End of a beautiful friendship? – elengedheti Koszovó kezét a Nyugat

Úgy tűnik, Rubicon-átlépés szintű fejlemény volt Koszovó számára az a politikai konfliktus, ami végül KFOR-katonák – köztük magyar békefenntartók – tömeges megtámadásában kulminált május 29-én.

Koszovóban azután izzott fel újra a feszültség, hogy az északi, szerbek lakta országrész néhány túlnyomó többségben szerb településén úgy tartottak választásokat április 23-án, hogy azokat a szerbek bojkottálták, és a pár százalékos részvétellel győztes albán polgármesterek bele is akartak kezdeni a munkájukba. Az emiatt tiltakozó szerbek ellen a koszovói rendfenntartók erőszakos eszközökhöz nyúltak, de persze a szerbeket sem kellett félteni.

Az Egyesült Államok – aminek Koszovó gyakorlatilag a saját önálló létezését köszönheti – május 26-án elítélte a koszovói kormányt a szerb kisebbség elleni erőszak miatt. Antony Blinken külügyminiszter arra hívta fel figyelmet, hogy a koszovói hatóságok az Egyesült Államok és Koszovó európai partnereinek tanácsa ellenére léptek fel erővel.

aláásva a nemzetközi erőfeszítéseket a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálása érdekében, ezért arra szólították fel Albin Kurti koszovói miniszterelnököt, hogy változtasson politikája irányán.

Az USA mellett Franciaország, Olaszország, Németország és Nagy-Britannia is elítélte a történteket.

Egy nappal később viszont az addigi legsúlyosabb zavargásokba torkollott a szembenállás, amikor is feldühödött szerbek nekimentek a koszovói rendőrségnek és a nemzetközi KFOR békefenntartó hadtestnek. Az erőszakos cselekményekben

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a NATO-csapatok elleni erőszakot „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte.

Arról, hogy mit keresnek magyar katonák Koszovóban, ebben a cikkünkben olvashatnak részletesebben. A KFOR a Kosovo Force rövidítése, ami a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő, amely 1999. június 12-én jött létre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján. Feladata a biztonság és a rend fenntartása Koszovóban. Ma 28 állam küld katonákat a KFOR-ba, amelynek jelenleg négyezer tagja van. Ebből a magyarok egy közel 400 fős kontingenst tesznek ki, és legfontosabb feladataik közé tartozik a tömegoszlatás, valamint a lövészet biztosítása.

Koszovó ügye kapcsán hagyományosan a szerbek és Szerbia mint anyaország mellett áll Oroszország, míg az albánok ügyét a kilencvenes évek óta a Nyugat, különösen az Egyesült Államok támogatja. Ugyan Moszkva most is megszólalt, azt állítván, hogy Washington keze lehet a koszovói konfliktus kiélezésében, a gyakorlati tettek és kijelentések nem ezt igazolják.

Washington és a többi nyugati hatalom kifejezetten élesen ítélte el a koszovóiak húzásait az incidensek után. Az Egyesült Államok azonnal szankciót hirdetett az eddig általa támogatott Koszovóval szemben. Pristinát kizárták egy nemzetközi hadgyakorlatból.

– hangsúlyozta az USA koszovói nagykövete. Jeffrey Hovenier továbbá azt is kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok megvonja a kis balkáni terület függetlenségének nemzetközi elismerését célzó amerikai diplomáciai támogatást. Antony Blinken külügyminiszter is azt hangsúlyozta: „A koszovói kormány azon döntése, hogy kierőszakolta a bejutást az önkormányzati épületekbe, élesen és szükségtelenül fokozta a feszültséget”.

De úgy tűnik, Koszovó vezetése nem értett a figyelmeztetésből, mert Albin Kurti miniszterelnök azonnal reagált is az amerikaiak bejelentésére. „Meglepő és túlreagáló az a döntés, hogy az Egyesült Államok megbünteti Koszovót az erőszakos összecsapások után, amelyekben NATO-csapatok is megsebesültek” – fogalmazott Kurti.

Egy nappal később viszont már a koszovói elnök, Vjosa Osmani azt közölte: hajlandó új választásokat kiírni a szerbek lakta településeken. Ezt azután jelentette ki, hogy találkozott Aleksandar Vucic szerb államfővel, Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, valamint Josep Borrellel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével.

Macron és Scholz a két kontinentális nagyhatalom vezetőjeként egyértelműen fogalmazott:

A német kancellár kifejtette: „A helyzet nagyon súlyos (...), és intenzív vitát folytattunk a helyszínen felmerülő kihívásokról.Minden érdekelt félnek bátorságot kell tanúsítania” – mondta Scholz újságíróknak, felelősségvállalásra szólítva fel mindkét felet. „Fontos, hogy minden érintett mindent megtegyen a deeszkaláció érdekében” – tette hozzá.

Most viszont úgy tűnik, az elmúlt két hét fejleményeivel nincsenek megelégedve a nyugati hatalmak. Az Euractiv cikke szerint új szankciókat vethet ki Koszovóra mind az EU, mind az Egyesült Államok. A portál értesülései szerint befagyaszthatnak eddig Koszovót segítő uniós pénzalapokat, felfüggeszthetik a vízumliberalizációs folyamatot, valamint Koszovó nemzetközi szervezetekbe való belépési folyamatait is. Az is felmerült, hogy Koszovó eddigi szövetségesei nem állnak ellen ezután Szerbia Koszovó el nem ismeréséért folytatott nemzetközi kampányának.

és sor kerülhet az Egyesült Államok Koszovóban állomásoztatott fegyveres erőinek létszámcsökkentésére is. Mindezeken túl egyéni kitiltási szankciókat vethetnek ki koszovói vezetőkre és főhivatalnokokra.

Az Euractiv szerint végleges döntések még nem születtek a szankciókról, de azok valóban most folyó komoly tárgyalások témái a nemzetközi diplomáciai körökben.

Edi Rama albán miniszterelnök szerdán találkozott volna Albin Kurtival, koszovói kollégájával, de Rama a szankciós viták miatt inkább úgy döntött, törli a találkozót. Rama szerint ő szeretett volna tárgyalni az észak-koszovói helyzetről, de a koszovói vezető nem értett egyet a felvetéssel.

Az egyébként már NATO-tag és emellett az Európai Unióba igyekvő Albánia miniszterelnöke kijelentette:

Amint arról az Euractiv ír: az Egyesült Államok és az EU képviselői hárompontos tervet mutattak be Kurti koszovói miniszterelnöknek a válság megoldására: egyrészt a helyzet enyhítésére, deeszkalációjára, másrészt új választások kiírására, harmadrészt a normális párbeszédhez való visszatérésre szólították fel Koszovót. Az USA képviselője, Gabriel Escobar kijelentette: „Ha ezt nem fogadják el, azt jelenti, hogy egyoldalúan távoznak az euro-atlanti partnerségből”.

Nyitóképen: a Koszovó függetlenségét támogató Bill Clinton volt amerikai elnök szobra Pristinában (Armend NIMANI / AFP)