Chuck Schumer kimondta, amit eddig is mindenki sejtett: a demokraták azt szeretnék, ha nem Benjamin Netanjahu lenne Izrael miniszterelnöke. Ez a nyílt ellenségesség precedens nélküli, különösen tekintettel arra, hogy a zsidó állam éppen egy háborút vív.
Nyitókép: JACK GUEZ / AFP
***
Benjamin Netanjahu és Barack Obama híresek voltak rossz kapcsolatukról. 2011-ben egy bekapcsolva hagyott mikrofon elkapta, amint Nicolas Sarkozyvel közösen szidják az izraeli miniszterelnököt a G20 találkozón: „Ki nem állhatom. Egy hazug” – panaszkodott a francia elnök amerikai kollégájának. Obama erre így reagált: „Te vagy belefáradva, akkor mit mondjak én? Nekem mindennap foglalkoznom kell vele” – kontrázott Obama.
A rossz viszony elsődleges oka az amerikai fél által szorgalmazott iráni atomalku volt, és az, hogy Obama állandóan kritikát fogalmazott meg az izraeli telepesekkel kapcsolatban. A demokrata elnök ugyan mindig aláírta az izraeli katonai támogatásokat, de Közel-Kelet politikája megerősítette Iránt, amely ellenséges proxikkal kerítette körbe Izraelt.
A négyéves Trump-intermezzo után minden visszatért a régi kerékvágásba: Obama emberei újra beültek a kormányzatba.
Biden azonnal jelezte, hogy Obama politikáját fogja folytatni: azonnal tárgyalásokat kezdeményezett az iráni atomalku felélesztéséről, amelyek azonban kudarcba fulladtak.
Miután Izraelben 2021-ben egy rövid időre egy Netanjahu-ellenes kormány került hatalomra, a Likud 2022-ben újra választást nyert és a radikális jobboldal segítségével újra kormányt tudtak alakítani. Az új kormány hatalmas ellenállásba ütközött, és bejelentett reformjai ellen izraeliek tízezrei tüntettek. Az amerikai kormányzat nem is nagyon próbálta leplezni, hogy kiknek az oldalán áll.
2023 februárjában, a háború kitörése előtt nyolc hónappal az amerikai nagykövet nyíltan beleszólt az izraeli belügyekbe és azt követelte, hogy az izraeli kormány ne siessen annyira azokkal az igazságügyi reformokkal. Ekkor már hetek óta hatalmas tömegek tüntettek Netanjahu kormánya ellen. Az amerikai nagykövetnek Amichai Chikli diaszpóraügyi miniszter üzent egy interjúban: „Foglalkozzon a saját dolgaival. Nem ti uralkodtok itt... Szívesen vitázunk veletek nemzetközi és biztonsági kérdésekben, de tartsátok tiszteletben a demokráciánkat.” Thomas Nides amerikai nagykövet több, mint egy héttel később reagált: „Valami izraeli tisztviselő, nem tudom ki ő, nem hiszem, hogy találkoztam vele, azt tanácsolta, hogy tartsam magam távol Izrael ügyeitől. Szerintem a legtöbb izraeli nem akarja azt, hogy Amerika tartsa magát távol Izrael ügyeitől.”
2023 nyarán az amerikai lapok rendszeresen cikkeztek arról, hogy „polgárháborús” az izraeli politikai hangulat. Aztán megtörtént október 7-e, és ez a támadás egy időre elhallgattatta az amerikai kormányzat tagjainak Netanjahuval kapcsolatos kritikáit.
Miután Izrael hadműveletet indított a Hamász ellen, az amerikai elnök kiemelten Izrael-barát retorikára váltott. Bár sok izraeli szakértő szkeptikus volt Bidennel kapcsolatban, az izraeli kormányzat igyekezett kifejezni háláját, amiért az elnök határozottan a zsidó állam mellé állt. Azonban a jobboldali izraeli szakértők között már hónapok óta uralkodó nézet, hogy a támogatás ellenére Bidenék valójában vissza akarják fogni Izraelt.
