Egy 11 éves kislányt agyonlőtt a szomszédja Franciaországban

a másik szomszédjukhoz rohant, és azóta is sokkos állapotban van. A lövöldöző szomszéd a jelentések szerint egy 71 éves holland állampolgár. A lap közölte, hogy a helyiek szerint a férfi egyfajta remete volt, aki vitában állt a brit családdal a két ingatlan melletti telek miatt. --------------------------------- 1. A más etimológiája bizonylosza:má-se? Így antós. A mellett hangot nem bírom, a mell az melna, de a mel rejmni is volna, a hangtól így eredően, a me stumától, de melna nem ok, így nál vagy onto. Vég? A vég egy szleng hang, úgy ahogy annyi ahogy a kampec a kampótól. A vég az uei, íj stumától ered, ahogy az ín is. Etimológiája így problémás, hisz a magyaros hang az í, ahogy ín és íniog, vagy ébely, éber, imboly. A vég így szleng, így magyarul azt mondjuk, hogy anatt:A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdinnen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az a vahn tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, rakód: anatt, anato. Anatt így: Ende, Ant, Ent. Anatt: anatt bei, nál is, anatt: weg is, anattregyni(widerlegen) E-vel lehet ahogy enett Kopf is, hisz az e vahn, anatt az Ende. De az etimológia bizonylosz, hisz a va-vá, ve-vé stumától is duadna vanni egy hang indogermán gho-val, így volna vé gho(engem, téged, japán go is ez volna). De az anto is maradni duad, ahogy a vé gho is, is volna mondani: ana to vé gho is. 2..Szomszéd? Ma már a germagyarnak innen a két hang nem van itt, ahogy zusammen és sitzen, zusammensitzen vagyis. Mondani volna így úgy is hogy rakjuk a hangot, mondjuk: Nem követ izé. A követ egy jevevényhang, nem igen rakható kez-vel, hülye bullshit hang, itt rakja jobban az ember a ranakeredvát: Ez sokkal jobban rakható, ahogy a köz izé, hisz: ra: indgoermán ar, ra gyök, ebből a rakjan, rak, a regyó, rend, germán hang, így magyar, rakvány, regu, remu, remer... nak: indgoermán enek, ír aig-icc, nach-nahe er: indgoermán er gyök, az er-ered lehet, ahogy a dühderegben is, a germán dider ed: germán kausatív-presenz, skeidan, szakad, ered va: indgoermán au, az és ott így táveredés is, vá naker: odajut, rejk nakered: nahert sich ranakered: folge, folgernd ranakeredva: folgerung .Elég?Közel? Ezt a hangot nem rakom, a köz hangot is dúrgerni kell. Sokkal jobban rakni van helyette a nakva. A nak az indogermán enek, és az au együttesje, így rakód nakva, ahoy Nahe is. Ez így ősmagyarabb, rakható, hogy azt mondja, hogy ana-k és va, a va az az és ott, annak ott vagyis antsóhogy. A közel hang helyett így a magyar a nakva. Így magyarosabb volna nak, enek, anak, ta kulunkodott(zárt) múltidővel, a ta-to-ti stumától: nak-ta, a nak ta van. A ség-et nem bírom, így vagy ma-mány-val vagy rakuval: naktaraku vagy naktama, naktamány. De a hang lehet naktava is, vagy naktavály, a Genüge. Present ti-vel nakti, vagy a ti rekkja, hogy kell noch: -nakta -nakti -naktama -naktaraku -naktava, naktavály Ígyhát a Nachbar első részje itt van. De a bar itt bizonylosz, vagy a Büro-tól, bauer, ahogy bódé, vagy butik, a bő stumától, vagy a baro, a bír-tól. Baronak hallja az ember, a bír-tól. De duana vanni: A veszély helyett raktábban duadna vanni a vészely. De ez bizonylosz, ingatag az é és az e. A vesz-vész az indogermán au stumától ered, ez a va, hosszúval vá rakód, az herab, ez rakód l-vel val-vál, és ve-vé, ahogy vesz-vész, vagyis: va-vá, val-vál, ve-vé, vesz-vész. A vésztől eredni duad a West hang, ta múltidővel, de a vesz-től, ta múltidővel mondjuk a latin Vesta, ahogy veszett, de stak veszta. Ettől ered a van is, va és ana, ana presenz forma. Így rakjuk a ve stumától és az indogermán sz-től, hogy veszni az is, hogy ve-sz, vagyis verweilen, ahogy van. De a németnél a West rövid, a wesen hosszú. Vagyis ott vesznek, ha bírva van, úgy veszta, hisz Vesta, veszett, így: nakvavészta. Vagyis: -nakvaveszta -nakvabaro, itt most a bír flektált formájától a bar-tól -nakvabaratár, nakvabírdár( a barát hang a bír stumától ered, de raktább volna baratár, bírat-tól is) -nakvabódé 3. Nem hoz, ez itt nem Örményia, hanem nak-nek, indogermán enek-anak. 4. Nem rohan, hát nem rohad, de az róad, hanem eron az er stumától ana presenzvel:er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. Vagyis mondani volna: anatós nakvavésztának, nakvabaronak eronta... 