Hamarosan jöhetnek a trafikok, ahol kannabiszt lehet majd venni – legalábbis a német kormány így tervezi. A gyógyszertárasok tiltakoznak, a szabad füvezésnek ráadásul az EU is útjába állhat majd.
Október 26-a alighanem történelmi fordulópontot jelent majd a németországi drogpolitika történetében. A német kormány ugyanis ezen a napon közölte hivatalosan az első részleteket arról, hogyan tervezik legalizálni a kannabisz élvezeti célú fogyasztását és birtoklását – azaz megvalósítani az egyik olyan választási ígéretüket, amivel rengeteg fiatal választót tudtak megszólítani a tavalyi Bundestag-választáson.
A helyzet ugyanis az, hogy a jogszabályi környezettől függetlenül a kannabisz egy elég népszerű kábítószer Németországban. Az egyik illetékes állami szervezet, a Bundeszentrale für gesundheitliche Aufklärung (BZgA) adatai szerint
ami 15 százalékos növekedést jelent a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest. A 12 és 17 év közötti korosztály körülbelül 10 százaléka próbálta már ki a kannabiszt, e tekintetben számottevő változás nincs a 2019-ben végzett legutolsó, hasonló témájú felmérés eredményeihez képest.
A német adatokat érdemes lehet összehasonlítani a magyarországiakkal, de ez nem annyira egyszerű. Bár a hazai statisztikák kevésbé részletesek, a rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy Németországban jóval elterjedtebb a szerhasználat, mint Magyarországon. A Nemzeti Drog Fókuszpont adatai szerint itthon a 18 és 34 év közöttiek 13,6 százaléka füvezett már legalább egyszer élete során, ami látványosan alacsonyabb részaránynak tűnik a németországinál.
A szociáldemokratákból (SPD), zöldekből és szabad demokratákból (FDP) álló német kormánykoalíció egyes pártjai kampányoltak is a kannabiszfogyasztás és -birtoklás dekriminalizálásával, igaz, elég más megközelítésből.
A szocdemek szerint az alkoholhoz hasonlóan a kannabisz is „társadalmi realitás”, a fogyasztás kriminalizálása nem segített a prevencióban, viszont lényeges erőforrásokat von el a rendőrségtől és az igazságszolgáltatástól.
Az FDP úgy látta, hogy – amellett, hogy a legalizálással felszabadítható egy csomó rendőrségi erőforrás –
illetve a dílerek dolgát is meg lehetne nehezíteni.
A Zöldek amolyan virágnyelven írták körül, hogy ők is zöld utat (értik, kétszeres szóvicc) adnának a kontrollált füvezésnek, hangsúlyozva, hogy a feketepiacon nincs gyermekvédelem, ezért itt is szigorú állami szabályozásra van szükség.
Ahhoz képest, hogy ekkora egyetértés van a kormánypártok között a fű ügyében, a jelzőlámpa-koalíció viszonylag későn, majdnem egy évvel a hivatalba lépése után rukkolt csak elő a legalizáció menetrendjének főbb pontjaival. Eddig lényegében csak annyi történt, hogy kinevezték függőség- és kábítószerügyi kormánymegbízottnak a leplezetlenül legalizációpárti szociáldemokrata Burkhard Blienertet, aki augusztusban még a berlini fűparádén is felvonult, ahol elmondta a „kannabisz-fanoknak” (és ez a hivatalos szóhasználat, amit a Blienert-hivatal sajtóközleményéből kölcsönöztünk!), hogy itt márpedig legalizáció lesz.
És lőn. Karl Lauterbach (SPD), a járványcelebből lett egészségügyi miniszter szerdán ismertette a legalizációra vonatkozó tervek főbb pontjait. Ezek alapján
és 20-30 gramm élvezeti célú nemkábítószer birtoklását engedné meg magánszemélyeknek – függetlenül attól, hogy az mennyi hatóanyagot tartalmaz pontosan.
Az anyaghoz a kormány tervei szerint a szigorú szabályok mentén működő szaküzletekben – szóval afféle füvestrafikokban – és esetenként gyógyszertárakban lehetne hozzájutni, körülbelül annyiért, amennyit az utcán is elkérnek egy-egy grammért. A gyógyszertárasok egyébként nem örülnek annyira a kezdeményezésnek – egészségügyi és gazdasági okokból sem.
Aki a saját termesztésben hisz inkább, annak
persze ember legyen a talpán, aki a németországi energiaárak mellett saját célra akar majd kannabiszt termeszteni, hiszen a növények köztudottan a kellemes melegben érzik a legjobban magukat.
Mindez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy Németországban már holnaptól mindenki szabadon füvezhet, elvégre a vonatkozó jogszabályokat úgy kell kialakítani, hogy azok igazodjanak az Európai Unió szabályozásához is, ami nem biztos, hogy egyszerű menet lesz. A kormány egyébként azt ígéri, hogy négyévente felül kell majd vizsgálni a szabályokat, hogy azok biztosan megfelelnek-e a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak. Más kérdés, hogy nagyon rátermettnek kell majd lennie annak a jövendőbeli német kormánynak, amelyik netán úgy határozna, hogy a szabályok szigorítására van szükség.
A nyitóképen: legalizációpárti tüntetés Berlinben, 2019-ben. A táblán olvasható szöveg („Wir sind das Hanf”, „Mi vagyunk a kender”) utalás a keletnémet egyesítéspárti és polgárjogi tüntetések jelszavára („Wir sind das Volk”, „Mi vagyunk a nép”). A Hanf szó egyébként hímnemű, der a névelője. Fotó: Jörg Carstensen / DPA / dpa Picture-Alliance
A bukott kancellár megrendült hangú beszédet mondott a helyszínen, azonban a Focus által megkérdezett helyiek vegyes érzelmekkel fogadták a politikus látogatását.
Boris Pistorius legkevesebb 80-90 milliárd eurós éves védelmi költségvetést szorgalmaz.
Egy helyen nem voltak csak kordonok. Az pont elég volt.
A bukott kancellár megemlékezni érkezett.
A terrorizmust megszokni nem fogjuk – az európai politika felelőssége a béke és a biztonság megteremtése! Nagy Ervin írása.
Súlyos bűncselekmények kerültek szóba – a szűkszavúan nyilatkozó rendőrség egyelőre nem erősítette meg az értesüléseket.
Az egység állítólagos tevékenységéről egy parlamenti vizsgálóbizottság tájékoztatást adott a védelmi minisztériumnak, de „nem történt semmi”.
Advent idején elindulnak a magyarok a városka felé, ugyanis a Magas-Tátra ölelésében megbúvó település még hóval és igazi téllel kecsegteti az odalátogatókat. Csender Levente írása.
