Elszámolta magát a HVG: nagyot akartak ütni a kormányon, de csúnya besülés lett a vége

A HVG egy cikke szerint „4000 milliárdra is rúghat a választási osztogatás számlája”, és azt állítják, hogy „a kabinet főként olyan problémák orvoslásából igyekszik politikai tőkét kovácsolni, amelyek nem is léteznének a korábbi döntései és mulasztásai nélkül”. A lap a tervezett intézkedéseket kizárólag költségvetési „számlaként” értékeli, miközben alig tér ki arra, hogy ezek milyen társadalmi csoportok számára jelentenek tényleges segítséget – legyen szó nyugdíjasokról, családokról vagy alacsony keresetűekről.

A Faktum tényellenőrző portál legújabb elemzése azt vizsgálja, mennyiben állják meg helyüket a HVG állításai, ha nem csak kiadási oldalról, hanem a társadalmi hatások felől is vizsgáljuk a cikk tartalmi kérdéseit, illetve mit jelent az, ha az ellenzéki pártok propagandaszólamai a gazdasági rovatban kelhetnek új életre.

A Faktum többek között megvizsgálta a HVG által bemutatott adópolitikai elképzelést is. A lap leegyszerűsít, majd a saját leegyszerűsítését tekinti bizonyítéknak: „a családtámogatások rendszere a jobban keresőket segíti, a szegényeket az út szélén hagyja” – írják, de a mondat feltűnően hiányos. A HVG ugyanis rendre megfeledkezik arról, hogy az adókedvezmények valójában a munkajövedelem után járnak, és ebbe nyilvánvalóan nem tartoznak bele azok, akik nem dolgoznak vagy minimálbéren vannak: ők más típusú szociálpolitikai támogatást kapnak. A lap tehát ugyanazzal a lendülettel kér számon olyan kedvezményeket, amelyek szükségszerűen csak az aktív dolgozókat érinthetik.

A HVG másik nagy húzása

A HVG logikája itt ér el a csúcspontra: a cikk azt sugallja, hogy a családtámogatási rendszer és az adókedvezmények „a gazdagokat segítik”, miközben figyelmen kívül hagyja, hogy a támogatási rendszer legnagyobb kedvezményezettjei valójában a két- és háromgyermekes, átlagjövedelmű családok. Vagyis azok, akik sem jövedelmi, sem vagyoni értelemben nem a társadalmi elit részének számítanak valójában.

nem a felső jövedelmi tizedet. Ez már önmagában is árnyalja a HVG narratívájának szakmai tartalmát.

Összegzés

A HVG tehát következetesen olyan képet fest, mintha a kormány minden döntése puszta politikai számítás lenne, miközben alig foglalkozik azzal, kiket érintenek ezek az intézkedések, és milyen terheket enyhítenek a gyakorlatban.

Így marad a kérdés: ha a HVG szemében minden támogatási forma gyanús, akkor milyen szociálpolitikát tartana egyáltalán elfogadhatónak? – jegyezte meg a Faktum.

Nyitókép: Facebook