Péntek óta tartanak a zavargások a balkáni országban.
Április 23-án négy észak-koszovói településen tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak. A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választást, így a részvételi arány 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján a településeket a jövőben albán polgármesterek vezetik majd. Sem a helyi szerbek, sem Belgrád nem tartja elfogadhatónak, hogy az ilyen alacsony részvétel és a szerbek bojkottja mellett lezajlott választást Pristina és a nemzetközi közösség is legitimnek nevezte.
A szerbek tiltakozása pénteken kezdődött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat.
mert nem értenek egyet azzal, hogy a többségében szerbek lakta településeket albánok vezessék, olyan emberek, akiket nem ők választottak meg.
A szerb hadsereget május 26-án helyezték a legmagasabb fokú harckészültségbe, melynek egységei megindultak a koszovói határ felé az észak-koszovói településen kitört zavargások miatt.
A szerb közszolgálati televízió (RTS) arról számolt be pénteken, hogy Zvecanban a rendőrök összecsaptak a helyi szerbekkel, akik meg akarták akadályozni, hogy a településen újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármestere belépjen az önkormányzat épületébe. A rendőrség könnygázzal és villanógránátokkal oszlatta szét a tömeget.
Az Egyesült Államok elítélte a koszovói kormányt a szerb kisebbség elleni erőszak miatt. Antony Blinken amerikai külügyminiszter közleményében arra hívta fel figyelmet, hogy a koszovói hatóságok az Egyesült Államok és Koszovó európai partnereinek tanácsa ellenére léptek fel erővel. Albin Kurti koszovói miniszterelnököt kiadványukban arra szólították fel, hogy változtasson politikája irányán.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova ugyanakkor arról beszélt, hogy szerinte az Egyesült Államok és az Európai Unió csak szítja a konfliktust Szerbia és Koszovó között.
Úgy véli,
„Washington és Brüsszel teljes mértékben felelős azért, ami a Balkánon történik”.
Magyarország abban érdekelt, hogy a szomszédságunkban, a Nyugat-Balkánon béke és nyugalom legyen – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a közösségi oldalán a Koszovóban kitört összetűzésekkel kapcsolatban.
„Mi teszünk is ezért, hiszen katonáink százával szolgálnak Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában” – fogalmazott a magyar diplomácia vezetője.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR 25 katonája, valamint több civil is megsérült az észak-koszovói zavargások során, amikor a koszovói rendőrség és a KFOR csapatai a helyi szerbekkel csaptak össze. A Honvédelmi Minisztérium hétfőn este azt közölte hivatalos Facebook-oldalán, hogy
a 25 sérültből 20 magyar katona volt, ebből 7 fő súlyos sérüléseket szenvedett, de állapotuk stabil.
A KFOR közleményében elítélte az agressziót, és azt írta, hogy az olasz és a magyar KFOR-egységek is indokolatlan támadásoknak estek áldozatul, és többen is megsérültek, a robbanások következtében töréseket és égési sérüléseket szenvedtek.
***
***
Nyitókép: ERKIN KECI / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Óriási lehetőség kapujában áll hazánk.
Belgrádban kapott munkát.
Az amerikai szankciók egyre sürgetőbb nyomáskényszer alá helyezik a szerb vállalatot.
Súlyos a klasszis csatár sérülése, hónapokig nem játszhat.
Az MRI-felvételekre várnak Liverpoolban.
A katonahiány miatt Ukrajnában egyre aktívabbak a mozgósító egységek, miközben egyre nő a lakossági elégedetlenség.
Nem finomkodott a miniszter.
A választási bizottság döntése nem végleges, a bíróságon lehet fellebbezni ellene.
