Húsz magyar katona sérült meg a koszovói zavargásokban – de mit csinálnak hazánk fegyveres fiai a balkáni országban? Háttér!
Mint arról korábban beszámoltunk: húsz magyar KFOR-katona sérült meg a pénteki zavargásokban, ebből heten súlyos sérüléseket szenvedtek, de állapotuk stabil. További öt, más nemzetiségű KFOR-katona is megsérült a konfliktusban. De mit keresnek Koszovóban magyar katonák?
Az előzmények: április 23-án négy észak-koszovói településen tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak. A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választást, így a részvételi arány 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján a településeket a jövőben albán polgármesterek vezetik majd. Sem a helyi szerbek, sem Belgrád nem tartja elfogadhatónak, hogy az ilyen alacsony részvétel és a szerbek bojkottja mellett lezajlott választást Pristina és a nemzetközi közösség is legitimnek nevezte.
A szerbek tiltakozása pénteken kezdődött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat.
mert nem értenek egyet azzal, hogy a többségében szerbek lakta településeket albánok vezessék, olyan emberek, akiket nem ők választottak meg. A szerb hadsereget május 26-án helyezték a legmagasabb fokú harckészültségbe, melynek egységei megindultak a koszovói határ felé az észak-koszovói településen kitört zavargások miatt.
Koszovó egyébként 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
A KFOR a Kosovo Force rövidítése, ami a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő, amely 1999. június 12-én jött létre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján. Feladata a biztonság és a rend fenntartása Koszovóban. Legnagyobb „kiterjedésekor”, 1999-ben 39 állam 50 ezer katonája szolgált a KFOR-ban.
A bármiféle zavargások, megmozdulások kezelése elvileg a koszovói rendőrség feladata, ám a KFOR fokozatosan adja át neki a feladatokat, és folyamatosan besegít a munkájukba.
Kajári Ferenc vezérőrnagy, aki 2021 októbere és 2022 októbere között volt a KFOR parancsnoka, azt nyilatkozta 2022 szeptemberében a 24.hunak, hogy „Koszovó területén jelen van az Európai Unió jogállamisági missziója az EULEX, ami egy nagyjából 100 fős rendőri erőt jelent. Az ő feladatuk a koszovói rendőrök munkájának megsegítése, mentorálása. Ha Koszovóban probléma adódik, akkor alaphelyzetben nem a KFOR feladata lépni, mi csak a harmadik lépcsős szereplő vagyunk.”
A krízishelyzetekben mindig bevetik a KFOR Harcászati Tartalék Zászlóalját, ami viszont kizárólag magyarokból álló lövészalakulat. A KFOR felderítő zászlóaljának is vannak magyar tagjai.
Kajári a magyar szerepvállalásról a 24.hunak azt mondta:
„A Magyar Honvédség 1999-óta jelen van KFOR-ban, mintegy tíz éven át az úgynevezett Őr és Biztosító Zászlóalj jelentette tevékenységünk gerincét. Egy páréves átmeneti időszak után a KFOR Harcászati Tartalék Zászlóaljában kezdtünk szerepet vállalni, mely abban az időben még portugál parancsnokság alatt működött egy portugál és egy magyar századdal. 2017-ben Lisszabon kivonult, és a magyar kormány vállalta a NATO felé, hogy átvennénk az egész zászlóaljat – biztosítva egy másik századot is. Jelenleg is ez a szervezet adja a magyar hozzájárulás gerincét, ami alatt
egy közel 400 fős kontingenst kell érteni.
Ez a szervezet közvetlenül a mindenkori KFOR-parancsnok alá tartozik és neki felel. Ez a zászlóalj a kinetikus erők közé tartozik, azaz lövész feladatokat lát el.
A KFOR Harcászati Tartalék Zászlóalj mellett megfigyelő és felderítő képességeket is ad a Magyar Honvédség a KFOR-nak. Ezen egységek a KFOR több nemzeti felderítő zászlóaljába vannak integrálva. Együtt hajtják végre a feladataikat az azonos csoportba tartozó olasz, osztrák és horvát erőkkel. Ezek mellett egy úgynevezett összekötő-támogató csoportot is biztosít Magyarország a KFOR-állományba, de jelentős számú magyar tiszt szolgál a KFOR törzsében is.
A honvédség honlapja azt írja: „Magyar katonák is részt vettek a koszovói tömegoszlatásban. Május 29-én, hétfőn délután vetették be tömegoszlatási feladatokra a koszovói Zvecan település polgármesteri hivatalánál a Magyar Honvédség NATO békefenntartó erejében részt vevő kijelölt katonáit.” Hozzáteszik:
A katonáknak köszönetet mondott Novák Katalin köztársaság elnök is.
„A hadsereg főparancsnokaként – megköszönve a helytállást – mihamarabbi felgyógyulást kívánok a Magyar Honvédség NATO békefenntartó erejének kötelékében szolgálat teljesítése közben, Koszovóban megsérült valamennyi katonának!” – írta közleményében Novák Katalin.
Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki
Orbán Viktor novemberben minden követ megmozgatott, hogy az alacsony energiaárak megmaradjanak. Magyarország komoly eredményeket ért el, melyet déli szomszédjaink is megirigyeltek.
Orbán Viktor csütörtökön Szabadkára utazott, hogy Pásztor Istvánra emlékezzen Vucsics elnökkel és a Szerbiának nyújtott energetikai segítségről tárgyaljon.
A második világháborús bombára Csepelen, mederkotrás közben találtak rá.
Ilyenkor lehet tisztán látni, pontosan mit is jelentett a miniszterelnök washingtoni látogatása.
A segélyszállítmányokat vasúti és vízi úton fogják Szerbiába juttatni.
Szijjártó Péter Szerbiába utazik, hogy az energiaválsággal küzdő Szerbiának nyújtott segítségről tárgyaljon.
Jeffrey Sachs szerint Magyarország olyat vitt véghez, ami senki másnak nem sikerült: egyszerre élvezi Washington és Moszkva bizalmát. Az elemző rámutatott: a brüsszeli támadások dacára a magyar miniszterelnök zseniális stratégiája tette megkerülhetetlenné Budapestet, ahol hamarosan a világbéke születhet meg.
A vasárnapi tárgyalásokon az ukrán delegációt az új főtárgyaló, Rusztem Umerov vezette.
