Brüsszel a drogliberalizációt is ránk kényszerítheti, ha ezt keresztülviszik – a DKI drogpolitikai igazgatója a Mandinernek

A nyugat-európai országokban és a tengerentúlon egyre több példát látni a különböző kábítószerek liberalizációjára. Az amerikai kontinensen már eddig is több államban részleges enyhítéseket vezettek be a különféle drogok használatáról, előállításáról és terjesztéséről. 

A legsúlyosabb a helyzet Kanadában, ahogy idéntől az egyik tartományban a legkeményebb kábítószereket (köztük a heroint, a morfiumot, a metanfetaint, és a kokaint) dekriminalizálták, azaz bárki használhatja őket, és tarthat magánál akár halálos mennyiséget teljesen jogszerűen. Ennél is tovább ment Toronto vezetése – a város  önkormányzata azt kérte az egészségügyi minisztériumtól, hogy a városban  korhatár- és mennyiségkorlátozás nélkül engedélyezzék többek közt a heroin, a kokain, az ecstasy, és a fentanil használatát és birtoklását.

Európában egyelőre visszafogottabb eredményekkel nyomul a kábítószer-lobbi. Az Európai Unió országai közül jelenleg Németország az, ahol a liberalizáció párti kormány az ún. „könnyűdrogok” használatának legalizálását tervezi 2024-ben. Milyen hatása lehet Európára és Magyarországra nézve a kábítószerekkel kapcsolatos mostani döntésnek? Erről beszélgettünk Ozsváth Kálmánnal, a Drogkutató Intézet (DKI) drogpolitikai igazgatójával. 

Európába is betört a tragikus következményekkel járó kábítószer-liberalizáció

Az igazgató szerint Magyarországra is óriási veszélyt jelent a német droglegalizáció párti kormány kábítószer legalizációs törekvése. Ozsváth Kálmán elmondta, az elmúlt évtizedekben Nyugaton, az Európai Unió egyes országaiban, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában is az emberi szabadságjogokat sok szempontból nagyon tévesen értelmezik.

– nyilatkozta a DKI drogpolitikai igazgatója.

Mint mondta, sajnos ez látható a kábítószerek és egyéb drogok használata, árusítása és terjesztésük kérdésében is. A kábítószer-liberalizációt támogató nyugati elit célja, hogy legálissá tegye a különböző drogok használatát. Sőt, több példa – köztük Kanadáé, és az Egyesült Államok egyes tagállamaié – azt mutatja, hogy ezt a célt sikerült is elérniük. „Bár ezen országok egy része az amerikai kontinensen található, ezért a folyamat Magyarországtól távolinak, ily’ módon veszélytelennek tűnik,

– mondta Ozsváth Kálmán.

Ausztriában, Belgiumban és Csehországban az elmúlt években a kannabisz használatát, termesztését és forgalmazását is legalizálták, vagyis fogyasztását és terjesztését is kivonták a bűncselekménynek nyilvánított tevékenységek köréből. Mindezzel nem csak Kanada és az Egyesült Államok, hanem több nyugat-európai ország is visszafordíthatatlan útra lépett. Előbbiek esetében soha nem látott halálozási tendencia indult el, Kanadában például 2016 és 2022 között több, mint 30.000 fő vesztette életét kábítószer-túladagolásban. Európában pedig elképzelhetetlen volt eddig, hogy drogkartellek és bandák közötti lövöldözések miatt egy 11 éves kislány életét vesztette. 

A kábítószerek legalizációjának több fázisa van

A DKI drogpolitikai igazgatója elmondta, a kábítószerek legalizációja egy hosszabb folyamat, amelynek több lépcsőfoka van. A különböző szereket először „csak” orvosi célú használatra engedélyezik, később már a „könnyűdrogokat” akarják mindenki számára elérhetővé tenni, a harmadik fázisban pedig már a keménydrogokat szeretnék törvényessé tenni. „Ezt látjuk például a kanadai Brit Kolumbiában, ahol a drogaktivisták eljutottak odáig, kierőszakolták azt, hogy a keménydrogokat is lehet teljesen legálisan fogyasztani” – hangsúlyozta Ozsváth Kálmán. Hozzátette, rendkívül abszurd az, hogy az alkoholfogyasztást „csak” 19 év fölött, de a kábítószerfogyasztást már 18 éves kortól engedélyezik az érintett kanadai tartományban.

