Olaf Scholz szemébe mondták, hogy „nem lehet legyőzni Oroszországot ”

Nyitókép: Uzbek Presidency / Handout / ANADOLU / Anadolu via AFP

„Oroszországot nem lehet katonailag legyőzni” – jelentette ki Kasszim-Jomart Tokajev kazah elnök Olaf Scholz német kancellárnak az európai vezetőnél tett látogatása során. A Kyiv Independent beszámolója szerint Tokajev egyúttal figyelmeztette a kancellárt, hogy a háború további eszkalációja nemcsak az orosz-ukrán konfliktusban részt vevő országokra, hanem az egész emberiségre nézve is visszafordíthatatlan következményekkel járhat.

– hangsúlyozta Tokajev Scholznak. 

A kazah elnök egyúttal támogatásáról biztosította a kínai-brazil béketervet, amely a háború lezárását célozza. Kazahsztán korábban szoros szövetségese volt Oroszországnak, különösen 2022-ben, amikor orosz ejtőernyősök segítettek stabilizálni Tokajev hatalmát az országos tüntetések idején. Az Ukrajna elleni orosz invázió óta azonban Tokajev egyre óvatosabb hangnemet üt meg Moszkvával szemben, és ezzel párhuzamosan fokozza az együttműködést az Európai Unióval. A lap szerint Scholz meglátogatása is ennek az új iránynak a jele.

A nevető harmadik

Asztana fontossága azután kezdett meredeken nőni, hogy az orosz olajra és gázra különféle szankciókat fogadtak el az Európai Unióban, de a háború kitörése óta már pedzegették a németek, hogy nyersanyag terén támaszkodnának a posztszovjet államra.

A malmok lassan őrölnek, Kazahsztán idén jelentette be, hogy igyekeznek gyorsan felfuttatni az nyersolaj-exportjukat Németország igényeire reagálva, és hát ennek szellemében folynak a tárgyalások.

2023 szeptemberében Tokajev játogatott Berlinbe Scholzhoz, ahol megígérte neki, hogy Kazahsztán nem fog segíteni Oroszországnak a nyugati szankciók kijátszásában az ukrajnai konfliktus miatt, ugyanakkor tárgyaltak a kazah olajszállításokról Németországba. Majd a berlini csúcson Kazahsztán mellett több közép-ázsiai volt szovjet tagállam vett részt, szintén az energia- és nyersanyagellátás biztosítása kapcsán.

Kazahsztán relatíve semleges állásponton van a háború kapcsán, mindkét féllel jó kapcsolatot ápol, és nem ismerte el a Krím 2014-es, illetve Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon 2022-es orosz annektálását, ugyanakkor nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben, és folytatja a kereskedelmet az oroszokkal is.

Peking maga másfél éve terjesztett elő egy 12 pontos béketervet Ukrajnára vonatkozóan, amely a háború befejezésének általános elveit fogalmazta meg, anélkül, hogy konkrétumokba bocsátkozott volna. A NATO és a Nyugat elutasító volt, Oroszország támogatta a terveket.

***