőkét vonzott a legnagyobb orosz cégektől. Ennek következtében az orosz tőkekiáramlás egyes években meghaladta a 100 milliárd dollárt, így a hazai piacra kevesebb tőke jutott.

Oroszország gazdasági növekedése a külföldi és hazai tőkebefektetésektől függött, különösen attól, hogy a sikeres orosz cégek mennyit fordítottak fejlesztéseikre, illetve mennyi pénz maradt az országban a külföldi tőke mellett. A szankciók, amelyek arra építettek, hogy a tőke elhagyja az országot, nem hozták meg a várt eredményt. 

Nyitókép: MTI/EPA/Sztepan Franko