Németországban is legalizálni akarja egyes kábítószerek használatát a baloldali kormánykoalíció

Európa és az Európai Unió gazdaságilag és talán minden szempontból legerősebb állama, Németország is a legalizáció irányába indult el, hiszen

– idézi fel a DKI drogpolitikai igazgatója. Tervezetük alapján kannabiszt például gyógyszertárakban, illetve a marihuánát engedéllyel rendelkező szaküzletekben lehetne majd kapni.

Kiemelte, hogy a drogliberalizáció-párti német kormányzati források alapján arra lehet számítani, hogy Németországban 2024-ben legalizálhatják a marihuána fogyasztását és termesztését. Ozsváth Kálmán felhívta a figyelmet arra is, hogy a kannabisz-legalizációs törvényjavaslat szerint a legalizálás után

A magántermesztés szintén engedélyezett lenne Németországban, a liberalizációt követően három női ivarú virágos növényt lehetne majd saját használatra tartani. „A drogliberalizáció-pártiak szerint meg tudják akadályozni a szennyezett anyagok árusítását” – emelte ki DKI drogpolitikai igazgatója.

A jövőben legálisan beszerezhető kannabisztermékek THC tartalmának felső határa 15%, viszont sem az illegális úton beszerzett anyagok, sem a magánszemélyek által birtokolt termékek esetében nem garantálható a THC tartalom, vagyis ezen szerek „erősségét” nem fogják tudni ellenőrizni. Az egészségre gyakorolt hatásuk még az eddigiekhez képest is sokkal-sokkal bizonytalanabb és károsabb lesz – hangsúlyozta.

„Szintén az üzletek létrehozásában látja a drogliberalizáció párti német kormány a kannabisz feketepiacának felszámolását, ami éppen az árak várható alakulása miatt teljesen abszurd. Egy üzletnek bérletidíjat kell fizetnie, engedélyeket kell beszereznie és teljesen tiszta anyagokat kell majd árulnia a vásárlóknak. Biztos, hogy a korábbi feketepiaci árakhoz képest jóval magasabb összegekért tudja csak eladni a »termékeket«. Vagyis az árak miatt ismét a feketepiac kerül kedvezőbb helyzetbe” – fogalmazott.

Emlékeztetett:

A német kormány vezetői szerint a rendészet és az igazságszolgáltatás a legalizálás után nem lenne annyira leterhelve. De a tapasztalat azt mutatja, hogy mind az egészségügyi- és a szociálisrendszer, mind a rendőrség és a határvédelem jóval leterheltebb lesz, ha egy ország a kábítószerek legalizálása útjára lép. Már a marihuána legalizációja után nőtt a bűnelkövetések száma, felélénkült az illegális kereskedelem és egyre több, főleg 25 év feletti fiatal kezdett más kábítószereket is kipróbálni.

„Nyilvánvaló, hogy a marihuána legalizációja a drogliberalizációs oldalnak csak az első lépés. Ahol pedig liberalizálták a kábítószerek használatát és termesztését, ott jelentősen megnőtt a feketekereskedelem is” – mondta Ozsváth Kálmán, majd hozzátette, nem is beszélve arról, hogy az EU-ban nincsenek belső határok, nincs úgymond belső határrendészet, vagyis a kábítószer-termékek is sokkal könnyebben áramolhatnak a nemzetállamok között.

„Nem kell nagy kábítószertudósnak lenni ahhoz, hogy felismerjük, ez a folyamat hova vezethet. Sajnos azt látjuk, hogy a drogliberalizáció párti német kormánynak sosem volt szokása, hogy nagy, össztársadalmi egyeztetésre bocsásson fontos témákat, most sem fogja megtenni a kábítószerek legalizálásának ügyében” – emelte ki a DKI drogpolitikai igazgatója.

A német liberalizálással Magyarország is veszélybe kerül

„Ezzel a döntéssel Németország a teljes Európai Uniót veszélyezteti, hiszen legerősebb államként egy olyan rossz példát hoz be, ami óriási nagy problémát okozhat szerte a kontinensen és itthon, Magyarországon is, és ha Németország az állítólagos szabadságjogokra hivatkozva a marihuána dekriminalizációját beépíti saját jogrendszerébe, attól kezdve a saját szempontjukból sokan jogosan mondhatják azt az EU-s országok képviselői közül, hogy a kábítószerek legalizálása a magyar jogrendszerben miért nincsen benne?” – mondta Ozsváth Kálmán. A DKI drogpolitikai igazgatója szerint a német képviselők az Európai Parlamentben adott estben emiatt például kötelezettségszegési eljárást is indíthatnak hazánk ellen…

Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán