„Aki ezt nem írja alá, annak nincs helye az országban” – bekeményítenének és deportálnának a németek
Néhány város „nem eléggé német” lett az elmúlt években.
Bár a nyugati politikusok és újságírók kommunikációja alapján úgy tűnik, Magyarország véleménye mindig kivételt jelent, a Századvég legfrissebb Európa Projekt-kutatása azt igazolja, hogy a főbb kérdésekben van egyetértési pont a magyarok és a többi európai polgár között.
Magyarország nincs egyedül a véleményével Európában. Bár a brüsszeli elit, a mainstream média üzenetei ezt sugallhatják, a polgárok többsége ugyanúgy gondolkozik a főbb kérdésekről, például az orosz-ukrán háborúról vagy a család fontosságáról, mint a magyarok – ez derült ki a Századvég legújabb kutatásából.
Az eredményeket – Tuzson Bence igazságügyi miniszter jelenlétében – a Mathias Corvinus Collegiumban (MCC) mutatták be, az Európa Projekt-kutatás során az Európai Unió 27 tagországában, valamint az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban összesen 30 ezer embert kérdeztek meg. Hidvégi Áron, a Századvég elnökhelyettesének elemzése alapján a visszajelzések azt igazolják, hogy négy fontos kérdésben megvan az egyetértési pont:
A megkérdezettek 71 százaléka úgy véli, hogy tárgyalóasztalhoz kell ültetni a háborúban álló feleket, és Észtország volt az egyetlen résztvevő állam, ahol a többség úgy gondolta, addig kell folytatni a harcokat, amíg Ukrajna le nem győzi Vlagyimir Putyint.
Sokaknak mit jelent az Európai Unió? Nem kell igazolvány a határokon, szabadon dolgozhatnak más országokban, sok helyen euróval lehet fizetni. A kényelmes következményekre gondolnak, ezért EU-pártiak
– mutatott rá Tuzson Bence, aki úgy látja, ha jól mennének a dolgok, az átlagembereket nem is érdekelné az európai politika. Most viszont azt látják, hogy az európai intézkedések rosszat jelentenek számukra, a többség szerint negatív irányba halad az EU politikája, ezen pedig változtatni kell.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója leszögezte, ahány ország, annyi kultúra és történelem, ezért nehéz egységes európai álláspontot kialakítani. A német vagy a francia politikusok például egészen másképp állnak a bevándorlás kérdéséhez, hiszen a potenciális szavazók szemmel látható része migráns, míg mondjuk Magyarországon vagy Lengyelországban nincs így, sőt, a lakosság ellenzi a migrációt.
Mit vár az Európai Uniótól egy polgár? Hogy a szövetség erejével hatékonyabban, gyorsabban, jobban oldja meg a problémákat. Ehhez képest mi a tapasztalat? A különböző válságokra, például a világjárvány, a tagállamok külön-külön adtak választ
– mondta Szalai Zoltán a kerekasztal-beszélgetésen, amit az MCC diákja, Fórizs Botond moderált. Hozzátette, a valóság elkezdte más irányba terelni a nyugati politikusokat, példaként Olaf Scholz német kancellárt említette, aki vélhetően nem gondolkozik ennyire élesen másképp a migrációról 2015-höz képest, ám a választók akaratának hatására immár nagyon erős kijelentéseket tesz.
Ezt is ajánljuk a témában
Néhány város „nem eléggé német” lett az elmúlt években.
Hortay Olivér, a Századvég Gazdasági Folyamatok Kutatóintézet igazgatója szerint a jövőben is kulcsfontosságú lesz, hogy az emberek megkérdezése után felvett állásponthoz ragaszkodni kell makacsul,
ő példaként az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat hozta fel, hiszen mára a legnagyobb támogatói is beismerték, hogy nem működnek, miközben tavaly tavasszal még súlyos kritikákat kapott a magyar kormány, amiért erről beszélt.
Tuzson Bence hangsúlyozta, ezekben a kérdésekben is fontos a józanság, a magyar érdekekből kell következtetéseket levonni, és nem szabad, hogy más ebben befolyásolja a döntéshozókat – erről Orbán Viktor is beszélt Brüsszelben. A tárcavezető szerint ahelyett, hogy egy európai birodalmat próbálnának meg kialakítani, amiben csak tartományok léteznek, inkább arról kellene beszélni, hogyan lesz az Európai Unió és a tagállamok szövetsége erősebb.
Ezt is ajánljuk a témában
„A magyar genetikailag nem érzékeli a nyomást, tehát az bennünket olyan nagyon nem befolyásol” – válaszolta az újságírók kérdésére a kormányfő.
A szerző a Corvinák újságírója.
Nyitókép: MCC/Gyurkovits Tamás
Ezt is ajánljuk a témában
Kik vagyunk mi, hogy meggátoljuk a szövetségeseket a kútba ugrásban? Mert nem Európát gyengítő putyinista ellenségek vagyunk, hanem Európáért haragvó szövetségesek. Kohán Mátyás írása.
Ezt is ajánljuk a témában
A hozzászólók többsége szinte könyörög a magyar miniszterelnökhöz kitartásért, kicsike „gall faluként” minősítve Magyarországot. De azért vannak kőkemény kritikusok is. Francesca Rivafinoli írása.