5. A be etimológiája bizonylosza de igenstak az indogemrán epi-től. Logikusabb az ina, hisz raktán rejmed ene ena(ina)-ona-ana rendrakuina, és a németnek innen a magyarnak innen. Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti. Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális. Van ugye az indogermán e partikelstuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és lett az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?... Három fokozat van így: e és o és a. Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel. A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is. Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa. Az ősmagyarnak innen három hang volt: 1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund. 2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupom(csupom) a stumát. 3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-nál és az itt-nél is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így volna alles is. Az elő volna vor, de az al, az inkább stak al maradna. Ahogy: -ina -ona(onnan) -ana(A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu rakód me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) A legraktább volna, ha az ana ina vagy ena formáját mondanánk unten-nek, vagyis inetten, enetten, nieder, nieden. Vagyis: i-na o-na a-na 6. Jelentés? Ilyen bullshit hang nem van! A magyarnak a ra és re stumától regu van, nem rege. 7.Regu rekkint. Szerint? Sor? Nem, szer-sor hangokat, indogermán ser stuma, dúrgerni a rakura, így azt mondjuk, hogy rekkint. 8. Állam? Az állad, de egal rejku van. Ország? Nem rakom a hangot, ha az úr-tól ered, úgy nagyon kurka, korcs hang, és az úr az úra wera, úra. Ha sok ra s re stuma van, úgy a magyar, ősmagyar hang a rejku. Hisz regerda van, rengyár, rektár, raktár. A rengyárnak így rejku van, vagy a rakónak, a rejku reja a népnek. Én egy országtagadó vagyom, az egy habubsd persóna, newyorki cég. 9. Közöl? Bullshit hang, a közt se bírom. 10.Férfi? Etimológiája bizonyvésza, de igenstak a az úr, wera hang f-es formájától volna, ahogy krímgót fers, és az ír fer, erre a germán fi:férfi. De egal, nem bírom, inkább: mene, baro, úr...Ha ez itt nakvabaro volna, úgy ena van baro. 11.Fajta? A faj etimológiája bizonylosz, a ta az múltidő. A faj problémás hang, duad vanni a felten-től, ahogy fágyni, fátyol, germán falja, vagy ahogy mondják páran a germán fi stumától, fi, fiú. Etimológia bizonylosz. Így magyarul a rata van itt. Ez a latin Art, az ar vagyis ra és re stumától, ta múltidővel, a ta-to-ti stumától. 12.Vita? Etimológiája bizonylosz, nem is rakom, hisz bullshit. A vív a germán víhan igétől ered, a mai német weigern. Ősmagyar? Na most, ha a víh-től ered, úgy az ta múltidővel van, víhta, ott van, hogy múlt, így olyan tárgy duad vanni, ana szenvedtaja a víh-vást, nem presenz ti, hanem múltidő ta. Ez a hang volna a latin victus, victum. 13.Miért?Ért? Miatt? Stak er és ár stuma van, az ér dekandencia. Miatt?Ez itt nem Kurdisztán!A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu rakód me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De a mi se magyar, az ér dekadens, fiatal formája az er-árnak, így ezeket a libcsizmusokat dúrgerni kell. Zielsetzung nem duad vanni a magyarnak innen, a magyar nyelv nem oly nyelv, nem libcsi. A magyar az akar, az ekon nyelvje, így a tevés instinktív, null Zielsetzung. 14. Ingatlan? Az ing az wing, víng:ue-i-ana-gho. Nem igen bírem a talan hangot. Vagy legyen a lo-le stumától, ahogy ettől a lop, germán lopjan, a lomb, a gemrán laumb, laub, lotyó, lonó, lom, lomha, losz vagy laza, a losz. Vagy így igen nakrekkta a vész, az indogemrán au stumától, ahogy va-vá, val-vál, ve-vá, vesz-vész.

Tényleg olyan jól megy itt minden, hogy a franciák problémáin kell csámcsogni?

Mi történik körülöttünk ? Tombol a multikulturális liberalizmus , már a gyerekek sem tabuk ? Bravó balliberálisok, előre a neo-marxista úton .

Jobb lett volna, ha migránsok számoltak volna le egymással, így sajnos szomorú a történet. RIP!