Az amerikai kormányzat a gázai hadművelettel kapcsolatos kritikái az elmúlt hetekben megerősödtek, különösen Biden spontán megszólalásaiban.
Egy alkalommal azt állította, hogy Benjamin Netanjahunak „jöjjön Jézushoz” pillanatra van szüksége, és több alkalommal „túlzónak” találta az izraeli katonai műveletet. A kritikák a múlt héten csúcsosodtak ki, mikor Chuck Schumer, az amerikai Szenátus többségi vezetője előrehozott választások megtartását sürgette Izraelben, azzal érvelve, hogy Benjamin Netanjahu „már nem alkalmas” a miniszterelnöki tisztség betöltésére. Továbbá kijelentette: „A Netanjahu-koalíció október 7. után már nem felel meg Izrael igényeinek. A világ azóta gyökeresen megváltozott, és az izraeli népet jelenleg egy olyan kormányzati vízió fojtogatja, amely megrekedt a múltban.”
Schumer csak kimondta, amit mindenki tudott: a demokraták Netanjahu bukását akarják. Gadi Taub izraeli történész a Tablet hasábjain már januárban megírta, hogy az amerikaiak egy csoport baloldali izraeli segítségével le akarják cserélni Netanjahut egy olyan miniszterelnökre, aki teljesíti az ő elképzeléseiket. Csakhogy Izrael nem akar egy háború közepén választani.
A Fehér Ház hivatalosan elhatárolódott Schumer kijelentéseitől, azonban Biden megdicsérte a politikus „jó beszédét.”
Alig egy héttel korábban az MSNBC-nek úgy nyilatkozott az elnök, hogy Netanjahunak „jobban oda kellene figyelnie az ártatlan életekre” és azt állította „többet árt Izraelnek, mint használ” bár ott elakadt, hogy pontosan mire gondolt. Az ellenséges hangulathoz még Kamala Harris alelnök is hozzátett, miután kijelentette, mennyire fontos, hogy senki ne keverje össze az izraeli népet az izraeli kormánnyal.
Ezzel a retorikával azt az érzetet keltik, mintha kizárólag Netanjahu és kormánya lenne a béke akadálya. Az izraeli miniszterelnök néhány nap után reagált csak Schumer beszédére. Benjamin Netanjahu kijelentette, hogy a demokrata szenátornak nem szabadott volna egy „testvéri demokrácia vezetőjének a leváltását szorgalmaznia”. „Nem vagyunk banán-köztársaság” – jelentette ki. Hozzátette: a háború alatt választásokat tartani győzelem lenne a Hamász számára, mivel befagyasztaná a háborút.
Benjamin Netanjahu bukása nem feltétlenül azt hozná, amit a demokraták remélnek. Jelenleg ugyanis háborús egységkormány van Izraelben, amelyben benne vannak a miniszterelnök fontos kihívói is. Az izraeli társadalom többsége nem támogatja az amerikaiak által szorgalmazott kétállami megoldást, de a háború gyors befejezését sem. Ha a háború véget ér Izrael valószínűleg társadalmi szinten is felelősségre vonja azokat, akiknek tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy a zsidó államot felkészületlenül érte a Hamász október 7-ei terrortámadása.
Jonathan Tobin amerikai újságíró a JNS oldalán azt írta: Schumer mindig Izrael barátjának nevezte magát, ezért beszéde csak azzal magyarázható, hogy a párt baloldali szárnyát próbálta Biden mögé állítani.
Az elnök sok társadalmi kérdésben a progresszív vonalat követte, s a párton belül nagy a nyomás rajta, hogy változtasson az Izrael-politikáján.
Schumer valószínűleg így akart segíteni az elnöknek.
A sok kritika ellenére, egyelőre nincs változás Biden politikájában, bár vannak arra utaló jelek, hogy a közeljövőben lehetnek. Például Izrael lőszer-utánpótlása nagyban függ az Egyesült Államoktól, és egy jeruzsálemi tisztviselő azt nyilatkozta az amerikai ABC Newsnak, hogy lelassultak a fegyverszállítmányok; bár ezt az amerikai fél tagadta.
