A Soros-közeli szervezet kulcskérdésben erőltetné Magyarországra az álláspontját
A Helsinki Bizottság szót emel a kábítószerbűnözéssel szembeni zéró tolerancia ellen.
Kokain, heroin, ecstasy – többek közt ezeket a kábítószereket is mennyiségi- és korhatár-korlátozás nélkül dekriminalizálnák Torontóban. A Drogkutató Intézet szerint a drogliberalizációs trend Európára is veszélyt jelent.
Kisgyermekek szánára is engedélyezné a legkeményebb kábítószerek használatát és birtoklását Torontóban, a kanadai város demokrata vezetése. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a Drogkutató Intézet találta meg a nemzetközi drogpolitikai helyzetet monitorozva. Az említett javaslat még a Brit Columbia tartományban januárban életbe lépett törvénymódosításnál is engedékenyebb a droghasználatra vonatkozóan.
A kanadai CBC News beszámolója szerint a város vezetése azonban a fenti példánál is messzebb menne. A Toronto önkormányzata ugyanis azt kéri az egészségügyi minisztériumtól, hogy a városban
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kisgyerekkortól kezdve engedélyezett lenne a legkeményebb drogok használata. De a javaslat még itt sem áll meg, a cél, hogy az összes személyes használatra szánt kábítószert dekriminalizálják.
A törekvés úgy tűnik kormányzati szinten is támogatásra talált. Az egészségügyi miniszter ugyanis pozitívan nyilatkozott a torontói városvezetés kezdeményezéséről. Dr. Eileen de Villa úgy fogalmazott,
„Egészségügyi és emberi jogi problémáról beszélünk, amelyet nem büntetőjogi megközelítéssel kellene kezelni. Ezért követjük ezt az irányt.”
A szerhasználók és az érdekeiket képviselők sürgetik a javaslat elfogadását, szerintük nagyon lassan halad a folyamat. Dan Werb, a St. Michael's Kórház Drogpolitikai Központjának igazgatója elismeri, hogy a dekriminalizáció nem teszi kevésbé veszélyessé az utcai drogkínálatot, de szerinte segíthet, hogy a kábítószerfogyasztók részesüljenek az egészségügyi szolgáltatásokban, amelyek segítenek megelőzni a túladagolásban bekövetkező halálukat.
A torontói vezetés indoklása szerint a kábítószerek saját használatra történő birtoklásáért kiszabott büntetőjogi szankciók akadályozzák az emberek hozzáférését az egészségügyi és szociális támogatások jó részéhez. Úgy vélik, hogy a drogbirtoklás büntethetősége a kábítószer-fogyasztó emberek megbélyegzéséhez és megkülönböztetéséhez is vezet.
„A büntetőjogi alapú drogpolitika ártalmai aránytalanul nagy mértékben érintik a feketéket, az őslakosokat és más marginalizált csoportokat,
súlyosbítva az egészségügyi és társadalmi egyenlőtlenségeket. A dekriminalizáció célja az egészségügyi egyenlőség növelése és a fizikai, mentális és társadalmi ártalmak csökkentése minden torontói ember számára.” – fogalmaznak a javaslat indoklásában. A szövegben arról nem ejtenek szót, hogy milyen kockázatokkal jár a drogbirtoklás engedélyezése.
Korábban beszámoltunk róla, hogy Kanada egyik tartományában, Brit Columbiában tavaly a helyi drogtörvényt példátlanul lazító módosítást fogadtak el tavaly, amely januárban életbe is lépett. A törvénymódosítás eredményeképpen a tartományban 18 évesnél idősebb személyek büntetlenül használhatnak, és tarthatnak maguknál 2,5 grammot a legsúlyosabb kábítószerekből is személyes használat céljából.
Ez a törvény a alábbi drogok használatát és birtoklását dekriminalizálta:
A helyzet súlyosságának érzékeltetésére: ekkora mennyiség ezekből a kábítószerekből a halálos dózis többszöröse is lehet.
Mindezt egyébként kísérleti jelleggel, három éves időszakra vezették be. A döntést akkor a nagyon súlyos kanadai droghelyzettel indokolták. Az Észak-amerikai országban korábban a marihuána legalizációját követően nőtt a bűnelkövetések száma, és intenzívebb lett az illegális kereskedelem, sokan pedig más kábítószerek felé fordultak.
Brit Kolumbiában jó ideje komoly problémát jelentenek a kábítószer-túladagolások miatt bekövetkezett halálesetek és egyéb egészségkárosodások. A tartomány 2016-ban közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a droghelyzetet, amely jelentősen terheli az egészségügyi rendszert.
Az idén életbe lépett lazítást a tartomány vezetése azzal indokolta, hogy a dekriminalizáció célja a droghasználók megbélyegzését csökkenti, amely megakadályozza, hogy az emberek életmentő támogatásokhoz és szolgáltatásokhoz jussanak. A kábítószer-használat szerintük nem büntetőjogi, hanem közegészségügyi kérdés.
Pozitív példaként a Portugál szabályozást említik, ahol állításuk szerint a dekriminalizáció óta a kábítószer-használat és a túladagolás okozta halálesetek aránya az Európai Unió átlaga alatt maradt. (Azt nem említik, hogy előtte mekkora volt.)
Ozsváth Kálmán, a Drogkutató Intézet drogpolitikai igazgatója lapunk megkeresésére úgy fogalmazott, „Ezek a drogliberalizációs törekvések Európára nézve is nagyon komoly veszélyt jelenthetnek. Egy veszélyes trend tapasztalható, amely úgy tűnik kontinensünkön is megjelent. Elég a baloldali német kormány törekvéseire gondolni, amely 2024-re a marihuána rekreációs célú felhasználásának legalizálását célozzák.”
Ozsváth Kálmán úgy véli, amennyiben Németország a drogliberalizáció útjára lép, az egy veszélyes precedenst jelenthet Európában, amelyet követően bárki joggal tenné fel a kérdést, hogy a többi tagállam miért nem fogad el ilyen intézkedéseket. Szerinte Németország unió egyik legbefolyásosabb államaként könnyedén lobbizhatna az efféle törekvések kiterjesztéséért.
Az igazgató úgy látja, a keménydrogok dekriminalizációja beláthatatlan következményekkel járhat, veszélyes az egyénre, a családra és a teljes nemzetre nézve. „A torontói javaslat ezért épp ésszel nem magyarázható.” – teszi hozzá Ozsváth, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a elfogadják a módosítást,
Az alkoholfogyasztás ugyanis Torontóban 19 éves kor alatt tiltott.
„Erkölcsi kötelességünk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezek a döntések tudományosan nem megalapozottak, felelőtlenek és veszélyt jelentenek. A legnagyobb veszélyben azok a gyerekek és tinédzserek vannak, akik korukból fakadóan bizonyos esetekben még képtelenek mérlegelni tetteik súlyát és nem ismerik fel ezen anyagok fogyasztásának reális veszélyforrásait. Magyarországon mindezt a gyermekek és a családok védelmében meg kell akadályoznunk minden efféle törekvést” – fogalmazott a Drogkutató Intézet drogpolitikai igazgatója.
Nyitókép: Getty Images, Thitikorn Suksao / EyeEm