Amerika ugyan retorikában, a nemzetközi szervezetekben és fegyvereladással is támogatja Izraelt, azonban továbbra sem változtat a zsidó államnak kedvezőtlen Irán politikáján.
Az izraeli kormányzat tagjai szinte kivétel nélkül arról beszélnek, hogy a jelenlegi háború nemcsak Izrael és a Hamász között zajlik, hanem a zsidó állam közvetetten Irán ellen harcol. A Biden adminisztráció eddig elkerülte, hogy keményen fellépjen Irán ellen, sőt kiemelten engedékenynek mutatkozik, annak ellenére, hogy Irán a hútikon keresztül még a világkereskedelembe is belezavart.
Amerika pedig néhány nappal ezelőtt csendben megújította, hogy Irak mentességet élvezzen az Iránnal szemben szankciók alól, és energiát vásárolhasson az iszlám köztársaságtól. Irak így több milliárd dollárért áramot vásárolhat Irántól, és azt harmadik országokban, például Ománban és Katarban vezetett számlákra átutalt kemény valutával fizetheti ki.
Kérdés, hogy a Biden adminisztráció a kritikákon túl valóban változtat-e eddigi Izrael-politikáján. A gázai tűzszünet talán megoldaná Biden problémáját a Demokrata Párton belül, de csak rövidtávon, hiszen más kérdésekben is ellene fordulhatnak.
Nem Amerika az egyetlen szövetséges, amely egyre kritikusabb Izrael gázai háborújával szemben.
Az európai országok is humanitárius szünetet szeretnének, miközben Izrael a dél-gázai Rafah elleni hadműveletre készül. Benjamin Netanjahu vasárnap egyértelműen reagált az egyre növekvő nyomásra, és a kabinetülésen üzent Izrael „a nemzetközi közösségben levő barátainak.” Feltette nekik a kérdést: „Már el is felejtettétek október 7-ét? (...) Ilyen gyorsan megtagadnátok Izrael jogát arra, hogy megvédje magát a Hamász szörnyetegeitől?” Majd így folytatta: „Ahelyett, hogy Izraelre helyeznétek nyomást, miközben háborút vív, amelynek igazságossága egyedülálló, egy egyedülállóan brutális ellenség ellen, helyezzetek inkább nyomás a Hamászra és patrónusára, Iránra. Ők azok, akik veszélyt jelentenek a régióra és az egész világra. Mi kiállunk bármilyen nyomást, és Isten segítségével, együtt harcolunk a végső győzelemig.”
Ezt is ajánljuk a témában
„A legtöbb izraeli megértette, hogy ez csak az első háború. Győznünk kell, mert ha nem, akkor a cápák meg fogják érezni a vérünket a vízben” – mondja a történész a Hamász elleni háborúról.
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Magyarország függetlensége sérülhetne az Európai Ügyészséghez való csatlakozással, az intézményt politikai bunkósbotnak is fel lehetne használni a leendő kormány ellenfeleivel szemben.
A brit lap elemzése szerint több európai országban továbbra is erősek a bevándorlásellenes és konzervatív politikai irányvonalak.
„Ugorj be hozzám valamikor, készítünk neked bilincset” – írta a publicista.
Scott Bessent szerint a korábbi könnyítést szegényebb országok kérték, de Washington nem hosszabbít.
Legfeljebb azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy tovább bírtuk a szomszéd népeknél. Molnár Attila Károly írása.
Nem engedhetjük, hogy egy brüsszeli elit döntsön az európai emberek sorsáról.
A Lannert Judit által felvázolt liberális képlet egy pszeudó-álszent-empátia, ami a gyakorlatban visszaüt.
Zelenszkij a valóságra válaszul „antiballisztikus koalíciót” alakít, jelentsen ez bármit.
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
A kivonást gyorsan és összehangoltan hajtották végre a szövetséges erők.
Százezer tartalékost mozgósított a zsidó állam.
Kommunikációban erősek, hadrafoghatóságban gyengék: a Halandók Koalíciója üres raktárakkal és létszámhiánnyal indulna neki Ukrajnának.
